Azt már tudjuk, hogy a Brüsszelnek hadat üzenő, ám tulajdonképpen a szekta mozgósítására irányuló, kvótaellenes népszavazást népszerűsítő plakátra felkerült mondat a magyar nyelvtan szabályai szerint helytelen (amennyiben Habonynak nem sikerült egyeztetni az alanyt és az annak megfelelő személyes névmást, ezért a Brüsszel egyes száma sehogy sem hangzik jól az ők többes számával).

Azt is tudjuk, hogy azért kell belekapaszkodni ebbe a semmilyen súllyal nem bíró, semmilyen jogkövetezménnyel nem járó, de legalább súlyos közpénzeket elnyelő kampányba és népszavazásba, mert Matolcsy elvtárs belefosott a kormány viszonylag problémamentes harácsolásának mátrixába.  És bizony nem telik-múlik nap úgy, hogy ne az unortodox, kusza nézésű és gondolkodású zseni viselt dolgairól szóljanak a híradások. Nem azok  a híradások, hanem emezek.

Legutóbb néhány órával ezelőtt kellett a Fidesznek közleményt kiadnia Matolcsy-ügyben, miután az MSZP elnöke és frakcióvezetője, Tóbiás József az utóbbi évek legmagasabb korrupciós szintjével hozta összefüggésbe Matolcsy ténykedéseit, amelyekhez szemrebbenés nélkül asszisztál Polt Péter legfőbb ügyész és Orbán Viktor, a miniszterek elnöke.

Persze nincs ebben semmi meglepő, ez megy hetedik éve. Ennyire futja a Habony Szarelkenő Művek Zrt. teljesítményéből, hogy az ellenzékkel együtt testületileg hülyének nézze a választókat és olyan senkit nem érdeklő vonatkozásokkal zsibbassza a nagyérdeműt, amelyek egyáltalán semmilyen formában nem tartoznak a témához.

Miután Matolcsy múlt héten lenyomta a háromszoros blöffként elhíresült performanszát saját, nyakig érő szarával kapcsolatban az országnak házában, az utolsó mondat különösen érdekesen hangzik. Milyen vastag bőr kell már ehhez, emberek, hogy sikerekről, nyereségekről és nemzeti érdekről beszélj Matolcsy kapcsán és korruptnak, törvénytelennek, veszteségesnek nevezd a korábbi jegybankelnök munkáját. Miközben el akartak tüntetni 260 milliárdot és nem sikerült. Miközben papíron nyoma van, hogy Matolcsy a rokonainak tolta a zsetont.

Úgy, hogy a világsajtó ráadásul közben rólunk cikkezik. A Bloomberg A jegybank egymilliárdos útmutatója a barátok és a család kitömésére címmel közölt tekintélyes terjedelmű vezércikket, amelyben részletesen vázolja a jegybanki alapítványok sajátos támogatási szokásait. A világ vezető gazdasági hírügynöksége mindent leír, ami az elmúlt hosszú hetekben az MNB elnökének elképesztő ügyleteiről kiderült: a forint shortolásától a családi összefonódásokig, a Szemerey Tamás rokon NHB-jába pumpált milliárdokat, amelyekből Matolcsy fiát hitelezték, a Matolcsy-könyvek felvásárlását, Lentner Csaba agymenéseit, és azt is, hogy Orbán kiáll hűséges vazallusa mellett.

Ha ez nem volna elég, a Reuters figyelmét sem kerülte el Matolcsy, ám míg a Bloomberg a rokoni szálakon lovagol (az a Polt Péter legfőbb ügyész nem vizsgálja a bűncselekmény-gyanús ügyeket, akinek felesége az MNB személyzeti főnöke, egyben az egyik alapítvány kurátora is), ez utóbbi hírügynökség a médiatámogatásokat firtatja. Konkrétan a Szemerey Tamáshoz köthető New Wave-re és annak online lapjára, a VS-re fókuszál.

Akárhonnan nézem is, ha a világ minden embere mögött áll is egy Soros György, ez az országimázs egyre lehangolóbb. Ahogy a Bloomberg által idézett Otilia Dhand, a brüsszeli Teneo Intelligence think tank vezetője mondaná:

„ez még kelet-európai mércével mérve is túlmegy minden szokásos urambátyám-kapitalizmuson.”

Tudom, hogy nemsokára jön a toporzékolásügyi és kikéri magunknak, vagy Kovács Zoltán szóvivő De sikerült? (Same in English) címmel vezércikket közöl mindkét elfajzott portálon, tudom hogy Tóbiás csak azért pofázik, mert nem áll jól a szénája a párton belül, tudom, hogy mindenki aki erről pofázik, az szisztematikusan támadja a Nemzeti Bankot, a forintot, a hazát és a nemzeti kultúrát. De ha már nem lehet innen mélyebbre süllyedni, akkor miért lehet?

Mi jön majd ezután? Most az lesz, hogy Matolcsy tudata nem fogta át, amit művel, vagy ellenkezőleg: ha már a világ vezető hírügynökségei róla cikkeznek, akkor valamit nagyon jól csinál? Az a helyzet fiúk, hogy lehet sorosozni orrvérzésig, de sikerült arra a szintre süllyedni, hogy már a nemzetközi finánctőke és háttérhatalom is leszakadt pofával szemléli ezt a jogkövetkezmények nélküli, nepotizmuson alapuló nagyipari lopást.

Mélypontja ez mindenféle szempontból a szinte kizárólag mélypontokon nyugvó kormányzásnak és hatványozottan nagy szégyen, hogy már az egész világ tudja lassan: ezt az országot egy olyan miniszterelnök vezeti, aki szerint lopni rendben van. És mert a miniszterelnök úr szerint lopni rendben van, a büszke szektatag üdvrivalgó üzemmódba kapcsolva tapsol és hazaárulózza, zsidózza, sorosbérencezi mindazokat, akiknek a tudata átfogta, hogy a rezsicsökkentés hány csilliárdszorosát lopta ki a segge alól ez a megbomlott elméjű kalandor.

Lássuk be, 1, 8 milliárd dolláros hasznot húzni emberek ezreinek nyomorúságából, majd abból okosba’ finanszírozni a haverokat, rokonokat, páratlan teljesítmény: ma ez Magyarország jó híre és imázsa a nagyvilágban. De kit érdekel, amikor Soros madzagon rángatja Clintont, a Bloomberget, a Reuters-t és az egész világot, hogy lejárassa szép hazánkat? Kit érdekel ez, amikor néhány eltévelyedett migráns felütötte a fejét megint valami autópályán és rárontott a nemzetre? Kit érdekel, hogy Matolcsy személyével legalább féltucat büntetőjogi tényállás minősített esete hozható összefüggésbe amellett, hogy közönséges kifizetőhellyé züllesztette a jegybankot?

Hát ez itt a tragédia. Hogy ezek után is még mindig van kinek eladni az elmúlt nyolc évet. Hogy nincsen (alig van?) gerinccel és ép elmével megáldott ember a keresztény-nemzeti mocsárban, akinek a gyomra már nem bírja elviselni, hogy a magyar lassan a maffia, a korrupció, a lopás szinonímája lesz a világban. Amíg néhányan feleszmélnek, addig már vagy mindegy lesz, vagy nagyjából mindegy lesz. Addig maradnak a bomlott elméjű toporzékolások és az üzengetések. Aztán majd a szemünket is kilopják, hogy legalább ne lássuk. Hogy címlapon vagyunk lassan mindenütt.

Szerző: Molnár Bálint / kolozsvaros.com