A földi ökoszisztémának, így a tengerek élővilágának is egyszerre kell megküzdenie a klímaváltozással és az emberi természetrombolással.

Gyors változás

A Görög Tengertudományi Intézet krétai munkatársai már észlelik az erre utaló jeleket a Földközi-tengeren.

Thanosz Dailianisz tengerbiológus gyors változást érzékel, különösen a sekélyvízi társulásokban. Csökkent a fajgazdagság, és számos helyen megjelentek olyan fajok, amik addig máshol éltek.

Kopár tengerfenék

Merülés közben egyre több helyen terméketlen felszínt látnak a búvárok. Egy védett kagylófaj - a nemes tollhéj - az elmúlt két évben eltűnt, egy betegség és az illegális begyűjtés miatt. A moszatos-előtetők fele is eltűnt, ezek a felszínek más fajoknak is élőhelyül szolgálnak. Az okok egyelőre nem egyértelműek.

A tengerbiológus azt magyarázza, hogy a terepszemlék során már ránézésre is feltűnik a víz alatti élőhelyek változása. Tíz éve más látvány fogadta a búvárokat. A korábbi állapotokkal való összehasonlítás segít megérteni a folyamatot.

Víz alatti barlangok

A görögországi kutatók megosztják más európai szakemberekkel is a megfigyelési adataikat, segítve ezzel a tengereket védő projekteket. A krétai víz alatti barlangok szivacsok és korallok élőhelyei. A környezet változása ezekre is hat.

A társulások eddig még nem tapasztalt sérülése észlelhető. A krétai kutatók kritikus rekordok feljegyzésére figyelmeztetik a tudósokat és a nyilvánosságot.

Speciális fotóelemzés

A víz alatti terepmunkát laboratóriumi elemzés követi a Görög Tengertudományi Intézetben. A fajgazdagságot is meghatározzák. Az egyedszám és a populációk állapotának felmérése is fontos.

Vaszilisz Gerovaszileju ökológus magyarázza, hogy olyan fotókat készítenek, amik alkalmasak az élőlények mennyiségi elemzésére. Így a jövőbeni terepszemléken követhető lesz a változás.

Történelmi időkből származó megfigyelések

Az ökológus megemlíti, hogy Krétán a történelmi időkből is fennmaradtak leírások a tengeri élővilágról. Ez ritka a világ más részein. Lehetőséget ad a hosszú távú változások követésére.

Az emberi természetkárosítás és az itt megjelenő új fajok is rombolják az eredeti társulást. A megfigyelések segítenek megérteni a világon zajló folyamatokat.

Szimulálják a savasodást

Genetikai elemzésekhez is gyűjtenek mintákat. Az élőlények környezetváltozással szembeni tűrőképességét is vizsgálják. Számos európai kutatás igyekszik meghatározni a tengeri fajgazdagság csökkenésének okait.

A helyi szennyezőforrások és a klímaváltozás a fő tényezők közé tartoznak. A krétai akváriumban kísérletekkel szimulálják a felmelegedés és a tengervíz savasodásának hosszútávú hatásait.

A légszennyezést a tengerekbe mossa az eső

Panosz Grigoriu tengerbiológus magyarázza, hogy az egyedek növekedését is vizsgálják az állatok táplálkozási szokásainak tanulmányozásakor. Követik a szaporulatot és a ragadozó-táplálék viszony alakulását a változó környezetben.

A tengervíz savasodása világjelenség. A levegőbe kerülő szennyeződést mossa az eső az óceánba. Ez számos élőlényt károsít.

Borul az egész tápláléklánc

Eva Csacinikolau szerint a globális melegedés csökkenti legfőképp a fajgazdagságot. Ha egy élőlény eltűnik, az hat az egész táplálékláncra.

Amit egyetlen állat esetében megfigyelünk, azt ki kell vetíteni számos más tengeri élőlényre.

Törékenyekké válnak a kagylók

A savasodás gyengíti a merev vázas élőlényeket. A kagylók törékenyebbé válnak. A tengeri csigák a ragadozók áldozatai lesznek, ha meggyengül a vázuk.

A kutatók CT-vizsgálattal is ki tudják mutatni az élőlények károsodását.

Tömeges fajpusztulás

Niki Keklikoglu is azt tapasztalja tengerbiológusként, hogy számos élőlényt gyengít a savasodó víz. Ehhez hozzáadódik a tengerek hőmérsékletének melegedése.

Ez már túl nagy hatás, az élőlények nem képesek ennyire gyorsan adaptálódni. Tömeges fajpusztulások várhatók.

A hajókkal élőlények is utaznak

Jorgosz Csacigeorgiu ökológus egy átjáróhoz hasonlítja a kikötőket. A hajók testén számos élőlény megtapad, és a járművek messzire elvisznek olyan fajokat, amik a távoli élőhelyen nem voltak őshonosak. Ott dominánssá válhatnak.

Egy másik élőhelyen ha nincs fogyasztja a bevándorló fajnak, elnyomhatja az eredeti társulást. Ezt a jelenséget is figyelik a kutatók. Európa körül több mint húsz helyen telepítettek elemzőedényeket. Hónapok alatt megfigyelhető a társulások összetételének változása. Az elemzést korszerű módszerek segítik. Ilyen például a genetikai szekvencia-analízis.

Az élőhelyek védelme elsődleges

A krétai tudósok adatait portugál kutatók is használják. A Minhói Egyetem tengerbiológusa, Pedro Vieira szerint számos faj azért tűnik el, mert az élőhelye tönkremegy.

A kisebb élőlények eltűnése a halak számára táplálékhiányt okoz. A teljes ökoszisztéma felborul ilyenkor.

Speciális csapdák

A partokról származó szennyezőanyagok is pusztítják a tengeri élővilágot. A kutatók speciális csapdákkal igyekeznek követni, hogy mely populációk a legsérülékenyebbek. Faji összetételt és egyedszámot is vizsgálnak.

Niki Keklikoglu arra hívja fel a figyelmet, hogy a tápláléklánc változásával a fajok interakciója is módosul.

Az emberiség fennmaradása a tét, amikor a környezet védelméről beszélünk, mert a természet károsításával az ember saját élőhelyét is rombolja, figyelmeztet a tengerbiológus. (Euronews)