Minden téren nőtt az üres álláshelyek aránya tíz év alatt. Folyamatosan romlik a helyzet a természettudományok terén, miközben matematikatanárból, gyógypedagógusból és idegen nyelvet tanító tanárból is megugrott a hiány. Éveken belül különösen drasztikus pedagógushiány lesz a szakértők szerint. - írja a Portfolio

A tavalyi év elején a KSH 4000 üres pedagógusi álláshelyet tartott nyilván (ennél frissebb, hivatalos adatok nem érhetők el). Vagyis már a hivatalos statisztikákban is látható, hogy vannak hiányok, legerőteljesebben a segítő szakemberek: pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens, iskolapszichológus terén. Másrészt a nem szakos helyettesítések magasabb aránya is arra utal, hogy súlyosbodnak a hiányok.

A VEZETŐK ONLINE KUTATÁS SORÁN ADOTT VÁLASZAI ALAPJÁN AZ INTÉZMÉNYEK TÖBB MINT FELÉBEN, 55 SZÁZALÉKÁBAN, A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ISKOLÁK HÁROMNEGYEDÉBEN VAN BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELY.

A jelenség egyaránt jelen van minden régióban és intézménytípusban. Az üres álláshellyel rendelkező iskolák háromnegyedében mindegyik álláshelyet meghirdették, negyedükben csak egy részét, és 7 százalék esetén egyet sem hirdettek meg. Az elmúlt öt évben iskolánként átlagosan 5,29 pedagógus ment nyugdíjba és ennél egy kicsit kisebb arányban töltötték fel ezeket az álláshelyeket (5,05), viszont a nem nyugdíj miatt távozók száma átlagosan magasabb (5,49).

A legnagyobb hiányt Közép-Magyarországon és Észak-Magyarországon találjuk. Az intézmények háromnegyedében a fenntartó megengedte a nyugdíjazás miatt megüresedő álláshelyek betöltését, de egynegyedükben nem, és itt szignifikáns területi különbségeket találunk. A legkevésbé az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon tudják feltölteni a nyugdíjba menő kollégák álláshelyeit.

A nem nyugdíj miatt távozók aránya szintén szignifikánsan eltér régiónként. Átlagosan a pedagógusok 16-17 százaléka távozik, ennél nagyobb arányokat találunk az általános iskolák esetén Pest megyében, Dél-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon. A középfokú intézmények esetén szintén Pest megyében találjuk a legnagyobb arányt, de Észak-Alföldön és Budapesten is magasak a számok.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Az elmúlt öt évben távozó nyugdíjas és nem nyugdíjas pedagógusok tantestülethez képesti aránya illusztrálja a fluktuáció mértékét, mely kb. 30 százalékos, de területileg találunk itt is kiugró értékeket. Pest megyében általánosan nagy a fluktuáció, ami minden bizonnyal Budapest közelségének és elszívó hatásának is betudható, de a budapesti középfokú intézményekben is nagy a mozgás. A hátrányos helyzetű régiókban jóval nagyobb, negyven százalék feletti fluktuációt találunk.

Most már csak pótlólagos megoldásokkal lehet kielégíteni az oktatás szakemberszükségleteit. Két-három év múlva ez fel fog pörögni. (…) Három év múlva 6000 pedagógus éri el az öregségi nyugdíjat és egy részük már csak részmunkaidőben jön vissza dolgozni

– mondta a tanulmány szerzőinek az egyik interjúalany. Az oktatáspolitikus kiemelte: a mai trendek szerint a kimenők fele nem lesz pótolva. Ha a feladatellátás rendszere így marad, akkor nagy baj lesz, négy-öt év múlva óriási tragédia lesz.

Hét-nyolc éve már tanítóból is hiány van, és a kötelező óvodáztatás bevezetése óta óvodapedagógusból is

– mondta egy általános iskolai tanár. Most mennek nyugdíjba sokan a Ratkó-korszak szülöttjei közül.

