​Kisar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: a választói névjegyzék szerint ebben a házban áprilisban ​százan laktak -- Fotó: Becker András Forrás: Átlátszó

Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok alapján az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb a szerepük – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink is azt valószínűsítik, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele az április 8-i választáson.

Fogy a magyar: dacára az egymillió új állampolgárnak, idén áprilisban 144 ezerrel kevesebben szavazhattak itthon – az állandó lakcímük szerint vagy átjelentkezéssel -, mint négy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a vásárosnaményi választókerületben csodás népességszaporodás mutatkozik, itt ugyanis jelentősen nőtt a választásra jogosultak száma. Az egyéb adatok figyelembevételével – természetes fogyás, belföldi elvándorlás és kivándorlás – 2010 óta alsó hangon is 10 ezer új szavazópolgár jelent meg a választókerületben.

77 175 – a Szabolcs 04-es egyéni választókerületben ennyien szavazhattak április 8-án. 73 242 – ennyi választópolgárt regisztráltak itt négy évvel ezelőtt. A vásárosnaményi választókerületben tehát négy év alatt 3933-mal nőtt a választópolgárok száma, ami egészen egyedülálló – a vonzásközpontnak számító Debrecen 01-es választókerületében például a szavazói létszám ugyanebben az időszakban közel kétezerrel csökkent.

Valami történt a vásárosnaményi választókerületben

A magyar-ukrán határ menti településeken jelentős arányú növekedés volt az új választók számában. Helyszíni riportunk mellé készítettünk pár adatvizualizációt is a Nemzeti Választási Iroda településszintű adatai alapján.

Az első, baloldali grafikonon az látszódik, hogy egyfelől melyek voltak azok a települések, amelyek 2014-hez képest a legtöbb új szavazót regisztrálták, a jobboldali grafikonon pedig az, hogy melyek azok, amelyek szavazóinak aránya a legnagyobb mértékben nőtt. Narancssárgával mutatjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeket: a jobboldali grafikonon szereplő szabolcsi településekben az a közös, hogy mindegyik a szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben található:

Katt a képre nagyításért! Forrás: atlatszo.hu

A következő két grafikonon már csak a szabolcsi 4-es választókerülettel foglalkozunk. Az első grafikon a nominális számokat mutatja, a vásárosnaményi választókerületben 3933-al több szavazó volt a mostani országgyűlési választásokon, mint négy évvel ezelőtt. Különösen Vásárosnamény kiemelkedő a maga 2118 új szavazójával. Narancssárgával mutatjuk azokat a településeket, ahol nőtt a szavazók száma, kékkel azokat, ahol csökkent. A térképen külön kiemeltük a jelentősebb növekedést mutató településeket:

Katt a képre nagyításért! Forrás: atlatszo.hu

A következő grafikonon az látszik, hogy mindez arányokban mit jelent. A térképen a narancssárga a növekvő, a kék a csökkenő településeket mutatja, a körök nagysága pedig a növekedés nagyságát. A vásárosnaményi választókerületben 5,4 százalékkal nőtt az új szavazók száma, miközben az országos átlag 1,2 százalékos csökkenés volt. Érdemes még a 2010-es adatokat is mellé írni, akkor látható igazán, hogy valamiért ez a választókerület rendkívüli módon vonzza az új választókat, mivel a 2010-es országgyűlési választásokhoz képest 10,5 százalékos volt a növekedés, szemben az országos 0,8 százalékos átlagos csökkenéssel.

Katt a képre nagyításért! Forrás: atlatszo.hu

A kormánypárti jelölt, dr. Tilki Attila 59.75 százalékkal, szám szerint 29 865 szavazattal hozta a vásárosnaményi körzetet. Tilki számai négy évvel ezelőtt: 23 113 szavazat, ami 52,94 százalékos szavazatarányt jelentett.

A szabolcsi körzetben tapasztalt kiugró fideszes eredmény mögött persze sok más tényező is állhat, nemcsak az Ukrajnában élő kettős állampolgárok szervezett buszoztatása, amit a HírTV leplezett le – figyelembe kell venni például azt is, hogy április 8-án a Fideszre országos szinten közel félmillióval többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt.

