h i r d e t é s

Érdemes-e a migránskérdést nem a helyén kezelni?

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Érdemes-e a migránskérdést nem a helyén kezelni?

2020. szeptember 16. - 18:18

 

Nem vagyok migránspárti. Legalábbis nem abban az értelemben, ahogy ez a szó a kommunikációban értelmet kapott. Nyilván nekem sem tetszenek a hőzöngők, biztonságra veszélyt jelentők, követelőzők, paraziták. Nem tetszenek a csalók, hazugok, fölényeskedők, herék. Különösen veszélyesnek tartom, ha egy nyugalmat megzavaró, közbotrányt okozó, emberéleteket kockáztató ügyért szervezetten lépnek akcióba.

De abban is biztos vagyok, hogy a többség nem ilyen. A kommunikációban viszont az általam negatívként felsorolt személyekről esik szó. Ez nem helyes. Amellett, hogy nem az emberbaráti kéznyújtás, hanem az európai multik munkaerőszükséglete az első számú ok, ami miatt megnyíltak a határok, ne feledjük, hogy a világ egy szörnyű hely! Hozzánk töredéke sem jut el annak az erőszaknak, ökológiai katasztrófának, etnikai, vallási, politikai üldöztetésnek, ami folyik és el sem tudjuk képzelni számokban, kínokban az eseményeket. Mi egy lehári operett Európában üldögélünk és azt hisszük, hogy a világ is lehári szabványok szerint működik. Vezetőink pedig olyan szlogeneket erőltetnek, mint európai és egyéb érték. Kétségtelen, hogy ezek valaha voltak, de a valóság mindig száz évvel előrébb van az emlékeknél és az emberek az emlékek nosztalgiájában állítanak fel téves sztenderdeket, melyek egy mai szituációban nem működhetnek. Azért nem, mert egyszerűen más a világ! Persze erről a más világról kevés tájékoztatást kapunk.
Kétségtelen, tűrni kell. Tűrni kell országon belül és kívül. Tűrni kell akkor is, ha felüti fejét az éhínség, veszélyben van vagyon és emberélet:

Mert bizony, Mi próbára teszünk titeket némi félelemmel, éhséggel, szűkével vagyonnak, létnek és termésnek. Vidd örömhírét az állhatatosaknak,- (Korán 2:155)

Azonban van az a szintű szenvedés, üldöztetés, amit nem ésszerű elviselni. Allah földje tágas:

Amikor az Angyalok magukhoz veszik azok lelkét, akik elkárhozták magukat, mondják: „Mi (bűnben) voltatok?” Mondják: „Elnyomottak voltunk a Földön.” Mondják: „Nem volt-e Allah Földje elég tágas ahhoz, hogy elmeneküljetek onnan?” Ezek ők, akiknek hajlékuk a Pokol és sorsuk gyötrelmes,- (Korán 4:97)

Az Iszlám nem egyszeri ellenállást követel a gonosszal szemben, hanem folyamatosan erre buzdít. Egy állandó harcot hirdet az elnyomóval, a bűnnel szemben, amihez néha elkerülhetetlen javaink hátrahagyása és csatlakozás a testvérekhez, akikkel együtt a sátán legyőzhető, akár fizikai, akár spirituális formában. Egy Muszlimnak nem csak a jó elrendelése, hanem a gonosz elvetése is kötelessége. Egy ilyen harcban mindent meg kell tennünk és ehhez Allah földje elég tágas, hogy lehetőségünk legyen cselekedni. A lehetőség nem csupán fizikai, hanem morális értelemben is értendő, pl. erkölcsi kiállás.

A földi katasztrófák legnagyobb részének maga az ember az oka. Nem csak háborúkról, hanem környezetszennyezésről, globális éghajlatváltozásról is szó van. Ezek hatására szárazság, majd éhínség alakul ki. Saját szememmel láttam Mali Mauritániával határos részén falvak életének ellehetetlenülését. Kilométereket araszolt a sivatag és szárított ki vízlelőhelyeket, termőterületeket.
A maradás a halállal egyenlő, a tovább állas pedig etnikai és elosztási arányokat változtat meg. Ez feszültség, ami gyakran háborúkban végződik. Ki a hibás? A migráns?
A politika nem megy le ezekre a szintekre. Kezét dörzsöli, ha feszültséget lát, amit manipulálhat. Ezekre ráépítheti megosztó érdekeit, melyek felett uralkodhat. Ha pedig a történetben olaj, nukleáris potenciál, stratégiai célok is szerepelnek, a nagypolitika bomlasztása is fellép.
Üldöztetés mindig van. Akár tudunk róla, akár nem. Viszont, ha politikai célok is játszanak, akkor az üldöztetés hirtelen felerősödik és tömegesség válik.
Csak egy kisebb részt tekintve a világból, a teljesség igénye nélkül, a Wikipédia 2010 utáni helyzetét idézve (https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_ethnic_cleansing_campaigns):

