fbpx Gyors tájékoztatás az EP strasbourgi plenáris üléséről | CIVILHETES

h i r d e t é s

Gyors tájékoztatás az EP strasbourgi plenáris üléséről

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Gyors tájékoztatás az EP strasbourgi plenáris üléséről

2017. szeptember 15. - 07:49

 

Levél Strasbourgból

Kedves Választópolgár!

Hadd adjak egy gyors tájékoztatást az EP strasbourgi plenáris üléséről (zárójelben a saját megjegyzéseimmel).

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 2017. szeptember 13-án tartotta meg hagyományos évértékelő (ebben az EP-ciklusban negyedik) beszédét.

Mindenekelőtt leszögezte, hogy az Európai Bizottság immár 80 %-át terjesztette elő azon javaslatoknak, amelyeket a ciklus elején vállalt. Ezek sorában főleg a gazdasági területek dominálnak, azaz jó pár "unió", úgymint digitális unió, bankunió, energiaunió, valamint a nemzetközi kereskedelem. Ez utóbbiak sorában az EU átfogó megállapodásokat kötött Ukrajnával, Kanadával és Japánnal, s hamarosan tető alá kerülnek a mexikói, dél-amerikai, ausztrál és új-zélandi szerződések.

Az Európai Bizottság a közeljövőben új iparpolitikát is fel kíván vázolni, amelynek középpontjában a széles értelemben vett biztonság (katonai, cyber), a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem fog állni.

A migráció tekintetében Juncker leszögezte, hogy a közös határok a közös védelem kötelezettségével járnak. Európa azonban nem lehet erődítmény, hanem a szolidaritás épülete kell legyen. Európa messze több menekültet fogad be, mint az USA és Kanada együttvéve. A lényeg, hogy legális bevándorlási útvonalakat hozzunk létre. A gazdasági bevándorlókat azonban visszaküldjük, akik egyébként a kérelmezők 60 %-át teszik ki. A fő figyelem most Afrika felé fordul. Segélyek helyett együttműködést ígérünk, azaz befektetéseket az afrikai gazdaságokba.

Európa jövőjéről, közelebbről a 2025-ös perspektívákról szólva Juncker egy összegző, úgynevezett 6. alternatívát vázolt fel, amelynek alapja mintegy 2000 lezajlott konzultáció. Megerősítette, hogy a visszajelzések birtokában tűzön-vízen át szorgalmazza az "európai projektet". Javasolta azt is, hogy 2018 legyen a kulturális sokszínűség éve!

Európa a szabadság tere, amely nem tűri a diktatúrákat. A szabadság azonban nem adomány, hanem csak vívmány lehet. (Ez nyilván üzenet Orbánnak, de az ellenzéknek is, t.i. a szabadságunkat nekünk kell kivívni.)

Juncker szerint az EU-ban az egyenlőség az alap, nincsenek másodosztályú polgárok vagy országok. Ez vonatkozik a gyermekjólétre, élelmiszerekre vagy a munkabérekre egyaránt. Közös munkapiaci hatóságot kíván létrehozni: Egyenlőek uniója. (Szemben a szakszervezetekkel nem határolódott el a szélsőjobb által forgalmazott "béruniótól", amivel tehát bőven lesz még dolgunk idehaza is.)

Jogok uniója. Jogerős ítéletek ellen nincs apelláta. (Ez egyértelműen Orbánnak szólt, messze a legnagyobb tapsot aratva.) Az Európai Bíróság vagy a nemzeti legfelsőbb bíróságok ítéleteinek semmibevétele azt jelenti, hogy a polgároktól jogokat vesznek el. Az unió nem állam, de legfőbb értékeinek egyike a jogállamiság.

Az intézményi kérdésekről szólva a hatékonyságot helyezte a középpontba. Az ún. "Európa-képesség" a kompromisszumokban ölt testet. Konkrétan például Romániát és Bulgáriát haladéktalanul fel kell venni a schengeni térségbe, Horvátországot pedig segíteni kell a belépési feltételek teljesítésében.

Az Euró bevezetését illetően is a gyorsítást szorgalmazta. Összesen két országnak van felmentése (Dánia, Svédország), mindenki másnak iparkodnia kell az Euró-övezetbe.