A választókerületek 2011-es átrajzolása miatt a 2014 előtti adatokkal ezek a számokat a választókerületek szintjén nem lehet összehasonlítani – a szavazókörökkel viszont nem babrált a második Orbán-kormány, ezekből az adatokból tehát pontos képet lehet kapni a választópolgárok, illetve a leadott szavazatok számának változásáról.

Fantomlakók, nyugdíjak, bankkártyák – kettős állampolgárok Szabolcsban

Mások is megtalálták már a honosított ukrán állampolgárok Mekkáját, a szabolcsi Kispaládot, de az adatok szűrése után kiderült, Kispaládon kívül hol lehet még jó eséllyel fellelni állandó lakcímmel rendelkező magyar-ukrán kettős állampolgárokat. Ők ugyanis szerepelnek a település szavazóköri névjegyzékében, vagyis ahol jelentős növekedés mutatkozik a választópolgárok számában, ott biztosan találunk nagy számban itt élő ukrán-magyarokat. Az Átlátszó riportere a leginkább érintettnek tűnő településeken személyesen is megpróbálta felkutatni a fantomszavazókat.

Számos településen jártunk, ahol a helyiek mutattak ingatlant, ahol elvileg több ukrán-magyar állampolgár is lakik, de csak alig néhány olyan volt, ahol fizikai valójukban is jelen voltak. Ők azok, akik hosszabb-rövidebb ideje tényleg itt élnek, a kétszobás faluszéli házba bejelentett 110 állandó lakót viszont még sose látták a helyiek.

„Papíron ezer fölött vagyunk, de nincs itt több hat-hétszáz embernél.” – csak a számok változtak, az arányok nem, valahányszor a falu lélekszámának változásáról kérdeztem helyieket a vásárosnaményi választókerületben.

Nyugdíjkor többen vannak, de a többségnek megbízott veszi fel a pénzét, hébe-hóba látjuk őket

 – mondta az egyik település polgármestere. „Meg választásokkor”- teszi hozzá a térség egyik ellenzéki jelöltje.

Olyat azelőtt sose láttunk, hogy biztonsági őr kísérgeti a postást nyugdíjkor. Itt az utcában szinte mindenki TSZ-nyugdíjas, 60-70 ezreket kapunk, de amióta az ukránok be lettek jelentve, a postásnál annyi pénz van, amennyit azelőtt sose láttunk egyben.  Itt minden ukrán minimum 200 ezret kap, de vannak itt 300 ezres nyugdíjak is

 – mondja nem minden indulat nélkül egy kisari férfi. Mindenki más is 200 ezer fölötti nyugdíjakat emleget, felteszem, elsősorban ennek tudható be, hogy mára a hétköznapi beszédben általánossá vált az „ukránozás”, alig valaki nevezi új honfitársainkat külhoni magyarnak, vagy kárpátaljainak.

A nyugdíjfizetés az pont, ahol gyakran explicitté válnak az indulatok. Egy vásárosnaményi férfi meséli, hogy legutóbb pechére pont akkor akart az OTP-fióknál a bankautomatából pénzt felvenni, mikor az „ukránok” megbízottja begyűjtötte a kliensei nyugdíját. A nő egy silabuszról olvassa az adatokat, mögötte már rendes kis sor áll, mikor hátrafordul, hogy

Elnézést, de még elég sok van”, és felmutat vagy nyolc bankkártyát. Valaki a sorból azt javasolja, hogy a várakozók menjenek át a másik bankautomatához, itt van három percre, mire a megbízott hátraszól, hogy „ne tessenek oda menni, abban már nincs pénz.

Hasonló jelenetekről mások is beszámolnak: kígyózó sor a bankfiókban, az ablaknál valaki pénzt vesz föl, egy dossziéból szedegeti elő a papírokat, és külön borítékban teszi el a pénzcsomagokat, másik ablak nincs, negyed óra múlva már lincshangulat van, az utcáról is hallani a kiabálást, végül a fiókvezető kinyittat egy másik ablakot a helyieknek.

