Satuféket nyomott Brüsszel az uniós pályázati pénzosztás lázári gyakorlatának, nem épül meg az M4-es autópálya, de beszóltak a kormányzati gazdaságpolitikának a német cégek.

A Telekom meg plusz pénzforrások után kajtat. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Megjött az újabb pofon Brüsszeltől: az EU rájött, hogy lenyúltuk a pénzét, és nagyon elege lett. Az EU ismét felfüggeszti az uniós gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseit. Olyan projektekkel van probléma, amit már befejeztek a kivitelezők és ki is fizettek. A felfüggesztés 700 milliárd forint támogatást érint. 23-szoros túlárazás, 220 millióért beszerezni kívánt mobilolló, milliós fizetések százezres munkáért – ilyen és ezekhez hasonló ügyeskedések miatt akadt ki a magyar kormányra az EU. Megszereztük az uniós jelentést. Nem mondott igazat az Orbán-kormány, nem azért blokkolta Brüsszel a 700 milliárdos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány–Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata, hanem azért, mert rájött, hogy átverjük az uniós pénzeknél. És a bizottságnak nem a szocialisták, hanem az Orbán-kormány idejében kiírt pályázatokkal van komoly baja.

Olasz versenytársat kap a dm és a Rossmann, belép a magyar piacra a kozmetikumokat, testápolószereket, illatszereket és kreatív szépészeti szereket forgalmazó Pupa üzletlánc. Első körben öt üzletet nyitnak, de ezt év végéig megdupláznák.

A német cégek elkötelezettsége még mindig magas Magyarország iránt, de a gazdaságpolitika kiszámíthatósága durván visszaesett. Ez az elégedettlenségi szint drasztikus emelkedésében meg is mutatkozik - áll a Német-Magyar Ipari és Kereskedemi Kamara (DUIHK) idei konjunktúra jelentésében. A német vállalatok a magyar jogalkotás áttekinthetetlenségét sérelmezik, hiányolják a konzultációkat és az egyenlő bánásmód elvének mindenkori alkalmazását is. Kritikus szintűnek látják a korrupciót és a jogbiztonságot is. Úgy ítélik meg, hogy Magyarország gazdasága csak Koszovót képes megelőzni.

Lakossági bejelentések alapján, sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség egy budapesti székhelyű, de döntően karcagi érdekeltségű szolgáltató cég, a Kun-Mediátor Kft. ellen kedden. A vállalkozás karcagi illetőségű befektetői ugyanis hiába próbáltak hozzáférni pénzükhöz a határidős szerződések lejárta után, arra nem volt lehetőségük, mert a cég ügyvezetése szőrén-szálán eltűnt.

A Magyar Nemzeti Bank szintén a Kun-Mediátor Kft.-vel szemben indított piacfelügyeleti eljárást, jogosultatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával. Nem klasszikus értelemben vett brókerbotrány a karcagi, viszont ez is jó nagy: a társaság sokak pénzével devizázott, pedig nem volt engedélye, és a piacinál jóval nagyobb kamatokat ígérve a fél város lett az ügyfele. Akár egyre hízik: pár százmillióról  csütörtökre már 20 milliárdosra hízott kár becslések szerint. A Karcagon köztiszteletben állt egyik cégtulaj időközben eltűnt, körözik, a másik pedig  hazafelé tart.

Ennyi volt, hivatalosan is leállította az M4-es autópálya munkálatait a kormány. Az új sztráda 100 milliárd forintba kerülne és az építkezést uniós forrásokból finanszírozták volna.  A döntést az Európai Bizottság kartellgyanújával indokolták. Lázár János azt mondta, az EU azért vonta meg a támogatást, mert sokalta az épülő autópálya 4 milliárd forintos  kilométerenkéti árát.  Az ügy pikantériája, hogy a kivitelezők között van a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép is. A cég sem hagyta szó nélkül a vádakat, közleményükbenazt írták, az EU eredetileg sem adott volna pénzt a projektre. Állítják, nem kartelezés, hanem az új Tisza-híd miatt lett ilyen borsos a beruházás ára.

Dan Price 90 százalékkal csökkentette saját, vezetői fizetését, hogy a 120 fős Seattle-i cégénél finanszírozni tudja az alkalmazottai fizetésemelését. A Gravity Payments CEO-ja, aki eddig havi 1 millió dollárt keresett, azért döntött így, hogy az alkalmazottak évente minumium 70 ezer dollárt vihessenek haza. Price a The Telegraphnak úgy nyilatkozott: teljesen abszurdnak érezte, hogy a dolgozóinál százszor többet keres.

Rugalmatlansága miatt bukott el egy fogyasztói jogvitát az Európai Bíróságon a magyar UPC. A 2011 óta húzódó megtévesztési ügy, mely megjárta a hazai jogorvoslati piramist, lényegében arról szólt, hogy az ügyfél hiába kérte a szolgáltatót az adott időpontra szóló felmondásra és elszámolásra, a cég ezt utólag, a dátumot 4 nappal módosítva (de az időszakot ki is számlázva) volt csak hajlandó megtenni. A UPC-t 25 ezer forintra bírságolták.

Forráshiánnyal küzd a Magyar Telekom - legalábbis erre utal, hogy miközben a szolgáltató bejelentette, hogy az idén sem fizet osztalékot a részvényeseinek, nem csak a macedóniai leányvállalattól szivattúz át 6,18 milliárd forintot - osztalékként - a kasszájába, de májustól az üzleti ügyfelek zsebébe is mélyebben nyúl - drágább lesz a Telekom ügyfeleknek a mobilnet.

A hét képe: Még finomíthat a vasárnapi zárva tartás szabályain a kormány, "ha lesz rá igény" – mondta Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára a balatoni vállalkozások, polgármesterek, érdekvédelmi szervezetek közös félelmére, mely szerint nem lesz az jó, ha a Balatonra érkező turistákat bezárt üzletek sora fogadja vasárnap. Balatoni önkormányzatok felmentést is kértek a vasárnapi boltzár alól a kormánytól az egész idei nyári szezonra.

Fotó: Stiller Ákos

hvg.hu (Címlap Fotó: origo.hu)