  • A Sinhala Buddhista többség demográfiai és kulturális tisztogatása a muszlim és tamil kisebbséggel szemben Sri Lankán.
  • A Közép Afrikai Köztársaságon belül dúló harcok menekültjei ellen elkövetett vérengzés 2014 január 14-én.
  • Üzbég kisebbség százainak legyilkolása Kirgizisztánban 2010-ben. A kirgizek akcióját, melyet az üzbégek Üzbegisztánba való menekülése során követtek el, az európai Biztonság és Együttműködés Szervezete, valamint a nemzetközi média etnikai tisztogatásnak bélyegezte.
  • A Kadhafi ellenes erők a Taweregha település elleni támadásban kiirtották a Taweregha fekete líbiai törzset 2011-ben.
  • 2012 Rakhie Állam felkelés. Becslések szerint 90.000 Rohingya muszlimot űztek el vallási alapú erőszakos cselekmények során Mianmar buddhista Rakhine államából.
  • Hozzávetőleg 400.000 bengáli nyelven beszélő muszlim bevándorló csapott össze az Assambeli helyi Bodo nemzetiségű lakóssággal Indiában.
  • A Szíriai Ortodox egyház értesülései szerint kormányellenes erők szíriai keresztények ellen követtek el etnikai tisztogatást.
  • Közép Afrikai Köztársaság konfliktusa (2012- jelen időkig) Több mint 1 millió ember hagyta el lakhelyét.
  • Mianmar 2013, muszlim ellenes akciók
  • Dél Szudáni válság (2013-jelen időkig): 700.000 ember kényszerült lakhelyének elhagyására. Etnikai villongások.
  • 2017-ben a kormány egy új hullámot indított Rohingya muszlimok elleni tisztogatás céljából. Ezreket öltek meg és falvakat égettek porig, miután a lakosságot kivégezték. Még gyermekek lefejezésére és elevenen megégetésére is sor került, melyet Mianmar hadserege és buddhista fanatikusok hajtottak végre.
  • „Olajág” hadművelet keretében 2017 január-március között a török hadsereg a szövetséges szíriai arab és türkmén milíciákkal etnikai tisztogatást hajtottak végre Afrin régióban ahonnan becslések szerint 150.000-300.000 kurd kényszerült elhagyni lakhelyét. A területet szíriai polgárháború arab menekültjeivel telepítették be.

Nem látom a felsorolásban az ISIS által elkövetett népírtást, melyet Jazidiak és más ellenséges muszlim szektákba tartozók sérelmére követtek el. Az Al-Kaidát, Al-Shababot és más szélsőséges Iszlám szervezetet sem találom. Nem szerepelnek napjaink eseményei, mely menekültáradat új hullámait indítja meg. A politika beleerősít a hinduk, szikhek, buddhisták, pariszik, dzsainok, keresztények molesztálásába Pakisztánon, Afganisztánon és Bangladesen belül, aminek következménye az új állampolgársági törvénytervezet Indiában. Ennek alapján az üldözött vallású egyéneket India befogadja, muszlimokat nem. Holott vannak üldözött muszlimok is. Ilyenek a hazarák, ahmediták, síiták Pakisztánon, Afganisztánon belül. De India sem szerénykedhet muszlimüldözés tekintetében. Mi a helyzet Kasmírral? Hol van Jemen, Irak, Szíria? Meg sem említettem jelen korunk egyik legnagyobb válságát, az Ujgur muszlimok helyzetét Kínában. 2 millió ujgur van átnevelő táborokban és sokan erőszakos cselekmények áldozatai. A helyi konfliktusokra, proxi-háborúkra nem is tudok itt kitérni, ami tízmilliókat érint.

Nem tudom eléggé érzékeltetni a nagyságrendet. Üldögélhetünk, építgethetjük a kerítéseket, növelhetjük egy 9 milliós nép önbizalmát azon az alapon, hogy Európát megvédi a migránsoktól, de ez mind hamis! Hamis a migráns kommunikáció, ahogy az mindenkit egy negatív tömbbe helyez és hamis az európai szemlélet is, ami csiki-csuki játékot játszik, helyi tűzoltásra leül a török vezetővel és másokkal, de programja nincs, a valós nagyságrendeket fel sem fogja. Kurt és Hans meg oda se bagózik, mert még nem ég a villája és a Porsche is hasít a segge alatt. Fényévnyire élnek a hazájukban élő közép és alsó osztályoktól. Márpedig a legnagyobbak, USA, Oroszország és Kína részéről csak egy fejbólintásra vagyunk attól, hogy egy nagyobb pokol kezdődjön a Közel- és KözépKeleten. Az alaphangulat rendelkezésre áll. Etnikumok, vallások már egymásnak feszültek. Stratégiai elemzés kérdése, hogy mikor érdemes azt az üres papírzacskót eldurrantani. Be lehet ezt a kérdést még ideig-óráig állítani európai és keresztény értékek védelmének, lehári operett szemléletünk konzervatív ápolásának, de higgyük el: nagyon az alján vagyunk, ami az erőviszonyokat illeti. Ez alatt nem csak Magyarországot, hanem Európát is értem.

Címkék: 

 

h i r d e t é s