Közkeletű vélekedés, hogy a fantomlakók bejelentésével a település jól jár, mert valamiféle állami normatívából így több pénzhez jutnak. „Nincs semmi ilyen normatíva – mondja az egyik falu polgármestere – sőt, inkább bukunk rajtuk. A térségi hulladékkezelőnek például a bejelentett lakosságszám után fizetjük a hozzájárulást, most nyolcszáz fő után, pedig valójában hatszázan sem vagyunk.” Valami kis bevétel jöhetne a súlyadóból – számos ukrán-magyar nyugdíjasnak magyar rendszámú autója van –, de a polgármester szerint azt csak az a néhány honosított fizeti, aki ténylegesen is itt lakik.

Egyre többen vannak ugyanakkor azok is, akik nemcsak fiktív lakcímbejelentéssel vannak Magyarországon, hanem ingatlant vásárolnak maguknak: forrásaink szerint ebben nagy a szórás a romos parasztháztól a kisvárosi társasházi ingatlanig. A közkeletű vélekedés szerint ennek a terjeszkedésnek is a magas magyar állami nyugdíj a forrása. Az egyik ellenzéki jelölt mutatott egy kimutatást, amelyben a nyugdíjfolyósító visszamenőleg ítélt meg 4 millió forint nyugdíjat a faluba bejelentett idős ukrán-magyar férfinak – „Pista bácsi” nem sokkal később meg is vett a faluban egy nem túl jó állapotú, de lakható ingatlant, ő azon kevesek egyike, aki ténylegesen is itt él.

Persze haszna is van az Ukrajnából induló migrációnak: a térségben a diplomás állások zömét ma már olyanok töltik be, „akik nem Magyarországon szerezték a diplomájukat”, ha ők nem lennének itt, a pedagógusi, orvosi állások jó része például betöltetlen lenne. Más kérdés, hogy az állások betöltéséhez szükséges dokumentumok mennyire valósak – bár erre bizonyítékot nem láttam, de többen is arra célozgattak, hogy Kárpátalján bármilyen dokumentum megvásárolható, ha kell diploma is.

Forrásaink szerint jellemzően inkább középfokú – főiskolai végzettséget tanúsító papírokról van szó: abból, aki odaát ápoló volt, itthon simán főápoló lesz, az építésztechnikusból műszaki ellenőr, középfokon tanító pedagógus az általános iskolai tanítóból – ezeket a kis ügyeskedéseket hallgatólag mindenki tudomásul veszi.

Lehet, hogy nemsokára visszasírjuk a mostani állapotokat

 – teszi hozzá egy helyi értelmiségi, tapasztalata szerint ugyanis elkezdődött a piacképes szakmával rendelkező kárpátaljai magyarok továbbvándorlása a jóval magasabb fizetéseket kínáló közép- és nyugatmagyarországi régiók felé. Akárhogyis, a helyi közvélekedésben egész más megítélés alá esnek az itt munkát vállalók, mint a láthatatlan kettős állampolgárok, pláne a fantomnyugdíjasok.

De vajon szavaztak-e?

A szavazóköri adatokból az persze nem derül ki, hogy a külhoni magyarok tömegesen szavaztak-e, de egyértelműen növekvő számú választópolgárról tanúskodnak, és ennek a növekedésnek a szabolcsi 4-es választókerületben a fideszes jelölt volt a nyertese.

Csak abban a tucatnyi szavazókörben, ahol a legdinamikusabban: 8700-ról 10300-ra nőtt 2014 óta a választópolgárok száma, bő ezerrel voksoltak többen Tilki Attilára, mint négy évvel ezelőtt. Beregsurányban például 2014 óta 180-nal nőtt a választói létszám – idén százzal többen szavaztak Tilkire, mint négy éve, a Jobbik jelöltje mindössze kilenccel több szavazatot kapott, a baloldali jelölt hússzal kevesebbet. Lónyán négy év alatt 140-nel több szavazópolgár lett (összesen 811) 424-en szavaztak is, és Tilki itt is tudott egy százast javítani, míg a többiek eredménye érdemben nem változott.

