A legtöbb ember megszenvedi a koronavírus-járványt, az élelmiszer- és energiaárak növekedését, az általános inflációt, és aggódik a recesszió miatt. Mégis, az elit tagjai Davosban vagy Aspenben tartott konferenciákon azt hangoztatják, hogy a legnagyobb, közvetlen veszélyt a klímaváltozás, a környezeti katasztrófák és a biodiverzitás csökkenése jelenti. Ez semmibe veszi a minket leginkább fenyegető kihívásokat. Idén közel egymilliárd embert fenyeget az éhezés, amit a fosszilis energiaforrások használata mellett gyártott műtrágyák – klímavédelmi alapon történő – ellenzése csak súlyosbít. - írja a Portfolio

Több mint egymilliárd iskolás gyerek átlagosan kilenc hónapra esett ki az oktatásból a koronavírus-járvány miatt bevezetett lezárások következtében, ami 2040-ig évente 1600 milliárd dollár veszteséget fog jelenteni a nemzedékük számára. A gazdag országokban pedig milliók fognak szükségtelenül meghalni a koronavírus-járvány ideje alatt nem diagnosztizált rák és szívbetegségek miatt, míg a szegény országokban további milliók vesztik majd életüket maláriában és tuberkulózisban, ahogyan az jellemző ezekben az államokban.

A gazdag, klímaváltozás miatt aggódó – de közben repülőgéppel sokat utazó –, magán-egészségbiztosítással és válságbiztos állással rendelkező embereknek nem kell aggódnia a malária, a recesszió, a rákszűrésre történő sorban állás miatt vagy azon okból, hogy gyereke lemarad a tanulásban, amikor az iskolák ismét bezárnak. Továbbá ezek nem is azok az ügyek, amelyek figyelmet vagy műsoridőt kapnak.

A valós világ nagy problémáinak megoldása nem egyszerű feladat, az előre lépés pedig lassú és nem látványos.

Sokkal feltűnőbb dolog nagyszabású ígéreteket tenni arra vonatkozóan, hogy megmentjük az egész világot a nettó zéró széndioxid-kibocsátásra való áttéréssel vagy a szintetikus műtrágyák elhagyásával.

A klímaváltozás valós, ember által előidézett probléma, amely valóban figyelmet érdemel. A médiában azonban erősen fel van fújva ez a téma, minden időjárási "eseményt" televíziós katasztrófaként tálalnak. Tavaly az újságokat elárasztották a pusztító hurrikánokról szóló történetek. Mégis, 2021-ben volt a legkevesebb hurrikán világszerte azóta, hogy a műholdak 1980-ban megkezdték a Föld folyamatos megfigyelését. A hőhullámok miatti több száz haláleset napokig uralta a hírfolyamot, mint most Európában, habár az adatok szerint mindenütt sokkal többen – világszerte 4,5 milliónyian – halnak meg a hideg időjárás következtében, gyakran a fűtés hiánya miatt, amit a magas energiaárak is súlyosbítanak.

A globális elit konferenciáin erőltetett klíma- és környezetvédelmi politikák költségei gyorsan elviselhetetlen szintre emelkednek majd. Évtizedeken át azt sulykolták nekünk, hogy a fosszilis energiaforrások használatának felszámolása költségek nélkül megtörténhet, sőt, még hasznot is húzhatunk belőle.

Most kezdjük látni, hogy az ilyen levegőbe mondott ígéretek milyen hatalmas gazdasági és biztonsági költségekkel járnak. Az erre való ráébredés a franciaországi sárgamellényes tüntetésekkel kezdődött.

Hollandiát azóta tüntetések rázzák meg, hogy a kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a környezetvédelem jegyében megtizedelnék a mezőgazdaságot. Ez a politika a világ második legnagyobb élelmiszerexportőrének termelését fenyegeti éppen egy olyan időszakban, amikor az éhínség mértéke világszerte növekszik. A holland kormány azonban nem képes változtatni ezen az irányvonalon, mert a környezetvédők jogi lépésekhez folyamodtak az egyoldalú politika bebetonozása érdekében.

Még rosszabb a helyzet Sri Lankán. Az organikus műtrágyákat erőltető, az elithez tartozó klímavédelmi kampányolók és a Világgazdasági Fórum ösztönzésére a kormány 2021 áprilisában betiltotta a szintetikus műtrágyákat. Előre megjósolható módon az élelmiszertermelés összeomlott, az ország valutájának árfolyama bezuhant.

