Életfogytiglanra súlyosbították Karadzsics ítéletét
24 éve, hogy a délszláv konfliktus idején, 1995. július 11-én szerb katonák vonultak be a boszniai Srebrenicába, ahol néhány nap alatt mintegy nyolcezer muzulmán férfit mészároltak le és 30 ezer nőt és gyermeket deportáltak a városból.
Most, hogy az akkori boszniai szerb elnök, Radovan Karadzsics 40 évnyi börtönbüntetését életfogytiglanra súlyosbították, újra rákerül a figyelem egyes pszichiátriai ideológiák háborús uszításban és népirtásban betöltött szerepére.
Az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) nem érte be a pszichiáter Karadzsicsra korábban kiszabott negyven évvel: 2019. március 20-án a büntetést jogerősen életfogytiglanra súlyosbították.
Kevéssé ismert történelmi tény, hogy a későbbi délszláv konfliktusoknak is alapját képező náci fajhigiénés elméletek alapjait elismert német pszichiáterek dolgozták ki. Az e munkában kiemelkedő pszichiáterek, Alfred Ploetz és Ernst Rüdin elismerést is kaptak ez irányú munkájukért, Rüdin 1934-ben elnyerte a náci párt Becsület Aranymedálját, 1943-ban pedig maga Hitler adományozta Rüdinnek „a fajhigiénia úttörője” címet. Rüdin így fogalmazott: „Csak a Führer által váltak valóra 30 éves álmaink, hogy bevezessük a fajhigiéniát a társadalomba.”
A több tízezer emberéletet követelő délszláv konfliktus ugyanezekből a pszichiátriai elméletekből táplálkozott. 1986-ban Jovan Raskovics szerb pszichiáter társszerzőként megírta A Szerb Tudományos Akadémia jelentésecímű írást, mely a „nagyobb Szerbia” megteremtését követelte és azt hangoztatta, hogy a szerbek pszichológiai felsőbbrendűségüknél fogva a horvát és muzulmán kisebbségek fölé kell, hogy emelkedjenek.
Később a Raskovics által alapított Szerb Demokrata Párt élére tanítványát és barátját, a szintén pszichiáter Radovan Karadzsicsot választották meg, aki 1992. május 13-án lett a boszniai Szerb Köztársaság első elnöke. Nem elhanyagolható tény, hogy fiatal pszichiáterként gyakran állított ki hamis orvosi és pszichológiai véleményeket bűnözőknek, hogy azok elkerülhessék büntetésüket. Amikor ezek a bűncselekmények napvilágra kerültek, csalás és sikkasztás miatt három évet töltött börtönben. Államfőként a horvátok és bosnyákok ellen folytatott háború fő okozójává, majd annak vezetőjévé vált. A Hágai Nemzetközi Törvényszék 1995-ben emelt vádat ellene emberiség elleni bűntettek és népirtás miatt, őt tekintik az 1995 júliusában a kelet-boszniai Srebrenicában történt közel nyolcezer muzulmán polgári személy legyilkolása értelmi szerzőjének. Érdekes momentum, hogy Szlobodan Milosevics, a későbbi szerb elnök, aki továbbra is fenntartotta az etnikai kisebbségek közötti ellentétet, 25 évig volt Karadzsics pszichiátriai páciense.
2016. március 24-én a Hágai Nemzetközi Törvényszék megállapította, hogy Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök és pszichiáter felelős a boszniai településeken elkövetett emberiség elleni bűnökért. A 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találták, és 40 év börtönre ítélték. A fellebbviteli eljárás során azonban a testület úgy látta, a korábban kiszabott negyven év az elkövetett bűncselekmények súlya és kegyetlensége miatt nem volt elégséges, ezért 2019. március 20-án az ítéletet jogerős életfogytiglanra súlyosbították.
Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR), a mentális egészségügy nemzetközi megfigyelő szervezete a pszichiátria etnikai tisztogatásokban betöltött szerepéről szóló információkat eljuttatta az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához is.