Adam Siepel, a Cold Spring Harbor Laboratory bioinformatikusa és kollégái új tanulmányukban azt vizsgálták, hogy közvetlen felmenőink, illetve közeli rokonaik miként keveredhettek. A szakértők két neandervölgyi, egy gyenyiszovai és két modern afrikai (vagyis a neandervölgyiekkel és gyenyiszovaiakkal korábban nem keveredett) ember genomját vetették össze számítógépes modellezéssel. A módszer segítségével olyan eseteket tudtak felfedezni, melyek során az egy faj genomjába más faj génjei keveredtek.

A csapat arra jutott, hogy fajunk képviselői és a neandervölgyiek közt már 300-200 ezer éve is volt génáramlás, ez jóval korábbi esemény, mint az eddig is jól ismert, 50-30 ezer évvel ezelőtti keveredés, bár egy tanulmányban már kaptak hasonló eredményt néhány éve. Siepel szerint a legvalószínűbb magyarázat erre, hogy a modern emberek egyetlen csoportja korábban elhagyta Afrikát, és talán a Közel-Keleten vagy Dél-Európában találkozott a neandervölgyiekkel, majd később e csoport kihalt, de genetikai nyomaik fennmaradtak.

Az adatok azt is felfedték, hogy a gyenyiszovaiak genomjának 1 százaléka ismeretlen eredetű. A kutatók úgy vélik, hogy ez a hiányzó rész egy 1 millió évvel ezelőtti keveredésből származik, és talán a Homo erectusé, amely egykor a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak közös őseivel együtt élhetett Eurázsiában.

Ősi rokonaink keveredései utóbb a modern emberekre, közvetlen felmenőinkre is hatottak. Az eredmények alapján a gyenyiszovaiak idegen eredetű szekvenciáinak 15 százaléka a mai emberekben is fellelhető. (National Geographic) / szimpatika.hu