Az internetes piactereken üzletelő magánszemélyek után például kifejezetten szaglászik az adóhatóság.

Az Adózóna összefoglalta azokat a tipikus jeleket, amelyeket az adóhatóság gyanúsnak tart a pénzmosás elleni küzdelemben - írja a hvg.

Magánszemélyek esetén ilyen például az, amikor valaki folyamatosan nagy összeget helyez el a lakossági számláján, amit később külföldi cégek felé továbbít, és vélhetően árumozgás is van a tevékenység mögött. Az internetes piactereken üzletelő, de adót nem fizető magánszemélyeket próbálják így nyakon csípni.

Az is feltűnést kelthet, ha valaki a magánszámlájára utaltatja a vállalkozásának bevételeit, annak érdekében, hogy a partnerek ne érvényesíthessék vele szemben a követeléseiket, a beszedési megbízásokat – ha arra kerül a sor.

A pénzváltással foglalkozókat fokozottan ellenőrzik, de az interneten egyéb módon kereskedő, termékeket eladó, majd az előleget a számlájukra irányító ügyeskedőket is a számlamozgás figyelésével igyekeznek kiszűrni (azokat a csalókat keresve, akik az előleggel lelépnek, a termék átadása nélkül).

A gazdasági társaságoknál is hasonló tipikus jeleket keres a NAV, ha például a cégnél csak rövid ideig állnak meg a bevételek, és rendszeresen továbbutalják a pénzt, az már gyanús lehet. Az is felkelti a figyelmet, ha a racionális gazdasági tevékenységre utaló jelek (bérek és rezsi kifizetése, működési költségek) hiányoznak.

hvg.hu (Fotó: AFP / DPA / Romain Fellens)