Elektronikus pórázon kell vezetni mindenkit!
Melyik francia hivatalos jelentés tudna belelkesíteni egy észak-koreai szerkesztőt? A Szenátus elnökségének 2021. június 3-án benyújtott, „Egészségügyi válsághelyzetek és digitális eszközök” című dokumentum, úgy tűnik, megfelel ennek az igénynek.[i]
A világjárvány kezdetén több országban elrendelt „általános digitális mozgósítás” hatására a három szerző, jobb- és középpárti szenátorok, lelkesen ismerteti az új technológia adta lehetőségeket: az arcfelismeréssel történő videómegfigyelést, a geolokációval történő egyéni nyomon követést, az okostelefon bekapcsolva tartásának kötelezettségét stb. „Az intézkedések csorbítják a szabadságjogainkat” – ismerik el, de végrehajtásukkal sikerült elkerülni vagy lerövidíteni a lakosság általános bezártságát. „A jelentés ezért azt javasolja, hogy egészségügyi krízis vagy hasonló válsághelyzetek (természeti, ipari katasztrófák stb.) kezelése során még nagyobb mértékben használjuk fel a digitális eszközöket”.
A képviselők javasolta forgatókönyv már-már egy ifjúsági úttörőcsapatnak tünteti fel a keletnémet Stasi-tiszteket. A kijárási tilalom és a karantén betartása, illetve a védettségi és az oltási igazolvány használata „az alábbi háromféle adattípus keresztezésével jár: személyazonosító, egészségügyi és helymeghatározási adatok”. A közszolgálattól – beleértve a személyes egészségügyi nyilvántartásokat is – és a magánvállalkozásoktól (közlekedési meg internetes óriáscégek és különböző szolgáltatók) származó nevesített információk egy „válságadatközpontnak” nevezett platformon (angfrancul Crisis Data Hub) futnának össze. A szükségállapot esetén aktivált elektronikus panoptikon – mindentlátó figyelőközpont[ii] –, amely különösen a rendőrség számára lenne hozzáférhető, megelőző és elnyomó célokat szolgálna.
A szenátorok mindkét területen rendkívül fantáziadúsak. „A genetikai adatok felhasználásával azonnal azonosítani lehetne azokat az embereket, akik fogékonyak egy-egy vírus nagyon ritka változatára” – írják. A csatlakoztatott háztartási eszközökből „az elektrokardiogramok, a csatlakoztatott mérlegek, a csatlakoztatott hőmérők, a lázat érzékelő hőkamerák adatai” megkönnyítenék és adott esetben korábbi időpontra tennék az orvosi beavatkozásokat.
Az oktatás azonban csak ideig-óráig tart, és a három szenátor hirtelen felfedi nagyszabású tervét. „A legszélsőségesebb válsághelyzetekben a digitális eszközök lehetővé tennék a lakosságot érintő korlátozások betartásának hatékony, teljes körű és valós idejű nyomon követését, szükség esetén visszatartó erejű szankciókkal, és a személyes adatok még radikálisabb felhasználásával. [...]
- a mozgásellenőrzéshez: elektronikus karperec a karantén betartásának ellenőrzésére, a tömegközlekedési bérlet lekapcsolása, a rendszámtábla automatikus felismerése a sebességmérő kamerák által, ellenőrző ajtók az üzletekben, hőkamerák az éttermekben stb.;
- az egészségi állapot nyomon követése olyan csatlakoztatott tárgyakon keresztül, amelyek használata ezúttal kötelező lenne, miközben az adatokat az ellenőrzéshez használnák;
- a személyes kapcsolatok figyelemmel kísérése, például amikor egy fertőző személy meglátogat egy veszélyeztetett családtagot;
- tevékenységellenőrzés, automatikus bírság kiszabása, gyógyszervásárlás (amely utalhat arra, hogy valaki elkapta a betegséget, vagy hiány idején, hogy esetleg csempészettel foglalkozik), vagy szakmai (kereskedelmi stb.) tevékenység a korlátozások ellenére, a tevékenység illegális folytatása.”
Hab a tortán, hogy a büntetéseket azonnal levonják az elkövetők számlájáról. A szabadságjogok e „csekély” korlátozásáért cserébe „elképzelhető, hogy csak azok, akik pozitívak, azaz 2021. május végén a lakosság mintegy 0,1%-a, kerülne a karantén intézkedések hatálya alá”.
Bár a három szenátor „jó hírként” üdvözölte a védettségi igazolvány eredeti változatát, a rendszer nyár közepén történt kiterjesztése arra ösztönözte az Informatika és Szabadság Nemzeti Bizottságát (CNIL – Commission nationale informatique et liberté), hogy figyelmeztessen „az ilyen, a magánéletet sértő intézkedések megszokásának és elbagatellizálásának veszélyére”. Így tehát a szenátorok logikusan támadják a CNIL-t, amely szerintük a francia „konzervativizmus” megtestesítője, mivel túlságosan ragaszkodik a magánélet tiszteletben tartásához. Szerintük ennek az „egyre inkább elavult, ha nem is teljesen abszurd francia érzékenységnek” a felszámolásához „óriási oktatási erőfeszítésekre” lesz szükség, de mindenekelőtt a digitális diktatúra kockázatával kapcsolatos ijesztegetés megszüntetésére. „Nem ez a probléma – magyarázzák a parlamenti képviselők. Ha egy »diktatúra« megmenti az életet, míg a »demokrácia« az elhalálozás növekedéséhez vezet, akkor a helyes hozzáállás nem az, hogy védjük az elveinket.”
Éljen a holnap...
Fordította: Morva Judit / magyardiplo.hu