Az új szavazók származásáról persze nincs adat, de mutattak olyan választói névjegyzéket, amelyben az ugyanarra a kistelepülési címre bejelentett 37 személy többségének nemcsak a családi, de a keresztneve is kifejezetten szlávosnak tűnt: Szergejek, Vjacseszlávok, Dáriák és Nasztaszják sorakoztak egymás után.

A Célpont riportja egyértelműen bizonyította, hogy szervezetten szállították a választás napján a határ túloldaláról a szavazókat, de a szavazók tömeges felbukkanásáról mégsem számolt be senki – helyi forrásaink szerint kifejezett instrukció volt, hogy a határon áthozott fantomszavazóknak nem szabad csoportosan megjelenniük a szavazókörben.

Nyugdíjért vásárolt szavazat

Ha valóban tömegesen jöttek át az ukrajnai magyarok szavazni – április 8-án megnyitották az összes magyar-ukrán határátkelőt -, adódik a kérdés, vajon miért tették?

A kistelepüléses térségekben a Fidesznek sincs bevethető aktivista hálózata, ezt a szerepet a polgármesterek töltik be. A ma már semmilyen érdemi funkcióval nem rendelkező kistérségi társulások ülései jelentik azt a fórumot, ahol a helyi országgyűlési képviselő közvetíti a központi akaratot, és eligazítja a polgármestereket az aktuális politikai kérdésekben – a választás előtt pedig a központi szándék nyilván a tízezres nagyságrendű ukrajnai magyar szavazópolgár mobilizálása volt.

A hátrányos helyzetű kistelepülések polgármesterei pedig minden esetben végrehajtják az itt kapott instrukciókat, nincs is nagyon más választásuk.

Ezek az elszegényedő és elnéptelenedő falvak ugyanis csak a különböző pályázati forrásokkal tudnak a felszínen maradni, a pályázatokat pedig kézből osztja a helyi országgyűlési képviselő – aki szembeszáll az általa képviselt központi akarattal, az biztos lehet benne, hogy a települése egy forint pályázati forráshoz sem fog jutni.

Hiába szeretik a falujabeliek, ha azt látják, hogy náluk évek óta nincs pénzrendbe hozni az orvosi rendelőt, a szomszéd faluban pedig sorra indulnak a pályázati projektek – előbb-utóbb választanak helyette egy lojális polgármestert. Leginkább ez a magyarázata annak, hogy miért hunynak szemet a jegyzők és polgármesterek a tömeges bejelentkezések felett.

A saját ingatlannal nem rendelkező fantomszavazók pedig pontosan tudják, hogy mit kockáztatnak, ha az elvárással szemben nem mennek el szavazni. A jegyző bármikor kezdeményezheti a bejelentett lakcímük „fiktiválását”, akkor pedig nincs többé nyugdíj, családi pótlék, magyarországi TB-ellátás – nyilvánvaló, hogy ezt nem fogják megkockáztatni.

Bár mostanra a helyi jegyzőktől az okmányirodákhoz került a lakcímbejelentés intézése, ez inkább csak lassítani fogja a fantomok létszámának növekedését – véli az egyik helyi polgármester. A járási hivatalok eddig is tudtak arról, hogy százával jelentkeznek be fiktív lakcímmel honosított állampolgárok, mégsem tettek semmit – nem tűnik alaptalannak az a helyben általános vélekedés, hogy a passzivitás mögött konkrét politikai szándék áll.

Nehéz mással magyarázni a Nyugdíjfolyósító hasonló nagyvonalúságát, amivel évek óta rendben kiküldi 6-8 ember nyugdíját ugyanarra a lakcímre –  nem hallottunk olyan esetről, hogy valakitől a fiktív lakcím miatt megvonták volna a magyarországi nyugdíjat. Pedig nem kevés pénzről van szó, évente tízmilliárdos nagyságrendben fizet a magyar állam az idősebb fantomszavazóknak.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendszer marad, amíg a Fidesz a különböző választásokon számíthat erre a biztos szavazóbázisra, legközelebb a jövő ősszel.

Én már többet nem megyek szavazni – mondta erre egy helyi férfi -, úgyis az ukránok fogják eldönteni, ki lesz a polgármester.

atlatszo.hu