Információk szerint már egyfajta adatgyűjtés is folyik amerikai részről - írja a VS.

Már várja, hogy vége legyen a menekültkrízisnek, és Kovács Zoltán kormányszóvivőt ismét a magyar demokráciát aláásó intézkedések felemlegetésével „zaklathassa” – a VS.hu információi szerint egyebek mellett ezt mondta az amerikai nagykövetség politikai osztályának vezetője, David van Cleve egy zárt körű rendezvényen szeptember végén. Az esemény házigazdája Colleen Bell nagykövet volt, aki ugyanakkor azt is elmondta, szerinte jelenleg jók a kétoldalú kapcsolatok, és javulnak is, elsősorban a kereskedelemben.

Bell maga is beszélt a magyar-amerikai kapcsolatokat korábban jelentősen megterhelő korrupciós ügyekről, és azt mondta, „érez késztetést a magyar kormány részéről, hogy érdemi válaszokat adjanak az amerikai aggodalmakra”, részletekbe azonban nem akart belemenni, mert, mint mondta, a megérkezés óta eltelt hónapokban „nagyon keményen dolgozott azért, hogy kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatokat alakítson ki magyar kormánytisztviselőkkel”, ezért nem szeretné felfedni eddigi tárgyalásainak részleteit. Annyit hozzátett még ugyanakkor, hogy „nagyon keményen dolgozik az amerikai érdekek védelméért”.

Ezek a szavak a VS.hu által megkérdezett összes diplomáciai és kormányzati forrás szerint azt jelzik, hogy nincs „új fejezet” a magyar-amerikai kapcsolatokban Colleen Bell érkezésével, továbbra is marad a nagyon kritikus hozzáállás. Az elmúlt időszakban Victoria Nulandtól (az amerikai kormány Közép-Európáért felelős államtitkára) kezdve John McCain republikánus elnökjelöltön egészen Barack Obamáig számos vezető amerikai politikus illette súlyos kritikával a magyar kormányt. McCain a titokban megkötött paksi bővítési megállapodást bírálta Budapesten, Obama egy washingtoni beszédében a civil szervezetek hatósági vegzálása miatt említette egy sorban Magyarországot diktatórikus berendezkedésű államokkal.

Ezeknél is jobban fájhatott ugyanakkor a kormánynak a tavaly októberben kipattant kitiltási botrány: akkor André Goodfriend, a követség ideiglenes ügyvivője jelentette be, hat magyar állampolgár, köztük magas rangú kormányzati tisztviselők beutazását tiltották meg a hatóságaik, mert korrupciós ügyekben való részvétel gyanúja merült fel velük szemben.

A magyar kormányzati kommunikáció és diplomácia kezdetben teljesen lefagyott a helyzettől, főleg, hogy az üggyel járó médiafelhajtást láthatóan élvező Goodfriend egyre-másra tette a különböző nyilatkozatokat, egy alkalommal pedig Vida Ildikó akkori NAV-enököt is sikerült nevetséges helyzetbe hoznia. Kormányzati válaszlépésként például felmerült, hogy amerikai állampolgárokat tiltanak ki Magyarországról, de ebből azóta sem lett semmi.

Az ügy végül Colleen Bell kora tavaszi érkezésével, majd Goodfriend nem sokkal későbbi váratlan hazarendelésével lecsengeni látszott. Magyar kormányzati szereplők, köztük Orbán Viktor is ezért kezdtek el a nyilvánosság előtt arról beszélni, hogy „új fejezet nyílt a magyar-amerikai kapcsolatokban”, és ennek tudták be az ügyvivő hazarendelését is. Már egy korábbi cikkünkben is megírtuk, hogy ez távol áll a valóságtól: André Goodfriend információink szerint magánéleti ügyek miatt ment haza, a kritikus hozzáállás pedig nem változik majd.

Új fejezet- másképp

Ebben a helyzetben hozott „új fejezetet” a menekültkrízis. Mióta ez tart, az amerikai kritikák valóban elhalkultak. Egy, a kapcsolatokra rálátó kormányzati forrásunk ezzel kapcsolatban azt mondta, mivel az amerikai fél tisztában van vele, hogy az EU-ban nem csak a magyar, de a német, vagy a francia kormány is részben felelős a kialakult helyzetért (legfeljebb máshol erről nem beszélnek annyira nyíltan, mint Budapesten), óvatos az ügyben bármely kritikát megfogalmazni akár a magyar kormánnyal szemben is.

