Így távozik az Országos Mentőszolgálat és az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) vezetője is és még sokan mások, a hvg.hu cikke szerint.

A vezetők cseréje nem szokatlan, ha új államtitkár vagy miniszter kerül pozícióba, hiszen a lojalitás fontos.

Egy dolog azonban nem változik és talán ez lehet az egyik nagy hiba a rendszerben, amely viszont 25 év óta nem változik és lassan az enyészetbe küldi az egészségügyet, betegestől, orvosostól, nővérestől, úgy, ahogy van:

Az, hogy ezek a vezetők soha nem a betegekhez és soha nem a dolgozókhoz lojálisak, hanem mindig a főnökeikhez. Soha nem azt nézik, hogy hogyan tehetnék jobbá, hatékonyabbá, működőképesebbé a rendszert és soha nem szállnak szembe a kormánnyal, akkor sem, ha az egészségügy finanszírozása az adott költségvetési évben alig növekszik, míg a stadion-, a kisvasútépítés és a „Felcsút világváros” fejlesztési program több 100 milliárdos állami támogatást kap, a semmitérő, aljas plakátkampányokról és a többi hasonlóan „fontos” kiadásokról nem is beszélve.

Mindeközben a kórházakban nincs vécépapír, gyógyszer, kesztyű, ágynemű, üres ágy, elegendő orvos és nővér, csak beteg, beteg hátán, aki joggal elégedetlen, hiszen fizeti vagy évtizedekig fizette a tb-t, ezért cserébe most a szerencsén múlik, hogy túléli a kórházi kezelést, már ha egyeltalán eljut odáig.

Ami ellátást még nyújtani tudnak az intézmények az bizony nem a vezetők érdeme, egyedül csak azoké a dolgozóké, akik hivatástudatból a belüket kidolgozzák, egészen addig, amíg rá nem unnak arra, hogy a hivatástudatukért lassan az alamizsnának megfelelő bért sem kapják meg időben, ahogyan most épp a Péterfy Sándor kórházban több hete nem fizetik ki őket.

Szintén több helyen olvastam, hogy ma már gyakorlatilag fizetős az egészségügy és ilyenkor mindig eszembe jut a 2008-ban leszavazott vizitdíj szelleme.

Ma már nem 300 Ft-ot fizetünk, ha belátható időn belül ellátást szeretnénk kapni, hanem súlyos tízezreket. Már aki tud ennyi pénzt fizetni a magánrendelőkben. Aki nem, annak pedig majd a család megáshatja a sírját.

Nem tudom, mi kell még a népnek; hogy meddig képesek tűrni az igazságtalanságot, de őszintén várom azt a pillanatot, amikor az emberek végre felismerik, hogy nem egymást kellene marni, hanem feltenni a kérdéseket az illetékeseknek. Nem az orvosnak és a nővérnek, hogy miért kell várni, hanem Orbán Viktornak és a 2/3-nak, hogy ugyan mire költik el a pénzünket és miért hagyják elrohadni az egészségügyet és úgy általában ezt az országot…Ha pedig röhögve hazudnak valamit, akkor fel kell tenni újra és újra, addig, amíg nem lesz változás, addig amíg a politikus meg nem érti, hogy ő szolgálja a hazája érdekeit és nem a hazája az ő érdekeit.