"A nemzeti önazonosság-tudat megjelenítése várható a kulturális és oktatási intézményekben" - Ünnepi interjút adott Gulyás Gergely a Magyar Időknek

– Az ünnepek mindig jó lehetőséget kínálnak az önvizsgálatra. Hétfőn augusztus 20-a, milyen üzenete lehet ma az államalapításnak?

– A nemzeti ünnepek időszerű üzenetének a megfogalmazásával mindig óvatosnak kell lenni. A túlzott aktua­lizálás leértékelné az államalapítás rendkívüli alkotásának fennköltségét, ezáltal éppen a mai mondanivalónkat hiteltelenítené. Nem vitás, hogy minden magyar polgár büszke lehet arra, hogy több mint egy évezredet ünnepelünk, s Európa egyik legősibb állama a magyar. Az is joggal ad okot a büszkeségre, hogy az elmúlt fél évezred döntően az elnyomás elleni szabadságküzdelmekkel telt, ma mégis élünk, megmaradtunk, és oly sok veszteség ellenére is létezik szuverén magyar állam.

– Bár Szent István óta világos hazánk elköteleződése a Nyugat felé, egyes áramlatok Európa-ellenesnek kiáltják ki Magyarországot. Mi lehet ennek az oka? A balliberális elit egyik vezéregyénisége, Heller Ágnes például augusztus 20-a előtt néhány nappal, egy liberális lengyel lapnak nyilatkozva pogánynak nevezte hazánkat, semmibe véve az évezredes keresztény hagyományt.

– Heller Ágnes természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege. E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának. Hazug és minden alapot nélkülöző vádak, hogy mi az intézményesített európai együttműködés ellenfelei lennénk. Az európai közösséghez tartozás célkitűzése a Fidesz több mint harmincéves alapító dokumentumának része volt. Az Európai Unió valódi sírásója például Guy Verhofstadt, Judith Sargentini vagy Martin Schulz. Ők olyan diktatórikus gondolkodású, kirekesztő politikusok, akik – ha hagyjuk – a sajátjuktól eltérő vélemények eltűrésére való képesség hiányában szétverik az európai együttműködést. A tagállamok többsége, és különösen az európai polgárok szándéka szerint az Európai Unió nem Euró­pai Egyesült Államokat jelent. Aki ezt képtelen elfogadni, az csak ártani fog.

– A múlt héten például a budapesti svéd nagykövet hangoztatta, hogy várja a hazánk elleni bírósági eljárást a civiltörvénnyel kapcsolatban, emellett azt mondta, nincsen rossz NGO. Mit lehet tenni a hasonló, szuverenitásunkat sértő megnyilvánulások ellen?

– A svéd kormány magyar belpolitikába is szívesen beavatkozó megjegyzéseit és döntéseit ismerve nagyon várom az ottani választásokat. Általánosságban az egyik legfontosabb ideológiai törésvonal a migrációhoz való viszony mentén húzódik Európában. Nyilvánvaló, hogy a bevándorlás által felvetett összes kérdésben nem lehet közös európai álláspontot létrehozni. A különböző történelmi múlt, integrációs tapasztalat és eltérő nemzetfelfogás miatt az európai országok éppen a lényegről vélekednek összebékíthetetlenül különbözően. Ezért szorgalmazzuk azt, hogy a szó eredeti értelmében vett – és nem a politikai korrektség által lejáratott – toleranciával „szenvedjük el egymást szeretetben”, és vegyük tudomásul, hogy egy gyarmattartó múltú államnak mindig is alapvetően más lesz a viszonya a migrációhoz, mint amelyik 150 év török megszállást szenvedett el.

– Ezek szerint a migráció kérdése továbbra is központi eleme lesz a kormány politikájának?

– Természetesen, s amíg Európában nem jut nyugvópontra ez a vita, ha akarnánk, sem tudnánk másként tenni. Ám az európai uniós politika közel sem merül ki a bevándorlást övező vitákban. A terület kiemelt fontosságát az is mutatja, hogy két államtitkár – Varga Judit és Takács Szabolcs – látja el az uniós politika kialakításával és képviseletével együtt járó tengernyi feladatot, és a kormány megalakulása óta havonta tart európai uniós kormányüléseket. Ma több olyan nagy jelentőségű ügy van az unió napirendjén, amely Magyarország számára meghatározó.

– Melyek ezek?

– Az Európai Uniónak fel kell készülnie a megváltozott világpolitikai helyzetben az európai gazdaságot is érintő kereskedelempolitikai háborúra, amellyel az új amerikai adminisztráció alapvetően kíván változtatni a világgazdaság és benne a transz­atlanti kapcsolatok elmúlt évtizedekben rögzült szabályrendszerén. Szintén fontos számunkra az EU következő hétéves költségvetése. Ráadásul egy európai parlamenti választás előtt állunk. Ezek a kérdések közvetlenül érintenek bennünket. Ezért volt helyes döntés, hogy 2014-ben az uniós ügyek a Miniszterelnökséghez kerültek, mert az átfogó uniós szabályoknak lényegesen több a belpolitikai, mint a külpolitikai aspektusa.

