A szakszervezeti vezető orbitális interjút adott a Zoom.hu-nak.

Gyurcsányt idézte, aztán elmondta:

8 év kormányzás után Orbánék nem felelősek az egészségügy borzalmas helyzetéért.

„Ha ez kevés, akkor tovább lehet állni”

– üzente azoknak, akik szerint nem normális, hogy emberek halnak meg az orvoshiány és a lepusztult kórházak miatt.

A szakszervezeti vezető interjújából az is kiderül, hogy a valóság érzékelése enyhén szólva nem erőssége a hölgynek. Felmentette az Orbán-kormányt az egészségügyben kialakult válsághelyzet felelőssége alól. Nem fogja kitalálni, kit hibáztat a terjedő fertőzések, hulló vakolat, patkányok, ehetetlen koszt és a személyzet / felszerelés hiánya miatt: a szakszervezeti vezető a korábbi háttéralkukban, a privatizációban és Sólyom Lászlóban vélte felfedezni minden baj okát. Kórházi fertőzéseket nem nagyon lát, rendezett kórtermeket, műtőket, és tiszta vécéket annál inkább. Összegyűjtöttünk néhányat a legdurvább mondatok közül az interjúból. 

„Nagy vihart kavart, amikor egyszer azt nyilatkoztam, ha valakinek nem elég, ami itt van, akkor gondolja végig, hova született. Ezt a mai napig fenntartom, egy ember nem véletlenül születik az adott országba. Feladata van. Ettől elválaszthatatlan a nemzet családpolitikája, ami sehol a világon nem éri el a jelenlegi magyar színvonalat.”

A szakszervezeti vezető ezek után hosszasan sorolja az egészségügyi dolgozók bérének növekedését, de gondosan elhallgatja, hogy elvették tőlük a pótlékokat és ugyanannyit keresnek, mint a nagy dérrel-dúrral beharangozott béremelések előtt. 

„Azt azonban nemcsak, hogy nem értettem, hanem elfogadhatatlannak is tartottam, hogy a Kossuth téren üvöltöztek, holott kaptak törvénnyel biztosított életpálya-programot, garantált bérfejlesztéssel és kollektív szerződéssel. Utóbbi miatt nem is volt joguk tüntetni, meg is kérdeztem, hogy nem kellene-e a felmondani ezt a szerződést? Hiszen vállalták a munkabékét.”

Cser Ágnes úgy tesz, mintha a pedagógusok először bólogattak volna a béremelésnek, és utólag kezdtek volna reklamálni. Tényleg nem érti.

 „Nem a mostani magyar kormány hibája, hogy ekkora bérkülönbségek vannak Nyugat-Európa és a volt szocialista államok között. Sokkal inkább a magyar szakszervezeti mozgalmat teszem felelőssé, amelyeknek vezetői háttéralkukat kötöttek 1988-tól a multinacionális cégekkel. Sólyom László volt köztársasági elnök is felelős, aki kijelentette, hogy a szakszervezetek nem reprezentálják a munkavállalók többségének akaratát. Meg kellene vizsgálni azt is, hova tűnt a Szakszervezetek Országos Tanácsának vagyona.”

Cser Ágnes parádésan feledkezik el arról, hogy az utóbbi nyolc évben a Fidesz kormányzott és visszamutogat a rendszerváltás körüli időkre, a gyanús szakszervezeti vagyonvesztésre. Hogy a kettőnek mi köze egymáshoz? Eltalálta: semmi. 

„Négy szoclib kormány nem volt hajlandó a béremelésekről tárgyalni 2010-ig… egyedül a mostani kormánnyal tudtunk érdemben tárgyalni a négyéves bérfejlesztési programról, az egyéb juttatások ügyében pedig folytatjuk az egyeztetéseket.”

Cser Ágnes szerint akkoriban a szakszervezeteket pont a baloldali és liberális pártok kosarazták ki. És pont az Érdekegyeztető Tanácsot felszámoló Fidesz-kormánnyal lehet tárgyalni a béremelésekről. 

„Ha ezek a célok teljesülnek, folytatjuk a bérfelzárkóztatásról a tárgyalást, hogy pénzügyileg teljesen rendbe jöjjünk. Ha a humánerőforrás kérdést megoldjuk, akkor sem tudnék más mondani annak, aki elégedetlen, hogy ha ez kevés, akkor tovább lehet állni. Azt viszont egyetlen kormánytól sem lehet elvárni, hogy mindent egyszerre oldjon meg, ha az elődök a szakszervezetekkel együtt eltáncolták az állam vagyonát.”

Igen, jól értette: minden rendben, egyre többet keresnek az egészségügyben dolgozók, akinek meg nem tetszik, ne lázadozzon, menjen innen. Ja, és a szakszervezetek huszonévvel ezelőtti döntései miatt omlott össze a magyar egészségügy, nem azért, mert a Fidesz folyamatosan csökkenti az oda jutó forrásokat és rossz szakmai döntéseket hozott.   

„A sztrájk szó nem negatív, ünnepelni kell. Ha a munkavállaló nem elégedett az élet- és munkakörülményeivel, akkor sztrájkolhat.”

Cser Ágnes megint csúsztat: a sztrájokakat csak akkor lehet megtartani Magyarországon, ha van minimális megegyezés a munkáltató és a munkavállaló között a minimális ellátásról. Mivel ez sosincs meg így sose lehet sztrájkolni. Ezt ő is pontosan tudja. 

„A számadatokat nem ismerem.”

Cser Ágnes az egészségügyi szakszervezet vezetőjének mondata a kórházi fertőzések számának növekedéséről.

„Ha valós az Ön által feltett kérdés alapja, akkor annak csak és kizárólag a privatizáció az oka.”

Cser Ágnes az egészségügyi szakszervezet vezetőjének mondata a kórházi fertőzések okairól. 

„Ha valakinek nem tetszenek a magyar kórházak, nézzen körbe Romániában és Bulgáriában. Ámultam és bámultam, hogy az 500 milliárd forintos uniós forrásból milyen fejlesztések mentek végbe a vidéki intézményekben. Rendezett kórtermeket, műtőket, kiszolgáló egységeket és még tiszta vécéket is láttam.”

Érdekes, amikor egy szakszervezeti vezető a vidéken szerzett benyomásaira hagyatkozva védi meg a kormányt és megy szembe az egészségügyi dolgozók érdekeivel. 

b1.blog.hu