A főtanácsadó szerint egyelőre nem indokolt a kerítés meghosszabbítása Románia felé.

Arra a kérdésre, hogy a nemzeti konzultáció befolyásolhatja érdemben az uniós menekültpolitikát, Bakondi György úgy felelt: az biztos, hogy egy ilyen nagy egységet mutató, nem csak közvélemény-kutatásokon alapuló véleménynyilvánítás segíti és kötelezi a magyar kormányt, hogy ellenálljon a politikai nyomásgyakorlásnak. Ezen felül mind az európai döntéshozók, mind a magyar baloldali, liberális politikusok részéről a demokrácia megcsúfolása lenne, ha nem vennék figyelembe ennyi választópolgár akaratát. A következő uniós csúcs márciusban esedékes, addig viszont még sok küzdelmet kell lefolytatni azokkal szemben, akik befolyást akarnak gyakorolni a magyar helyzetre, elsősorban a közeledő választásokra - fogalmazott.

Elmondta, hogy a déli határszakasznál 2017 márciusa óta 12 398-an tettek kísérletet, ebből 6391 esetben a rendőrök és a katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, 6007 embert pedig visszakísértek a kerítés túloldalára. Összesen 1220 fő részesült nemzetközi védelemben a tranzitzónában benyújtott menedékkérelme alapján, és százharminchét személy ellen indult embercsempészet miatt büntetőeljárás.

A főtanácsadó beszélt arról is, hogy a román hatóság komoly határőrizeti tevékenységet fejt ki napjainkban is a szerb-román határon, és fontos, hogy az általuk elfogott migránsokat Szerbia visszaveszi. Jó az együttműködés a magyar-román határon is, ahol ha a migránsok átjutnak, a magyar hatóságok elfogják őket, és visszaadják Romániának. Jelenleg tehát nem indokolt, hogy beavatkozzunk a határrendészeti rendszerbe. Amennyiben viszont az érintett migrációs útvonal tartósan főútvonallá válik, a román hatósággal való egyeztetést követően megtörténhet a műszaki akadályrendszer megépítése - mondta Bakondi György. (MTI)