Amíg a jelenleg hatályban lévő amerikai törvények csak a kenőpénz felajánlását és kifizetését büntetik a Foreign Extortion Prevention Act (FEPA) nevet viselő kétpárti törvényjavaslat azokat is célba venné, akik kenőpénzt várnak a fellépésükért valamilyen ügyben.

Szövegét a független amerikai kormányzati szervezet, a Commission on Security and Cooperation in Europe (CSCE) segítségével állították össze. Honlapján a CSCE emlékeztet, hogy az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában és Svájcban már létezik hasonló törvény a korrupt külföldi tisztségviselők felelősségre vonására. 

A FEPA alapján büntetőeljárást indíthatnának a magyarországi Microsoft-botrányban érintett magyar tisztségviselők ellen is, Ez a botrány akkor tört ki, amikor kiderült, hogy 2013-2015 között a Microsoft Magyarország több állami megrendelés esetében árcsökkentést kért az IT-óriás írországi központjától, a Microsoft Business Desktől. A leányvállalat arra hivatkozott, hogy az üzlet csak akkor jöhet létre, ha a szoftvereket kevesebbért adják, amihez képest a licenceket a Microsoft Magyarország munkatársaival összejátszó viszonteladók mégsem a csökkentett, hanem magasabb áron értékesítették. A 30-40 százalékos árrésből származó pénzt vesztegetésre fordították, a Microsoft Magyarország vezetése kenőpénzekkel vette rá az államot, hogy az cég szoftvereit használja. Azt is előre egyeztették, melyik viszonteladó nyer meg egy-egy állami megbízást. Mivel hasonló forgatókönyv szerint zajló vesztegetési ügyek szegélyezik a Microsoft szaúd-arábiai, törökországi és thaiföldi leányvállalatának a működését is, az igazságügyi minisztériummal kötött alku keretében az IT-óriást júliusban az Egyesült Államokban 8,75 millió dollárra (átszámítva 7,3 milliárd forintra) büntették. A Microsoft beismerte a korrupció tényét.

Az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC jelentése szerint a magyarországi botrányban érintett az ORFK, a NAV és az OFI is. Emiatt a Demokratikus Koalíció a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészséghez fordult. (168ora.hu)