h i r d e t é s

Egyre gyakoribb, hogy nem matektanár tartja a matekórát 

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Egyre gyakoribb, hogy nem matektanár tartja a matekórát 

2022. május 11. - 09:50

 

Főleg vidéki kistelepüléseken nincs elég képesített pedagógus, de Budapesten is sokat romlott a helyzet. Betöltetlen álláshelyből viszont egyre több van.

Felírja a tudnivalókat a táblára egy tanárnő a középszintű írásbeli matematika érettségi vizsgán a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2022. május 3-án. - Fotó: MTI/Balázs Attila

Négy év alatt a korábbi szint két-háromszorosára emelkedett az iskolákban az egyes tantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya – derült ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének nemrégiben publikált, „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványából. A nem megfelelő képesítés a szaktárgyak esetében azt jelenti, hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy szaktárgyat – például matematikát, fizikát, kémiát –, hogy bár pedagógiai képesítéssel rendelkeznek, de nem abból a tantárgyból, amit azért kell tanítaniuk, mert nincs elég, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégáik.

A kiadvány szerint 2016 után nőtt rendkívüli mértékben a szaktantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya, az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, valamint az összes szakos tárgyat oktatók 7 százalékának nem volt szakképesítése a tárgy tanításához. Az érettségit nem adó szakképző iskolákban a matematikát tanítók 12 százaléka, az összes szakos tárgyat oktatók több mint 10 százaléka nem rendelkezett megfelelő szakképesítéssel. Az érettségit adó szakképzésben 4-6 százalékos arányok alakultak ki 2019-re (a szakképzés esetében ez a legutóbbi elérhető adat), szintén jelentős növekedés után. A legjobb helyzetben a gimnáziumok vannak, 2020-ban a szaktárgyak 3-4 százalékát tanították nem szakos pedagógusok, de itt is jelentős volt a növekedés a 2010-es 1-2 százalékos arányokhoz képest.

A szakos ellátottság településtípusonként is változó. A legrosszabb helyzetben a községek vannak, a képesített pedagógusok hiánya minden szakos tantárgy esetében meghaladja a 10 százalékot. A kisebb vidéki települések általános iskoláiban természettudományi tárgyakat tanítókra lenne a legnagyobb szükség, itt 2020-ra már több mint 14 százalékra emelkedett azoknak a tanároknak az aránya, akik szakos képesítés nélkül tanítanak például fizikát, kémiát, biológiát. Ugyanakkor érdekes átrendeződés történt Budapesten is: míg 2016 előtt a fővárosi általános iskolákban volt a legkisebb az egyes tantárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya, 2020-ra a községek után már Budapesten volt a második legnagyobb arány. A kiadvány szerzői szerint ez arra utalhat, hogy a fővárosban a munkaerőpiaci folyamatok következtében egyre több alternatív elhelyezkedési lehetőség nyílt a tanárok számára, akik növekvő arányban élhettek is ezzel a lehetőséggel.emm

Különösen aggasztó a helyzet a hátrányos helyzetű régiókban. Például azokban az általános iskolákban, ahol nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, az idegen nyelvet tanító tanárok 25 százalékának, a matematikát tanító pedagógusok 23 százalékának, a természettudományi tantárgyakat tanítók 20 százalékának nem volt megfelelő képesítése. Az idei kiadványban – a korábbiaktól eltérően – megvizsgálták azt is, hogyan alakult azoknak az iskoláknak az aránya, ahol egyes szaktárgyakat csak képesítés nélküli tanárok tanítanak. Kiderült: 2020-ban az általános iskolák 3-6 százaléka, a gimnáziumok 0,6-1 százaléka volt olyan, ahol egyes tárgyakból egyetlen megfelelő képesítéssel rendelkező tanár sem dolgozott.

A pedagógushiány több okra vezethető vissza, közrejátszik egyebek mellett a pályaelhagyók és a nyugdíjba vonulók egyre magasabb, valamint a pályakezdők egyre alacsonyabb száma (arányuk 1 százalék körüli), a tanári pálya alacsony társadalmi és anyagi megbecsültsége (egy pályakezdőnek évekig nettó 200 ezer forint körüli fizetéssel kell megelégednie), valamint a versenyszféra elszívó ereje, ahol sokkal jobban fizető, megélhetést biztosító állásokra lehet pályázni. A pedagógus érdekvédelmi szervezetek ezért is sürgetnek mihamarabbi, legalább 45 százalékos béremelést. (Népszava)


 

Kommentek

h i r d e t é s