Kitűnő kommunikátor, a nép egyszerű gyermeke, ha kell, joviális úr, nagylelkű jótevő vagy éppen elszánt hadvezér.

Akedden Budapestre látogató Putyin orosz elnököt a Nyugat autoriter vezetőnek tartja, odahaza töretlen a népszerűsége, a lakosság 85 százaléka támogatja.

Landol vadászgépen, sárkányrepülőn mutat utat a délre tartó darvaknak, félmeztelenül lovagol a tajgában, búvárként ősi amforákat emel ki az Azovi-tengerből, esetleg szibériai tigrisek megmentésében segédkezik. A lényeg, hogy mindig határozottságot sugalljon. Ez az egyik titka Vlagyimir Putyin orosz elnök immár tizenöt éve tartó hatalmának és otthoni népszerűségének.

Mindig az országáért aggódó, áldozatkész államférfi, olyan ember benyomását igyekszik kelteni, aki tudja, hogy mit miért tesz, és ez többnyire sikerül is neki. Politikusként alkalmazott módszereiben rendszeresen visszaköszön a titkosszolgálati múlt, amelyre már gyermekkorától tudatosan készült a 63. évében járó, leningrádi születésű Putyin.

Vlagyimir Putyin a Mir–2 mini-tengeralattjárón, a Bajkál-tóba való lemerülés előtt.
Fotó: Alexei Druzhinin / Reuters

Még iskolásként bement a szovjet titkosrendőrség, a KGB leningrádi kirendeltségébe, hogy megtudja, miként kerülhet oda dolgozni. A legjobb, ha jogi végzettséget szerez – válaszolták neki, és onnantól egyenes út vezetett a Leningrádi Állami Egyetem jogi karára, az 1975-ös diplomaszerzés után pedig a KGB-hez. Előbb a helyi titkárságra került, aztán az elhárításhoz, majd 1985-ben hivatalosan a szovjet–NDK barátság házának igazgatójaként, valójában azonban hírszerzőként Drezdába.

Öt év és a német újraegyesítés után Putyin hazatért szülővárosába, ahol az egyetem rektorának tanácsadója lett, majd az időközben Szentpétervárra visszakeresztelt város vezetőségében, Anatolij Szobcsak polgármester környezetének tagjaként töltött be különféle tisztségeket: egészen a polgármester-helyettesi posztig emelkedett. Ez volt az a kör, ahonnan később sokan moszkvai kormányzati pozíciókba kerültek, megalapozva a „pityeriek” (az oroszok rövidítve Pityernek hívják Szentpétervárt) Oroszország irányításában kulcsszerepet játszó csoportját.

Nekik, a hírek szerint elsősorban a Szovjetunió szétesését követő, félresikerült oroszországi privatizáció atyjának, Anatolij Csubajsznak köszönheti Putyin is, hogy 1996-ban Moszkvába, az elnöki hivatalba került. Ott gyors karriert futott be az ambiciózus egykori KGB-alezredes. Már az elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese volt, amikor 1998 júliusában Borisz Jelcin államfő a KGB örökébe lépő Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB)igazgatójává, majd bő fél év elteltével a nemzetbiztonsági tanács titkárává is kinevezte. 1999 augusztusában miniszterelnök, majd az év utolsó napján, Jelcin lemondása után ügyvivő államfő lett, 2000 márciusában pedig az elnökválasztáson is nyert.

Putyin első elnöki ciklusa évi átlagban 6,5 százalékos GDP-növekedést hozott, a költségvetés többletbe fordult, nőttek a valutatartalékok. Ebben persze az olajárak emelkedése segített a legtöbbet, de szerepet játszott benne az is, hogy az orosz külpolitika az együttműködés irányában nyitott az Európai Unió, Washington és a NATO felé. Aztán, ahogy erősödött az ország és vele együtt az elnök személyes hatalma, ahogy Putyin egyre inkább autoriter vezetési módszereket honosított meg, úgy romlottak Moszkva kapcsolatai a Nyugattal. No meg néhány szovjet utódállammal, így Grúziával és Ukrajnával.

Vlagyimir Putyin a megerősödött Oroszország számára megerősödött helyet akar kivívni a nemzetközi porondon, az egy központú, az értelmezése szerint az USA által irányított helyett a többpólusú világrend fontosságát hangsúlyozva. A szankciós fenyegetések nem tántorítják el Oroszországot attól, hogy megvédje polgárainak életét, „a világ nem csak Európából és az USA-ból áll” – mondta például már 2008-ban kormányfőként, a Grúziával vívott háború után.

2012-ben az elnöki posztra visszakerülve, Putyin továbbra is keményebb külpolitikai irányvonalat visz a Nyugattal, főként a megerősödött Moszkvát keményebben kezelő Egyesült Államokkal szemben. És teheti, hiszen Oroszország lakosságának többsége mögötte áll. A Levada közvélemény-kutató január végi felmérése szerint az elnök tevékenységét a megkérdezettek 85 százaléka helyesli.

nol.hu