Az amerikai kormány világossá tette, hogy nincs „új fejezet” a magyar–amerikai kapcsolatokban André Goodfriend távozásával és Colleen Bell érkezésével, az Egyesült Államok ugyanolyan kritikusan viszonyul a magyarországi korrupcióhoz, a médiaszabadság és a demokratikus értékek helyzetéhez, mint korábban. Mint két hete megírtuk, az amerikai diplomáciai vezetés már egy szeptember végi, zárt körű beszélgetésen jelezte: amint az akut menekültválság véget ér Magyarországon, rögtön ismét napirendre tűzik kifogásaikat - írja a VS.hu.

Mindez Colleen Bell Corvinus Egyetemen tartott beszédéből vált egyértelművé. A nagykövet az elején lefutott néhány tiszteletkört, hogy aztán tőle eddig még nem látott keménységgel olvassa a magyar kormány fejére az Egyesült Államok számos kritikáját.

Udvarias felvezetés

Bell azzal kezdte: azokról az értékekről fog beszélni, amelyek mindkét országnak egyaránt közösek, megemlítve, hogy két hónapon belül lesz egy éve, hogy Magyarországon van – nagyon jól érzi magát az első naptól kezdve –, így itt az ideje végiggondolni, hol állnak a magyar–amerikai kapcsolatok. Szerinte röviden: erősek. „Partnerek, szövetségesek vagyunk, barátként beszélek most. Múlt hónapban szimbolikus jelentősége is lehetett annak, amikor a magyar és amerikai műszaki alakulatok hidat építettek a Dunán egy közös hadgyakorlat keretében. Nagyon hálásak vagyunk a magyar részvételért Afganisztánban és a Balkánon, a pápai légibázis miatt, vagy éppen a balti államok légterének védelmében való részvételért” – mondta.

Az ukrán konfliktus megoldásában vállalt részvételünket is nagyra értékelik, például az általunk nyújtott orvosi segítséget vagy azt, hogy vita nélkül részt veszünk az Oroszország elleni embargó fenntartásában. Bell úgy látja, a gazdasági együttműködés szintén nagyon jó a két ország között, de lehetne még jobb is. Az amerikai befektetők elégedettek az itteni üzleti környezettel, de vannak kifogásaik, félelmeik is, elsősorban a kiszámíthatóságot illetően. Ő üzletasszonyként tudja, hogy a befektetők egy transzparens, nyitott, kiszámítható piacban bíznak.

A korrupció Magyarország legnagyobb problémája

Bell ezután tért rá a komolyabb amerikai kifogásokra. Mint mondta, ezek nem fognak senkit meglepetésként érni, hiszen korábban már kifejezték aggodalmaikat, ezeket szeretnék megerősíteni és nyilvánvalóvá tenni: az amerikai politika nem változott a korábbiakhoz képest.

„Vannak olyan politikusok és vezetők, akik nem hisznek a demokratikus értékekben, ezért fontos, hogy mi viszont egységesek legyünk ezen a téren. Éppen ezért nem szabad hagyni, hogy a nacionalista, soviniszta retorika teret kapjon.” A korrupció is komoly probléma, a legfontosabb a magyarok számára – ezt felmérések támasztják alá Bell szerint. Mint mondta, a korrupció minden kormányt alááshat, és teret adhat a szélsőséges politikai erőknek. Ők ezért külön is figyelnek Magyarországra, egészen pontosan arra, mit tesznek a magyar hatóságok.

A bűnlajstrom

A paksi megállapodás esetében is a nyilvánosságot szorgalmazzák, az az „extrém titkolózás, ami folyik ebben az ügyben, nem szolgálja a magyarok érdekeit” – jelentette ki.

Mindezekkel kapcsolatban folyamatosan felemelték eddig a hangjukat, és ez a jövőben is így lesz – ígérte. Csakúgy, mint a civil szervezetek miatt, amelyeket szintén alapvető jelentőségűnek tartanak a demokrácia szempontjából. Bell felemlegette, hogy a magyar kormány képviselői nyíltan külföldi ügynököknek nevezték a civileket (ez konkrétan Orbán Viktor volt), a hatóságok pedig ellehetetlenítették őket, törvénytelen rendőri fellépés is történt, például az Ökotárs Alapítvány lerohanása rendőrökkel. „Szerencsére a bíróság kimondta, hogy ezek a lépések jogtalanok voltak, de így is nagyon komoly károkat okoztak a magyar kormány külföldi megítélésének.”

A független igazságszolgáltatás helyzete szintén aggodalomra ad okot Washington szerint. Az új alkotmánnyal eltörölték az Alkotmánybíróság függetlenségét, a bíróság tagjait már úgy választották ki, hogy az veszélyezteti a testület fékek és egyensúlyok rendszerében betöltött szerepét – ostorozott Bell.

A médiaszabadsággal ugyancsak régóta komoly gondok vannak a nagykövet szerint. Bár Magyarországon nincsenek veszélyben az újságírók, de a médiatulajdonlás koncentrációja, az állami reklámpénzek költésének módja, a reklámadó mögötti politikai motiváció, a médiahatóságok tagjainak delegálása mind nagyon komoly aggodalomra ad okot – sorolta.

Bell felidézte a választási törvényt is, amelyet „szimpla politikai érdekek alapján” változtatott meg a kormány. „Mi találtuk fel a »gerrymandering« kifejezést, így képzelhetik, van benne tapasztalatunk, de ez nem tart vissza minket attól, hogy ha ilyet tapasztalunk, akkor azt máshol is szóvá tegyük” – mondta a választókörzetek 2014-es választások előtti átrajzolásával kapcsolatban.

Kitért a magyar kormány menekültpolitikájára is, amelyről azt mondta: mindenkinek megvan a joga, hogy megvédje határait, de nem mondhat le alapvető értékekről, és nem tagadhatja meg az együttműködést más tagállamokkal. „Magyarországnak elég erősnek és fejlettnek kell lennie, hogy egy humánus megoldást nyújtson a problémára. Ennek az élet védelmére kell irányulnia.”

Hóman Bálint Székesfehérvárra tervezett szobrával kapcsolatban is volt véleménye, miszerint a Horthy-korszak történésze, minisztere része volt az antiszemita, fasiszta kurzusnak, így nem lenne szabad szobrot kapnia Székesfehérváron.

vs.hu