Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoki véleménye szerint azt kell vizsgálni, hogy valóban a veszélyhelyzettel összefüggő nemzeti érdek volt a tranzakció megakadályozása pusztán azért, mert EU-n kívüli lett volna a vevő. Ráadásul a harmadik.

Magyarországon nem kapott nagy nyilvánosságot, de 2021-ben Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter megakadályozta, hogy egy magyar vállalatot egy másik magyar vállalat felvásároljon. Az egyik érintett, a Xella Magyarország ezért bíróságon támadta meg a tárcavezető vétóját, mivel szerintük az, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben ugyan a kormány felhatalmazta magát azzal a joggal, hogy a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok felvásárlását megakadályozhassák, de az ellentétes lehet az uniós jog azon elvével, hogy a külföldi befektetések átvilágítása az EU által gyakorolt lehetőség.

A konkrét, az Európai Unió Bírósága elé került eset leírása szerint a felvásárlásra kiszemelt vállalatnak egy kőbánya van a tulajdonában, amelyből homokot, agyagot és kavicsot termelnek ki. A magyar miniszteri határozat viszont azt állította, hogy

ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekekkel, többek között az említett nyersanyagok ellátásbiztonságával, ha egy közvetett harmadik országbeli (bermudai) tulajdonban lévő társaság átvehetné az irányítást egy ilyen "stratégiai fontosságú" vállalat felett.

A Fővárosi Törvényszék viszont abban kért jogi iránymutatást az uniós bíróságtól, hogy az uniós jog lehetővé teszi-e Magyarország számára, hogy olyan szabályozást hozzon, amely korlátozza az uniós székhelyű társaságokba történő közvetlen külföldi befektetéseket, ha e befektetések egy másik uniós székhelyű társaságon keresztül valósulnak meg.

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Tamara Ćapeta szerint a magyar kormány lépése azért is problémás, mert a harmadik országból származó közvetlen külföldi befektetések az FDI-átvilágítási rendelet hatálya alá tartoznak, amely kiterjed arra az esetre is, amelynek révén a harmadik országbeli befektető tényleges - legyen az akár közvetett egy másik cégen keresztül - részesedést vagy ellenőrzést szerez egy uniós vállalkozás felett. Vagyis vonatkozik két EU-s cég ügyletére is, ha az egyik egy harmadik országbeli vállalat tulajdonában van.

Az ilyen beruházások az EUMSZ 207. cikkének hatálya alá tartoznak, és így az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak a közös kereskedelempolitika területén.

Ugyanakkor a tanácsnoki vélemény szerint az FDI-átvilágítási rendeletet úgy kell értelmezni, hogy bár uniós joghatóság a harmadik országok befektetéseinek vizsgálata, de ezt mégis a tagállamok gyakorolhatják, csak teljesen figyelembe kell venniük az EU-mechanizmust.

Ebben fontos kikötés, hogy az FDI-szűrési rendelet által lehetővé tett nemzeti szűrési mechanizmusoknak meg kell felelniük a belső piac szabályainak. A nemzeti jogszabályoknak ezért kötelezniük kell az egyes átvilágítási döntések elfogadásáért felelős szerveket arra, hogy a tőkeáramlás korlátozását törvényesen indokolják. Az FDI-átvilágítási rendeletből következik, hogy a tőkemozgások korlátozása csak biztonsági vagy közrendi okokkal indokolható.

Ilyen indoklásra csak akkor lehet hivatkozni, ha a társadalom valamely alapvető érdekét valóban és kellően komolyan fenyegeti veszély. Továbbá a tőkeáramlást korlátozó intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az elérni kívánt céllal.

A jelen ügyben szóban forgó miniszteri vétó indokoltságát vizsgálva a főtanácsnok elismeri, hogy bizonyos nyersanyagok ellátásának biztosítása válság idején alkalmas lehet arra, hogy a közvetlen külföldi befektetések közrendi (vagy közbiztonsági) okokból történő korlátozását igazolja - írják a közleményben.

Az EUB-hoz készített főtanácsnoki vélemény viszont úgy látja, hogy ebben az ügyben a tiltóhatározat érvényességéről való döntéshez a kérdést előterjesztő bíróságnak azt kell értékelnie, hogy a magyar innovációs és technológiai miniszter kellőképpen kifejtette-e, hogy a szóban forgó kőbányában való közvetett külföldi tulajdonszerzés miért jelent valós és súlyos veszélyt a magyarországi kavics-, homok- és agyagellátás biztonságára, és hogy az ellátás biztonsága kevésbé korlátozó intézkedéssel nem volt-e elérhető.

Lényegében így foglalható a vélemény, hogy bár megakadályozható egy-egy tranzakció, ha megjelenik egy harmadik országhoz köthető entitás is egy ügyben, sőt egy tagállam létrehozhat saját tiltó mechanizmust, de a belső piacról szóló szabályok értelmében azt fontos tisztázni, hogy pontosan mi az alapja a konkrét esetben a tiltásnak. Tehát itt a kavicsbánya esetében azt kell bizonyítania a magyar kormánynak, hogy az valóban jelentős nemzeti érdeksérelmet jelentene. (Portfolio)