Arra is rákérdeztek az intézményvezetői kérdőívben, hogy mely területeken van pedagógushiány (betöltetlen vagy hiányzó státusz). Jellemző módon jóval több területet (8) említettek a hátrányos helyzetű iskolák vezetői, mint a nem hátrányosaké (5). A legkevésbé a történelem- és társadalomismeret-, testnevelés-, magyar nyelv és irodalom tanárból van hiány, valamint iskolatitkárból is van elég. Ami a betöltetlen státuszokat illeti: leginkább a matematikatanári státuszokat nem tudják feltölteni (az intézményvezetők 40%-a), ezenfelül még a természettudományos, informatika és idegennyelv-tanár hiányzik az intézmények negyedéből-ötödéből.

NINCS STÁTUSZ RÁ, DE SZÜKSÉG LENNE ISKOLAPSZICHOLÓGUSRA MAJDNEM AZ INTÉZMÉNYEK FELÉBEN, ÉS TÖBB MINT 40 SZÁZALÉK HIÁNYOLJA AZ IFJÚSÁG- ÉS CSALÁDVÉDELMI FELELŐST.

Ezenfelül nincs státuszuk, de szükség lenne pedagógiai asszisztensre (27%), szocálpedagógusra (25%), gyógytestnevelőre (23%). Az intézmények 15-20 százalékában kellene még rendszergazda, gyógypedagógiai asszisztensi, fejlesztő pedagógusi és gyógypedagógusi státusz. A hátrányos helyzetű iskolák az átlagnál jóval nagyobb mértékben hiányolják az iskolapszichológust, rendszergazdát, természettudományos tanárt, fejlesztőpedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst, tanítót, technikatanárt, művészeti tanárt, testnevelő tanárt és napközis pedagógust.

A pedagógushiány terén az interjúalanyok szerint most vihar előtti csend van. Még el tudják látni a feladatokat, de már jól láthatóan lesznek problémák néhány éven belül a tömeges nyugdíjba menetel miatt. Az interjúk alapján szinte minden területen lesznek hiányok.

Az általános iskolai oktatás humánerőforrás-ellátottságát befolyásolja továbbá az is, hogy a teljes pedagógusállományon belül éppen hányan vannak, akiket tartós távollétük miatt – legyen az szülési szabadság vagy egyéb más tényező okán – helyettesíteni kell. Jelenleg (2019/2020-as tanév) 5037 fő van tartósan távol. Az ő helyettesítésükre 2584 embert alkalmaztak.

Egy igazgató a helyettesítésekről beszélt – napi 2 órában lehet helyettesíteni –, amelyeket szerint igen furcsán könyvelnek manapság, és ki sem fizetik.

"Ez gyilkosság azzal, aki ezt végigdolgozza. Aki ezt megcsinálja, az beleül a székbe és azt mondja a gyerekeknek, hogy nézzünk filmet, vagy csináljatok, amit akartok, mert nincs már másra energiája" – mondta.

Egy tanár így fogalmazott: „a helyettesítések esetén sincs szakos helyettesítés, amikor egy hétig beteg voltam, megnéztem, hogy kik helyettesítették, nagyon színes volt a paletta. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy mit csináltak, hát játszottak”.

 pedagógushiányt az is mutatja, hogy sok helyen csak külsősökkel, óraadókkal tudják megoldani a problémát. Az megkérdezett intézményvezetők válaszai alapján az intézményekben átlagosan az órák 7 százalékát külsősök tartják, de van, ahol 34 százalékos az óraadók aránya. A főállású pedagógusok a kötelező óraszámuk felett is tanítanak, az összes óraszám egynegyedét így látják el az iskolák. Az óráknak átlagosan négy százalékát látja el nem szakos tanár.

A nem szakos óraellátottság régiónként nagy különbségeket mutat, Észak-Magyarországon az órák több mint 10 százalékát nem szakos tanár látja el. Ugyanilyen drámai különbséget találunk a hátrányos és nem hátrányos iskolák között, előbbiben az órák 13, utóbbiban csak 2%-a nem szakos ellátottságú. Az egyik tanár a kutatásban ezt mondta:

Egyre nagyobb a sumákolás, egymás elől halásszák el a pedagógusokat, a szülők felé pedig próbálják mutatni, hogy minden rendben. (Portfolio)