Juncker változatlanul kitartott a szociális unió perspektívája mellett, s bejelentette, hogy 2017 november 17-én Göteborgban felállítják a "szociális jogok európai pillérét".

Az EU bővüléséről szólva Juncker azt állapította meg, hogy Törökország rohamléptékben távolodik az európai értékektől.

Az egységes belső piac vonatkozásában az áfa-szabályok egységesítését, az internetes kereskedelem és szolgáltatások közös szabályozását (megadóztatását) irányozta elő.

Juncker létrehozza az európai pénzügyminiszter posztját, amelyet valamelyik Biztos fog megkapni, aki egyben alelnök, illetve az Euró-csoport vezetője is lesz. (Meglátásom szerint ez Oettinger német biztos lehet, aki már most is alelnök. Ellene szól, hogy a németek nem szívesen vállalnak pénzügyi posztokon első helyet, jóllehet az alacsonyabb szinteken kvázi mind ők ülnek.) Feleslegesnek tartotta ugyanakkor a külön Euró-parlament létrehozását avagy külön Euró-költségvetés kialakítását, bár az EU költségvetésén belül szívesen látna egy Euró-fejezetet. (Mindez egy korrekt ajánlatként is felfogható Merkel felé, aki Macronnal együtt folyamatosan pedzegeti a "szuperuniót".)

Az intézményi fejlődés tekintetében ígéretet tett egy közös hírszerzési ügynökség létrehozatalára (noha adós maradt a részletekkel). Ezt is az új, 2025-ig megvalósítandó "Európai védelmi unió" részének állította be, amely fel tudja vállalni a terrorizmussal szembeni közös harcot.

Javaslatai védelmében emlékeztetett arra, hogy a szubszidiaritás jegyében a korábbi (Barroso) Bizottság által előterjesztett 100 kezdeményezés helyett ő csak 25 témában ígért ilyet. Eszerint az EU csak a legnagyobb kérdésekkel foglalkozzon a közös politikák szintjén, minden más hatáskört vissza kell telepíteni a tagállamokhoz, amennyiben ott azok hatékonyabban realizálhatóak.

Demokratikus "ugrásra" van szükség. Az európai parlamenti választási kampányokból minél több nemzeti, belpolitikai ügyet kell kiterelni. Éppen ezért személy szerint támogatja a transznacionális listák létrehozatalát, bár ebből még nagy vita lesz. Javasolta, hogy minden tagország tartson egyféle "nemzeti konvenciót" az EU jövőjéről.

Demokrácia megerősítésének azonban vannak "bizottsági feladatai". Ezért haladéktalanul előterjeszt egy javaslatot a biztosok magatartási kódexére, hogy t.i. ők miként jelöltethetik magukat bármire is a nemzeti kampányokban. A csúcsjelölt (Spitzenkandidat) intézményét jelentősen leszólta: ő nem fogja jelöltetni magát.

Az EU feladatai fényében kiterjedtebb költségvetési mozgástérre van szükség. Nagyon szűkszavúan szólt erről, de határozottan közölte, hogy az EU költségvetés méretét bővíteni kívánja.

Az EU életében 2019. március 30-át történelmi napnak látja. Ez lesz ugyanis a Brexit másnapja. A brit kiválás tragikus, s a britek vissza fogják még sírni az EU-n belüli létüket. Úgy tűnik, Juncker lemondott a britekről, nem akarja győzködni őket semmivel, mehetnek Isten hírével, de ez egy esély lesz a többieknek a szorosabb együttműködésre.

A 2019 első félévi román elnökségtől azt kérte, hogy 2019. március 30-a környékén egy olyan csúcsot hívjon össze Nagyszebenben, amely a jövőről szól.

"Szép időben kell építkezni!" "Vitorla fel!" és hasonló mondatok színesítették a beszédet, ami jelzi, hogy Juncker nem "termelési beszámolót" tartott, hanem azt bizonyította, hogy optimista és lelkesítő magatartással áll mandátuma maradék két évéhez.

Úgy gondolom, 2018-as választási kampányunkban nyugodt szívvel felzárkózhatunk ehhez a hozzáálláshoz.

Szanyi Tibor
EP-képviselő


 

Kommentek

h i r d e t é s