„Nagyon messzire elmentem ezzel a javaslattal, hogy Cameron miniszterelnök összes aggályára megoldást kínáljak”

– írta kedd délután közzétett levelében Donald Tusk, az EU-s állami vezetőket egy asztalhoz ültető Európai Tanács elnöke - írja az Index. Mégsem sértette meg azokat az elveket, amelyekre az európai projektet alapozták, tette hozzá.

Az Európai Bizottság által fogalmazott javaslat elismeri, hogy Nagy-Britanniában „kivételes helyzet” állt elő az uniós munkavállalók nagy száma miatt, akik az elmúlt években a szigetországba költöztek.

Olyannyira kivételes, hogy az Egyesült Királyság korlátozhatja az újonnan beköltöző külföldieknek eddig elérhető szociális segélyeket egy villámgyors elfogadásra benyújtott új EU-s jogszabály szerint. 

Ha olyan sokan jönnek munkát keresni egy országba, hogy az „a társadalombiztosítási rendszerek alapvető feladatait befolyásolja”, és „túlzott nyomás alá helyezi a közszolgáltatások rendes működését”, a szenvedő ország visszavehet a munkához kapcsolódó kiegészítő juttatásokból. De csak akkor, ha ebbe a többi tagállam is beleegyezik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia letilthatja az újonnan érkezőket ezekről a kiegészítő juttatásokról, maximum négy évre onnantól kezdve, hogy munkába álltak. A terv szerint fokozatosan enyhítenének a ezen a korlátozáson, ahogy „a munkavállaló egyre jobban bekapcsolódik a fogadó ország munkaerőpiacába”. Egy teljes tiltást sem vethetnek ki azonnal négy évre, szakaszonként felül kell vizsgálniuk a munkavállaló helyzetét. Ez elég körülményesen hangzik, pontosan úgy, mint egy komoly munkával kiizzadt brüsszeli kompromisszum.

A gyermeknevelési támogatásból is faragnak

A brit kormány leghangosabban amiatt panaszkodott az elmúlt hónapokban, hogy Nagy-Britanniában sokan úgy vették föl a gyermeknevelési támogatást, hogy a gyerekeik otthon maradtak, például Magyarországon. A brüsszeli alku szerint a brit társadalombiztosító a jövőben csökkenthetné ezt az összeget, hozzáigazíthatná annak az országnak az árszínvonalához, ahol a gyerekek valójában élnek.

Orbán Viktor decemberben is azt nyilatkozta, miután beszélt David Cameron brit kormányfővel, hogy legsérelmesebb az angolok számára az, hogy ha valaki munkát vállal Nagy-Britanniában, azonnal és automatikusan jogot kap és ebből fakadóan pénzt is a gyerekek után, akkor is, ha ezek a gyerekek nem tartózkodnak Nagy-Britannia területén. A miniszterelnök akkor azt mondta: meg lehet egyezni a britekkel, mindössze nem a munka és a mozgás unión belüli szabadságának korlátozása felől kell indulni, hanem azt kell megnézni, hogy mi a valódi probléma.

Elég lesz ez a briteknek?

Donald Tusk a keddi levelében is kiemelte, amelyet az EU-s állami vezetőknek címzett, hogy „alapvető eleme az európai közös piacnak, hogy egy uniós állampolgár bárhol vállalhat munkát az unióban”. Azonban hozzátette, hogy a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy miként fektetik le a szociális ellátórendszerük alapelveit, és „nagy mozgásteret élveznek abban is, hogy miként alkalmazzák a szociális és foglalkoztatási politikájukat, amelynek a segélyekhez való hozzáférés is része”.

Cameront azzal vehették meg Brüsszelben, hogy megígérték: nagyon gyorsan átnyomják az EU-s törvényhozáson ezt a két változtatást, az Európai Bizottság pedig biztosítékot adott, hogy ha London munkaerőpiaci „vészhelyzetet” hirdet, az EU-s szerződések őre, az Európai Bizottság jóvá fogja hagyni a kérvényt, hogy behúzhassák a kéziféket a munka mellett járó kiegészítő juttatásokra. Cameronnak pedig azonnal eredményeket kell fölmutatnia, hogy a sikeres tárgyalások után lendületből megtarthassa Nagy-Britannia uniós tagsásáról szóló népszavazást akár már nyár elején.

Tusk jó alapnak nevezte a javaslatokat egy két hét múlva esedékes hivatalos döntéshez. Február 18-án ülnek le vitatkozni az állami vezetők, így Orbán Viktor is, egy brüsszeli csúcstalálkozón. Ezen a héten pénteken az EU-s nagykövetek már elkezdik gyúrni egymást, hogy addigra valóban megszülethessen az alku.

index.hu