– Ha már a belpolitikát szóba hozta, több fontos ágazat és intézmény jelentős átalakítás alatt vagy az előtt áll, melynek kapcsán a Magyar Szakszervezeti Szövetség bírálta a közigazgatás racionalizálásáról meghirdetett kormányzati terveket.

– Nagy baj lenne, ha egy szakszervezet bármilyen létszámleépítést üdvözölne, ezért ezt nem is vártuk. Ha egyeztetni kívánnak, szívesen meghallgatjuk őket. Ám ha ma alaposabban megvizsgáljuk a központi közigazgatást – a minisztériumoknál dolgozó 14 ezer emberről beszélek –, akkor azt látjuk, hogy a jelenlegi helyzet jó néhány szempontból tarthatatlan. Alacsonyak a fizetések, és nem tükrözik a valós munkateljesítményeket. Ha felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező jogászokat kétszázezer forintos bruttó fizetéssel tudunk alkalmazni, az nyilvánvalóan nincs rendjén, és veszélyes kontraszelekcióhoz vezet. Meg kell határozni, hogy egy államtitkárság hatásköreinek gyakorlásához hány emberre van szükség, meg kell szüntetni a részben a digitalizáció folytán előállt párhuzamosságokat, és akiknek szükség van a munkájára a közszolgálatban, azokat tisztességesen meg kell fizetni. Kisebb létszámú, áramvonalasabb, de jól fizetett közszolgákból álló közigazgatásra van szükség.

– Említette, hogy az említett 14 ezer ember 15-20 százalékát nagyrészt nyugdíjazással építik le. Azok, akiket elbocsátanak, kapnak segítséget az újbóli elhelyezkedéshez?

– Szeretnénk segíteni azoknak, akik távoznak, ám a konkrét számokról még nem született döntés, ráadásul a munkaerőhiány miatt ma könnyebb elhelyezkedni a piacon, mint a rendszerváltozás óta bármikor.

– Az egészségügy terén is nagy változások szerepelnek a tervek között. Milyen tanulságok vonhatók le az Állami Számvevőszék által készített jelentésből? Több pénz kell az egészségügybe?

– A jelentésből nem a forráshiány következik, hanem az, hogy a gazdálkodás számtalan intézményben – az egészségügy egészét tekintve, tehát nem csak a kormány által felügyelt intézményekben – nem volt kellően gondos. A jelentés a 2008–2015-ig tartó időszakot tekintette át, így az elsődleges feladat rögzíteni, hogy az akkori kritikákból mi az, ami még ma is megalapozott, hiszen a legutóbb kinevezett gazdasági igazgatók első évében zárult le a vizsgálat.

– Mégis hol kereshetők leginkább a rendszer problémái?

– Az biztos, hogy a kórházak egyre kisebb mértékben, de évről évre adósságot halmoznak fel. Az egészségügyi ellátás színvonala és az állami finanszírozás jelenlegi korlátai között új egyensúlyt érdemes találni. Fontos az ápolói és orvosbérek további emelése, bármilyen sok lemaradást is sikerült már eddig is bepótolni az elmúlt években. Azt a hosszú ideje folyó vitát is eredményesen kellene lezárni, hogy miként érvényesíthetőek a pontos, szigorú, precíz gazdálkodás kívánalmai úgy, hogy egyidejűleg az orvosszakmai szempontok elsőbbsége is megmaradjon. Mivel Kásler professzor úr személyében az egyik legelismertebb, évtizedes intézményvezetői tapasztalattal rendelkező orvos tölti be a miniszteri tisztséget, a szakértelem hiányával a kormány aligha vádolható.

– Az egészségügyi dolgozókkal kötött legutóbbi ágazati bérmegállapodás lassan kifut, és különösen az ápolók fizetése hamar elveszítheti az átmenetileg korrigált versenyképességét. Mikor várható új megállapodás?

– A KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt évben a legjelentősebb bérnövekedés az egészségügyben történt, és ez folytatódni is fog. Jövőre az ápolónőkkel még érvényes bérmegállapodásunk van, amely nyolcszázalékos emelést rögzít, de szeretnénk a 2020–2022-es időszak emeléseiről is egyezségre jutni. Ezenkívül nővérszállók és – a Magyar falu program keretében – szolgálati lakások építésével segítjük az ápolókat és a vidéki háziorvosokat.

– Budapest fejlesztéséről is nagy távlatú elképzelések fogalmazódtak meg. Várható-e olyan megállapodás, ami kijelöli a főváros jövőjét?

