h i r d e t é s

Fontmilliárdok ömlenek a brit diákszállókba – robbanás előtt a magyar piac is?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Fontmilliárdok ömlenek a brit diákszállókba – robbanás előtt a magyar piac is?

2018. április 16. - 16:57

 

A londoni ingatlanárak még a magyar fővároshoz képest is kiemelkedő ütemben emelkedtek az utóbbi évtizedekben, ami rendkívüli terhet jelent a diákoknak.

Illusztráció: hostelworld.com

Ennek következtében óriásit robbant az ún. „Kifejezett Célra Épített Hallgatói Lakóhelyek” (PBSA) piaca is, ahol csak az utóbbi két évben 8,2 milliárd font forrást fektettek be, ez azonban a diákok lakhatási nehézségeire csak részleges megoldást jelentett. A városvezetés a problémát felismerve lépéseket tett a diákszállások megfizethetőségének fenntartása érdekében. Ódor Dániel, a nemrég a világ legrangosabb ingatlanszervezetének (RICS) tagjai közé megválasztott jogász szerint hamarosan Budapesten is bekövetkezhet a londonihoz hasonló magánkollégiumi robbanás, a jelenlegi piaci helyzet ugyanis sok tekintetben hasonlóságot mutat a korábbi londoni állapotokhoz.

A Taylor Wessing ügyvédi iroda londoni központjának elemzése alapján 2016-ban 3,1 milliárd fontot költöttek az Egyesült Királyságban a diákszállók fejlesztéseire, ami ugyan a két évvel ezelőtti piaci robbanástól (5,1 milliárd font) elmarad, de a megelőző ötéves periódus átlageredményét így is meghaladja. A londoni önkormányzat által 2016 márciusában kiadott Kiegészítő Tervezési Iránymutatás (SPG) irányelveinek értelmében minden új fejlesztésnek garantálnia kell, hogy bizonyos számú férőhelyet az adott évre központilag meghatározott, megfizethető áron biztosít a kevésbé tehetős hallgatók számára.

Az Egyesült Királyság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy – a Brexit ellenére – a külföldi diákok részére továbbra is vonzó alternatíva maradjon. A kimondottan magas ingatlanpiaci árak és költségek azonban rontják a diákszállások építésére irányuló befektetések megtérülési esélyeit.

Az SPG bevezetésével London Önkormányzatának célja a diákok számára megfizethető lakhatás biztosítása volt úgy, hogy eközben az építési befektetések szintje se essen vissza a megtérülés bizonytalansága miatt.

Az SPG ennek érdekében több, a befektetők számára kedvező rendelkezést is tartalmaz: például rugalmasan kezeli, hogy az egyes körzetekben hány megfizethető férőhely biztosítása elvárt, valamint lehetővé teszi, hogy az üzemeltetők az oktatási szünetek alatt egyéb célokra is hasznosítsák az ingatlant

 – mondta Ódor Dániel, a Taylor Wessing ügyvédi iroda jogásza.

Erősödő árverseny – előnyben a mikro szállások

A fejlesztések profitabilitásának bizonytalanságai miatt a fejlesztők egyre többször alternatív lehetőségek felé fordulnak. A diákszállók építésére szakosodott cégek ezért egyre élesebb versennyel találják szemben magukat már a kiszemelt ingatlan megvásárlásakor is.

A befektetők egyre erősebb árversennyel találkoznak az olyan fejlesztők személyében, akik vagy eleve kiadásra tervezett épületeket, vagy ún. mikro megélhetési szállásokat alakítanak ki. A piaci és szabályozási környezet alakulásától függően így az erre összpontosító cégek hosszabbtávon akár életképesebbeknek is bizonyulhatnak a diákszállókra szakosodott versenytársaikhoz képest.

 – tette hozzá Ódor Dániel. 

Magyarországon is robbanás jöhet

A jelenlegi londoni helyzetben tehát rövidtávon egyre inkább dominálnak az eleve bérleti , vagy mikro-lakhatási céllal épített ingatlanok. A budapesti ingatlanpiac azonban ebből a szempontból még egy jóval korábbi fázisban jár: a diákok számára messze nincs elegendő számú államilag biztosított kollégiumi férőhely, ugyanakkor az ingatlan- és albérletárak dinamikus növekedése miatt a lakhatásuk egyéb alternatív beruházásokon keresztül sem biztosított.

A piaci igény a különféle vagyoni helyzetben lévő rétegeket (az állami kollégiumokban helyhez nem jutó, de a lakásbérleti díjakat megfizetni képtelen hazai diákok, tőkeerősebb külföldi hallgatók) megcélzó magánkollégiumok létesítésére tehát adott, a szükséges befektetés-ösztönző törvényi szabályozás azonban még várat magára:

Habár a londoni helyzetben a szabályozottság magas foka akár elrettentően is hathat a befektetőkre, Magyarországon egyelőre az egyik oka a magánkollégiumi piaci robbanás elmaradásának éppen az alulszabályozottság.

Nincs külön „magánkollégium” jogintézmény, a beruházók alapvetően a szálláshely-szolgáltatás és a bérlemény között választhatnak üzleti stratégiájuk megalkotásakor. A bérlakáspiac jogi szabályozása is elavult: alapvetően még mindig az 1993-as lakástörvény az irányadó, ami még az önkormányzati bérlakásokra lett kitalálva.

 – mondta Ódor Dániel. Hozzátette: „Ez azonban nagyon hamar átfordulhat, hiszen a piaci igények kiaknázása és a diákok lakhatási helyzetének javítása az állam, az önkormányzatok és az üzleti szféra számára is vonzó lehetőség.”

Érdekesség: A polgármester szentesíti az éves szinten fizetendő maximális díjat

Londonban a mindenkori hivatalban lévő polgármester teszi közzé a diákok lakhatására vonatkozó, a megfizethetőség mércéjének tekintendő éves bérleti díjat. Az irányösszeget egy képlet alapján határozzák meg, amelyben az éves bérleti díj legfeljebb a hallgatók átlagos bevételének 55 százalékával.

A hallgatók átlagos bevétele megegyezik a Londonban, a szüleitől külön élő nappali tagozatos brit állampolgár diákok számára elérhető, megélhetési költségek támogatására szolgáló kölcsön maximumával. A 2016/17-es tanévben ez a határösszeg 5.886 font éves bérleti díjat tett ki. Egy 38 hetes szerződést tekintve ez heti 155 fontnak, jelenlegi árfolyamon nagyságrendileg 52.000 forintnak felel meg. 

 


 

h i r d e t é s