Etikai vizsgálat indult Morvai Krisztina ellen
Etikai eljárás indult Morvai Krisztinával szemben az ELTE jogi karán – tudta meg az atv.hu.
Egy bejelentés szerint a Jobbik EP-képviselője az intézményhez méltatlanul viselkedett Budaházy György és társai tárgyalásán. Az egyetem docensének nem ez az első ilyen ügye, a korábbiakat azonban – Etikai Kódex hiányában – megúszta.
Az ELTE etikai kódexe szerint bármely egyetemi polgár tehet bejelentést egy másik egyetemi polgár ellen, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a „kollega” megsértette vállalt kötelességeit. Ilyen lehet például: az emberi méltóság tisztelete, egyenlő bánásmód, hátrányos megkülönböztetés tilalma, az ELTE tekintélyének, jóhírének csorbítása, stb.
Értesüléseink szerint Morvai Krisztina ellen a Büntetőjogi Tanszék oktatójaként indítottak etikai vizsgálatot, méghozzá konkrétan a Hunnia per ítélethirdetésén tanúsított viselkedése miatt. Az augusztus végén lezajlott tárgyaláson a Fővárosi Törvényszék bírája sikertelenül próbálta rendre utasítani a tárgyalótermet megtöltő, hangosan bekiabáló, őt és a magyar igazságszolgáltatás rendszerét gyalázó, Budaházy György nevét skandáló sokadalmat.
Az egyik hangadó kétség kívül Morvai Krisztina volt, aki látszólag többszörösen megsértette a tárgyalótermi etikettet, – és miután az ügyész az ítélet súlyosbításáért fellebbezett – vezényletével a magyar után a székely himnuszt is fejhangon elénekelte barátaival,
nem volt hajlandó elhagyni a helységet, mondván: uniós képviselőként mentelmi jog védi a rendőri intézkedéssel szemben.
A bírónő kínjában végül az Európai Parlamenthez fordulást is kilátásba helyezte, ám az ELTE docensét ez sem tudta korlátozni nemtetszésének zajos kinyilvánításában.
Még nem döntöttek
Lapunk megkeresésére Lévay Miklós, az egyetem Etikai Bizottságának elnöke a következőt válaszolta: „A Morvai Krisztinával kapcsolatos etikai eljárásról kizárólag karunk dékánja, dr. Menyhárd Attila adhat felvilágosítást”. A Dékáni Titkárság pedig arról tájékoztatta az atv.hu-t, hogy:
„Bármely konkrét ügyben etikai vétség megállapítása esetén, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak, a döntést és annak indoklását az intézmény a honlapján hozza nyilvánosságra”.
A konkrét ügyre vonatkozó tényeket nélkülöző tájékoztató ugyanakkor felhívja figyelmünket az etikai vétség lehetséges szankcióira, amely három megoldást enged a jogalkalmazónak. Amennyiben tehát Morvait elmarasztalja az Etikai Bizottság, első körben az egyetem honlapján nyilvánosságra hozhatják az etikai vétség elkövetésének tényét. Ha azonban a kifogásolt viselkedés súlyossága oly mértékű, „az Egyetem kezdeményezheti vezetői megbízatás visszavonását, a vétséggel összefüggő vagy általában valamennyi testületi tagságtól való megfosztását, illetve a tagságból meghatározott időtartamra történő kizárását”.
Büszke arra, amit tett
Morvai Krisztina kérdésünkre elismerte, hogy etikai eljárás alatt áll, sőt azt is elárulta, hogy valóban a Budaházy-perben tanúsított viselkedése a vizsgálat tárgya. Mint mondta, védekezését írásban közölte, mivel nem hajlandó semmiféle bizottság előtt vádlottként megjelenni, és eleve bizarrnak és nevetségesnek tartja, hogy egyetemi kollégák egymást vonják felelősségre olyan dolgokért, amelyek nem érintik közvetlenül az egyetem működését.
A képviselő úgy véli, sok más oktató folytat hozzá hasonlón színes közéleti tevékenységet, amiket „ha megbolygatunk, erősen fennáll a szubjektív megközelítés veszélye”.
Emlékei szerint csak akkor avatkozott be a Hunnia per tárgyalásának menetébe, amikor bűncselekményt, konkrétan hivatali visszaélést észlelt, mivel az ügyész nem jegyzetelt az ítélethirdetéskor, viszont azonnal egy 17 vádlottra kiterjedő fellebbezést olvasott fel a laptopjáról. Tehát előre megkapta az ítéletet – hangzik Morvai Krisztina konklúziója, aki mint hivatalos személy, köteles volt ezt jelezni a bíróságnak, és nyomban értesíteni a rendőrséget is, hogy még időben le tudják foglalni az ügyész laptopját és átkutathassák az eljáró bíró irodáját. Nem tették.
A Jogtudományi kar docense meg van róla győződve, hogy nemhogy nem sértette meg az Etikai Kódexet, hanem éppenséggel jó példával járt elől diákjai és a kollégái irányába is.
Nem lévén vezető, elmarasztalása esetén nincs honnan kizárni, nincs mitől eltiltani – sorolja –, amit viszont megtehetnek vele, azt kifejezetten kéri is, jelesül hogy az intézmény honlapján hozzák nyilvánosságra a vele kapcsolatos döntést, és annak körülményeit.