Magyarország azt kérte az Európai Bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Parlament azon állásfoglalását, amelyben azt kérte az Európai Tanácstól, hogy állapítsa meg az EU szerződés 7-es cikk szerinti eljárásban az uniós alapértékek súlyos megsértését. Michal Bobek főtanácsnok az üggyel kapcsolatban csütörtökön kiadott indítványában megállapította: a kereset elfogadható ugyan, de azt megalapozatlannak kell tekinteni. - írja a Napi.hu

Az ügy előzménye, hogy Magyarország arra kérte az Európa Bíróságot, hogy semmisítse meg az Európai Parlamentnek (EP) azt a 2018. szeptember 12-i állásfoglalását (Sargentini-jelentés), melyben az Európai Tanácsot arra kérte, hogy állapítsa meg, hogy az EU-szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyt jelent.

Magyarország álláspontja szerint a megtámadott állásfoglalásról szóló szavazás során az Európai Parlament súlyosan megsértette az EU működéséről szóló szerződés, illetve a saját eljárási szabályzatának a megtámadott állásfoglalás elfogadása irányadó rendelkezéseit. A szavazás során ugyanis a parlament tagjai által leadott szavazatok körében kizárólag az igen és nem szavazatokat számolták be, a tartózkodó szavazatok kirekesztésével, ami a magyar kormány álláspontja szerint ellentétes az említett rendelkezésekkel. Magyarország szerint a tartózkodó szavazatok beszámítása esetén a szavazás eredménye más lett volna, ugyanis a leadott szavazatok nem érték volna el az előírt kétharmados többséget. Emiatt Budapest az Európai Bíróság előtt kétségbe vonta az állásfoglalás érvényességét.

Michal Bobek főtanácsnok csütörtöki indítványában arra kérte a bíróságot, hogy utasítsa el Magyarország keresetét, amely az EU alapértékei e tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárás megindítására vonatkozik. A főtanácsnok szerint a kereset elfogadható ugyan, de azt megalapozatlannak kell tekinteni.

Számítanak-e a tartózkodó szavazatok?

A főtanácsnok a beadványt nyelvi szempontból vizsgálva úgy vélte, hogy a "tartózkodás" és a "leadott szavazat" fogalma kölcsönösen kizárja egymást. Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát ne vegyék figyelembe se valamely javaslat mellett, se az ellen, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a "leadott szavazat" fogalma pedig arra utal, hogy valamely személy a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét.

A főtanácsnok megállapította továbbá, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának szavazásra vonatkozó szabálya a Sargentini-jelentés megszavazása idején úgy rendelkezett, hogy "a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő", és ily módon egyértelműen kizárta a tartózkodásokat. Az a tény, hogy e rendelkezés az abban kifejezett általános szabály alóli kivételként arra a helyzetre utal, amikor "a Szerződések különleges többséget írnak elő", nem érinti a fenti következtetés érvényességét, mivel eddig a Szerződések ilyen kivételt nem írtak elő.

A képviselőket megfelelően tájékoztatták

A főtanácsnok azt is megállapította, hogy mivel az európai parlamenti képviselőket másfél nappal a szavazást megelőzően megfelelően tájékoztatták arról a tényről, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, azok tudomással bírtak a szavazási eljárás szabályairól, és ennek következtében e szabályokra figyelemmel élhettek szavazati jogukkal.

A kereset megalapozatlan

Végül a főtanácsnok elutasítja Magyarország azon érvét, miszerint az EP elnöke azzal, hogy elmulasztotta kikérni a pParlament alkotmányügyi bizottságának a véleményét az eljárási szabályzat szavazásra vonatkozó szabályának értelmezésére vonatkozóan, megsértette azon kötelezettségét, hogy eloszlassa az e rendelkezés tekintetében állítólag felmerült bizonytalanságot. Az EP eljárási szabályzata ugyanis nem tartalmaz arra vonatkozó kötelezettséget, hogy konzultálni kell e bizottsággal a szavazási szabályok értelmezése céljából. Erre a körülményre tekintettel a főtanácsnok azt javasolja, hogy az Európai  Bíróság Magyarország keresetét megalapozatlanként utasítsa el.

A főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Bíróságot, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy a főtanácsnoki vélemény az esetek túlnyomó többségében nem tér el a végleges ítélettől. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az Európai Bíróság elé, amelynek bírái most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg. (napi.hu)