Az elnöki palotát megrohanó éhező és elégedetlen polgárok nagyszabású tüntetései a kormány lemondását kényszerítették ki.

Ezen problémák közül soknak a megoldása nem agysebészet:

• A gazdag országoknak egyszerűen abba kellene hagyniuk azt, hogy a biotermékekhez való ragaszkodással tovább növelik az élelmiszerárakat.
• Be kellene fejezniük az energiaárak növelését az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások használatának előírásával.

Ehelyett fokoznunk kellene a jobb vetőmagokat célzó kutatás-fejlesztést, hogy több élelmiszert tudjunk előállítani kisebb környezeti lábnyom mellett. Olyan zöld energiaipari újításokat kellene ösztönöznünk, amelyek olcsóbbá és megvalósíthatóvá tennék a széndioxid-kibocsátás drasztikus mértékű csökkentését. Továbbá figyelembe kellene vennünk a sok más sürgős beavatkozást igénylő válságot is, amelyekre egyszerű és hatékony megoldások állnak rendelkezésre – például ez elmondható a tuberkulózis esetében, vagy a sokkal jobb minőségű iskolai tanulás világszerte történő biztosítására a számítógéppel támogatott tanítás megfelelő szintű használata révén.

Sajnos, úgy tűnik, hogy az elit ehelyett továbbra is kiemelten a klíma- és környezetvédelem kérdésére összpontosít.

Hollandia és Sri Lanka példája pedig intő jel arra, hogy mi fog így bekövetkezni. A nettó zéró széndioxid-kibocsátás biztosítása lesz a legdrágább politika, amelybe a világ valaha is belevágott. A McKinsey számításai szerint egyedül a megújuló eszközök és az infrastruktúra költségei évente több mint 5 ezer milliárd dollárt tesznek majd ki a következő három évtizedben. Ez az összeg a globális adóbevétel több mint egyharmadának felel meg. Csak az Egyesült Államokra vonatkozóan elmondható, hogy egy tanulmány szerint Joe Biden elnök klímavédelmi ígéreteinek 80 százalékos, évszázad közepére történő megvalósítása minden egyes amerikainak évente több mint 5 ezer dollárjába kerülne. Ez a költség a célkitűzések teljes megvalósítása esetén pedig több mint kétszeres lenne.

Az EU-nak évente 69 milliárd eurót kell kifizetnie csak a megújuló energiaforrások támogatására. Ha azonban az unió kitart az egyre szigorúbb nettó zéró emissziós célok mellett – vagy bírósági ítéletek kényszerítik erre rá –, akkor ezen politika költsége évente több mint ezer milliárd dollárra nőhet.

Ahogy azt Hollandiában látni, a kormányokat egyre inkább feszíti majd a környezetvédők és a dolgozó családok igényei közötti eltérés: az előbbiek ugyanis jogi eljárásokat használnak a jól hangzó környezetvédelmi ígéretek kormányzat általi betartására, az utóbbiak pedig nem tudnak megbirkózni az emelkedő árakkal.

Bár az európai energiaárak erőteljes emelkedését részben a rosszul kialakított klímavédelmi politika okozta, azonban azért nagyrészt Oroszország védhetetlen háborúja a felelős. Az energiaárak azonban még tovább nőhetnek minden évben, és szerte a világban mindenki számára, ha a politikusok tovább erősítik a nettó zéró emisszió elérését célzó erőfeszítéseiket. Frans Timmermans, az Európai Unió alelnöke és a klímavédelem régi szószólója a jelenlegi klímavédelmi politika mellett is elismerte:

az idei télen előfordulhat, hogy sok millió európai nem tudja majd fűteni otthonát. Ez szerinte "nagyon-nagyon súlyos konfliktusokat és viszályokat" okozhat.

Igaza van. Amikor emberek fáznak, éheznek és elszegényednek, akkor annak lázadás a vége. Ha az elit továbbra is a hihetetlenül drága intézkedéseket erőlteti, amelyek nem a legtöbb embert érintő, sürgető megoldást követelő kihívások kezelésére irányulnak, akkor sokkal nagyobb globális káoszra kell felkészülnünk. (Portfolio)