A Horizon2020 tavaly 450 millió forintnyi támogatáshoz jutott az NGM-tól, arra, hogy ukrán munkavállalók Magyarországon történő foglalkoztatását elősegítse. A közel félmilliárdos összeget úgy kapta a cég, hogy korábban semmilyen üzleti tevékenységet nem végzett, bevétele sem volt, szemben számos olyan piaci alapon működő vállalkozással, amely munkaerő-toborzással és közvetítéssel foglalkozik. A külföldi munkaerő iránti kormányzati igény egyenes következménye annak az alacsony bérekre épülő foglalkoztatás-politikának, amit a Fidesz-kormány folytat.

 Az ügy azonban tovább mutat a munkaerő-behozatalon: összekapcsolódik egy olyan nyugdíjas-szövetkezeti vállalkozással, aminek a lehetőségét éppen egy Kósa Lajos által benyújtott törvény teremtette meg. Egy ilyen céghálózathoz kapcsolódó személytől a Kósa család olyan vállalkozást vásárolt, amelynek forgalma nincs, de 115 milliós tőkéje volt 2016-ban.

Kósa Lajosnak válaszolnia kell arra, hogy ha piaci áron vették a Kft-t, akkor miből volt erre pénzük, ha pedig áron alul vették, akkor miért kaptak ekkora ajándékot.

A két tény együtt azt jelenti, hogy Kósa Lajoshoz közeli nyugdíjas szövetkezetek (Pl "Keleti Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet) jó eséllyel olyan ukrán állampolgárokat hozhat majd Magyarországra, akik magyar nyugdíjakat fognak kapni és korábbi tényfeltáró cikkek alapján a ’18-as választásokon szavazni is fognak, magyarországi bejelentett lakcímmel. Megalapozott a félelem, hogy az NGM támogatásából végső soron szavazókat fog vásárolni a Fidesz, miközben a magyar nyugdíjrendszertől veszi el a pénzt.

os.mti.hu