h i r d e t é s

EP-választás - minden, amit a szavazás szabályairól tudni akart

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

EP-választás - minden, amit a szavazás szabályairól tudni akart

2019. április 13. - 08:29

 

Kik szavazhatnak és kik nem? Mekkora egy választókerület és kik állíthatnak listát? Mutatjuk a voksolásra vonatkozó jogszabályokat.

A kép illusztráció! - Forrás: cyprus-mail.com

A május 26-i európai parlamenti (EP) választás lebonyolításának szabályait több törvény és minisztériumi rendelet határozza meg. Az alaptörvény rögzíti, hogy a köztársasági elnök tűzi ki az európai parlamenti választás időpontját.

  • Minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió más tagállama magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (Ez az úgynevezett aktív és passzív választójog.)
  • Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy sarkalatos törvény a választójogot magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
  • Nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.
  • Nem választható az EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
  • Az EP tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény rögzíti, hogy a választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik, a választáson az egész ország egy választókerületet alkot. A jogszabály rögzíti azt is, hogy az EP-választáson az választ és választható, akinek Magyarországon lakóhelye van. Emellett választójoga van a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak (például a hajléktalanoknak) és az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgároknak.
  • A választópolgár az EU-nak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát. Vagyis a magyar listákra szavazhat minden magyar választópolgár, ha nem jelezte másik uniós tagállamban, hogy a választójogát ott akarja gyakorolni, valamint az EU más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozott arról, hogy választójogát Magyarországon akarja gyakorolni és van magyarországi lakóhelye.
  • Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt akár közös listát is. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár egy listára szavazhat.
  • A törvény rendelkezik a mandátumkiosztás módjáról is, ez az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot kapott, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.
  • A választás további szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) foglalja össze, rögzítve a választási eljárás alapelveit is. Ezek: a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választási eljárás nyilvánossága.
  • Emellett a Ve. foglalkozik a szavazókörök kialakításával, a választójogosultság nyilvántartásával, a választási szervekkel, a választási kampánnyal, az ajánlással, a szavazással (így a külképviseleti, valamint a levélben szavazás szabályaival), a szavazatok összesítésével, a szavazatszámlálással, az eredmény megállapításával és a jogorvoslattal.
  • A büntető törvénykönyv (Btk.) is foglalkozik a választással: rögzíti a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállását és azt, hogy aki ezt elköveti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • A jogszabály szerint büntetendő többi között, ha valaki erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, jogosultság nélkül szavaz, jogosulatlanul aláír vagy hamis adatokat tüntet fel.
  • Jogszabálysértő az is, ha valaki az arra jogosultat a választásban erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, valamint, ha valaki a szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé.
  • Jogszabályba ütközik a szavazás titkosságának megsértése is.

Több miniszteri rendelet is meghatározza a törvények mellett a választási eljárás egyes részletszabályait, a választás lebonyolításának egyes kérdéseit. A 4/2019. IM- (igazságügyi miniszteri) rendelet a választás határidőit és határnapjait határozza meg, a 17/2013. KIM-(közigazgatási és igazságügyi miniszteri) rendelet a központi névjegyzék és egyéb választási nyilvántartások vezetéséről, a 7/2019. IM-rendelet az EP-választás költségeinek normatíváiról, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szól. A 3/2019. IM-rendelet pedig az EP-választáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról szól. (MTI) / delmagyar.hu


 

h i r d e t é s