– 2010 óta új korszak kezdődött a fővárosban. Az a célunk, hogy 2030-ra Budapest a régiónk legélhetőbb, leggyorsabban fejlődő, legversenyképesebb s gazdaságilag legerősebb városa legyen. Fürjes Balázs államtitkár úr a fővárossal együttműködve olyan fejlesztési koncepciót alkot, amelynek sarokpontjai kellően ambiciózusak e célok elérésére.

– Említene néhány példát?

– A kötöttpályás közlekedés továbbfejlesztése, a ferihegyi gyorsvasút megépítése és a gyorsforgalmi út kétszer két sávossá fejlesztése, új belvárosi zöldterület kialakítása, de néhány éven belül visszanyerheti eredeti pompáját a Vár is, továbbá megépül a Múzeumi negyed és több lesz a belvárosi sétálóutca. A következő hétéves uniós finanszírozási időszakban Budapest számára megnyíló források jó felhasználásával a tömegközlekedésben, vasúti közlekedésben – ideértve a HÉV-közlekedést is – nagyon nagyot lépünk előre.

– A kulturális és a tudományos életben is a változások szele fúj, de milyen irányba haladnak a kultúrharcnak is aposztrofált viták? Van-e esély arra, hogy konszenzussal lehessen megújítani a nagyobb intézményeket és azok finanszírozását?

– Egyelőre nehéz leszűrni, hogy lesz-e szintézis, ám talán nem csak antitézisek vannak. Nem kell tartani a véleménykülönbségektől és a vitáktól. Az elmúlt években kormánypárti képviselőként is megengedtem magamnak finom kritikákat a magyar filmtámogatásokkal kapcsolatban, és ma sem gondolom, hogy ez helytelen vagy indokolatlan lett volna.

– Mi lett ezeknek a vitáknak az eredménye?

– A kormány a jövő évtől jelentős forrásokat biztosít annak érdekében, hogy a magyar történelem fontos eseményeit, illetve meghatározó alakjait bemutató tévéfilmek születhessenek.

– Miért kiemelt kulturális terület a film?

– Mert egyedül az jut el a legszélesebb tömegekhez. Fontos, hogy a magyar filmipar két lábra álljon, a nemzeti önazonosság-tudatot megerősítő, a magyar történelem egy-egy szeletét bemutató, a kor igényeinek megfelelő alkotások születhetnek. Csak egy jó példa: Balog Zoltán múlhatatlan érdeme, hogy a gulágemlékévben az Örök tél című, a svábok tragédiáját bemutató nagyszerű tévéfilm készülhetett Csányi Sándor főszereplésével. Tucatnyi hasonló kellene. Ha belegondolunk, hogy a kommunizmus időszakában mit sikerült elérni ezen a területen, akkor a rendszerváltás három évtizedének eredményei szerénynek mondhatók. Egy új Várkonyira van szükség.

– Orbán Viktor kormányfő is a filmgyártásról ön által elmondottakra utalhatott, amikor a kultúrát érintő nagyobb ívű, szeptembertől elinduló változásokról beszélt?

– A miniszterelnök szerintem átfogóbban közelített a kérdéshez, de a nagy egésznek ez is fontos része.

– A tudományos életben is szempont a nemzeti identitástudat erősítése?

– Igen, ez a közoktatásban is fontos elem. A felsőoktatási intézmények közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezzel a céllal jött létre, ebbe az irányba haladt az elmúlt években, s reményeim szerint egy újabb nagy lélegzetvétellel még előbbre léphet a következő időszakban.

– Visszakanyarodva a külpolitikára: a Debrecenbe tervezett BMW-gyár jelentheti a német–magyar kapcsolatok erősödését?

– Igen, a legfontosabb üzenete ennek a befektetésnek, hogy a német gazdasági döntéshozók nem hagyják magukat befolyásolni a saját hazájukban demokratikus kereteket is már-már szétfeszítő politikai korrektségtől, amelynek része Magyarország ideológiai alapú szidalmazása, hanem képesek a gazdasági érdekeik alapján jó döntéseket hozni.

– Ugyanakkor Magyarország gazdasága erősebben kötődik majd az autógyártáshoz. Ez jelenthet problémát?

– Minden jóban lehet a rosszat keresni, de alapvető problémát nem jelent. A BMW olyan autógyárat telepít, amely minden autótípust, így elektromos autókat is gyárt majd. Autók mindig lesznek, a gyártók pedig mindig alkalmazkodni fognak a piaci igényekhez. Itt kifejezetten a magas hozzáadott értéket megkövetelő munkafolyamatokról beszélünk, nem összeszerelő üzemekről. A BMW-gyárban a duális szakképzésben oklevelet szerzett munkavállalók mellett a legmagasabb szakmai képesítésű mérnökök dolgoznak majd, versenyképes fizetésekkel.