Földönkívüli-szerű koponyákat fedeztek fel egy magyar temetőben
Az elmúlt évtizedekben tucatnyi mesterségesen deformálódott, szinte már-már „idegenszerű" koponyára bukkantak egy magyarországi temetőben. - írja az origo.hu.
Teljesen átalakították a koponyákat az ősi gyakorlat szerint. FORRÁS: PLOS ONE/CORINA KNIPPER
Ezek a leletek arról árulkodnak, Európa hogyan alakult át látványosan a Római Birodalom szétesése után és ez milyen társadalmi változásokhoz vezetett. Ennek egyik bizonyítékát az ELTE régészei tárták fel egy nemzetközi projekt során.
Látványos népmozgások kezdődtek
Az ötödik század folyamán Eurázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában furcsa gyakorlatokat alkalmaztak, amelyek drámai módon meghosszabbították a fej alakját. A koponyacsont mesterséges deformálása után a magyarországi temetőben fellelt emberi maradványok pont úgy néznek ki, mintha egykor földönkívüliekhez tartoztak volna.
A hagyomány szerint ugyanis az újszülöttek még alakítható koponyáját fejfedőkkel, kötéssel vagy más eszközökkel alakították a kívánt formájúra;
ezt a megnyújtott fejformát a korabeliek ugyanis sokkal szebbnek találták. Az ötödik század a szokatlannak tűnő gyakorlat mellett azonban a politikai nyugtalanság idejét is jelentette: a Római Birodalom összeomlott, csökkent a populáció, teljesen átalakult a településszerkezet és látványos népmozgások kezdődtek.
Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (ELTE) régészei egy nemzetközi együttműködés kapcsán vizsgálták a Mözs-Icsei dűlőnél 1961-ben előkerült, különös leleteket.
Ezek között találhatjuk a régió legnagyobb hosszúkás koponyáját is.
A szakemberek egy új tanulmányban most arra a kérdésre keresték a választ, hogy a koponyákat egyedi módon megformáló közösségek vajon milyen kapcsolatban lehettek más kultúrákkal a politikai instabilitás idején.
A különböző kultúrák és szokások keveredtek
A magyarországi lelőhely körülbelül időszámításunk szerint 470-ig egy közeli település temetőjeként szolgált, a kutatók összesen 96 sírt azonosítottak a környéken. A fej mesterséges deformálása a PLOS ONE tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a paleolitikum korszakára vezethető vissza, de részben a későbbi időkben is fennmaradt. Az ötödik század első felében vált egyre népszerűbbé Közép-Európában.
A korszakban jellemző volt a koponya deformálása FORRÁS: WOSINSKY MÓR MUSEUM, SZEKSZÁRD/origo.hu
Az általunk vizsgált Mözs-Icsei, az egykori római Pannonia Valeria néven ismert tartományban található lelőhely pontosan ezt az időszakot képviseli, és kiváló példája egy olyan közösségnek, ahol ez a szokás igen gyakorinak bizonyult
– mondta Koncz István, az ELTE régésze a LiveScience online tudományos portálnak, aki Rácz Zsófia és Vida Tivadar magyar, illetve Cornez Knipper német kollégájával együtt végezte az átfogó kutatást.
A szakértők összesen 87 itt eltemetett személy csontján végeztek stronciumizotópos elemzést, amivel vázolni tudták azok életútját.
A deformált koponyák több európai lelőhelyen előkerültek - ezt az emberi maradványt Franciaországban találták a régészek FORRÁS: DENIS GLIKSMAN, INRAP/origo.hu
Végül két-három generációban, összesen három, egymástól eltérő populációt fedeztek fel.
Az első temetkezési csoportba az alapító népesség került, akiknek maradványait római stílusú sírokba temették. A második csoport körülbelül tíz évvel később érkezett és rájuk volt leginkább jellemző a koponya deformálásának szokása, míg a harmadik a római és más hagyományokból fakadó temetkezési gyakorlatokat egyesítette, de megtartotta a koponyák átformálásának hagyományát is.
A koponyákon található barázdák elhelyezkedésének és irányának eltérései azonban arra utalnak, hogy a csoportok eltérő kötési technikákat alkalmaztak.
A magyarországi lelőhely egy remek példa a kultúrák és szokások keveredésére a Római Birodalom széthullása utáni időkben
– mutatott rá Koncz István.
A térségben tehát különböző népcsoportok találkoztak, akik létrehoztak egy olyan közösséget, ahol gyakran átvehették egymás gyakorlatait, hagyományait.