„Emiatt a krízis elhúzódása jól jön a magyar kormánynak” – mondta forrásunk, és korábban egy befolyásos kormánytag ugyanezt mondta lapunknak, igaz ő más szempontot említett: a válság és az arra adott „határozott kormányzati válaszok” egyelőre minden más ügyet háttérbe szorítottak a nyilvánosságban.

Ez az „idilli” állapot azonban csak a menekültválság idején érvényes a kétoldalú kapcsolatokra információink szerint – amiket alátámasztanak Colleen Bell, és David van Cleve szavai is. A politikai attasét egy diplomáciai forrásunk úgy jellemezte, hogy „a legfelkészültebb diplomata jelenleg az amerikai követségen, igen kritikus hozzáállással a kormány iránt”. Van Cleve már korábban is dolgozott Budapesten, nagyon tájékozott a hazai belpolitikában, magyarul is jól beszél.

Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy ha van Cleve illetve Colleen Bell Kovács Zoltánt említette meg, mint fő kapcsolattartót, az „azt jelenti, hogy a kétoldalú kapcsolatok alacsony szinten zajlanak a kormányban”. „Amerikai nagykövet már rég nem jut be könnyen Orbán Viktorhoz, aki értette a kormányban az amerikai politikát, és szóba állt velük, most Washingtonban magyar nagykövet (Szemerkényi Réka – a szerk.), marad Kovács Zoltán, ez mindent elárul arról, hogy milyen szinten állnak az angolszász kapcsolatok a Miniszterelnökségen” – mondta forrásunk. Igaz, maga Colleen Bell nemrég az Origónak adott interjújában azt mondta,gyakori összeköttetésben áll Szijjártó Péterrel, bár azt is hozzátette, menekültügyben például soha nem tárgyalt még Orbán Viktorral.

Kényes ügyek

Úgy tudjuk, az amerikai követség jelenleg is figyelemmel kíséri, és információt is gyűjt azokról az ügyekről, melyek megterhelhetik a kétoldalú kapcsolatokat. Ilyenek lehetnek kormányközeli üzletemberek cégügyei, a közbeszerzések, és más korrupciógyanús ügyek, amik amerikai cégek érdekeit is sérthetik. Emellett gyakorlatilag folyamatosan napirenden vannak energetikai ügyek, ezen belül kiemelten a paksi bővítés, és az orosz kapcsolatok, valamint a civil szervezetek helyzete, és más emberi jogi problémák.

Az amerikai figyelmet jelzi, hogy két hete több napos útra érkezett Magyarországra Robert Berschinski, az amerikai kormány emberi jogokért felelős helyettes államtitkára, aki többek között a romák és a menekültek helyzetéről tájékozódott, de ellenzéki pártok képviselőivel is találkozott.

Rendszeres vendég Budapesten Amos Hochstein, a kormány energetikai ügyekért felelős különmegbízottja, útjainak nem is nagyon titkolt célja, hogy az orosz kapcsolatok erősítése helyett alternatívát jelentő energetikai együttműködésre bírja rá a közép-európai régió országait. A már említett zártkörű követségi rendezvényen egyébként David van Cleve azt is mondta: folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi civil szervezetek helyzetét, és erről a „kormánnyal is állandó konzultációban vannak”. „A civil társadalomnak megfelelő mozgástérre van szüksége, és azt szeretnénk biztosítani, hogy Magyarországon is megkapják ezt” – mondta.

Az eseményen Colleen Bell még arról is beszélt információink szerint, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a magyar rendőrség között jó az együttműködés. Ezt más forrásaink is megerősítették, úgy tudjuk, a magyar rendőrség, vagy a szakszolgálatok többször is kvázi bérmunkában dolgoznak be az amerikai partner megsegítésére olyan műveletekben, melyek esetében a magyar fél jobb helyi kapcsolatokkal, információforrásokkal rendelkezik.

Bell kiemelkedően jónak minősítette a katonai együttműködést is, hangsúlyozva, hogy a magyar hadvezetés, valamint a Honvédelmi Minisztérium „nagyon erősen Nyugat-orientált, ami kiemelkedően fontos az amerikai érdekek szempontjából”, és a NATO-beli együttműködés miatt is, amely eddig „nagyon gyümölcsöző volt”. Ebből a szempontból érdekes lehet, hogy a már évek óta húzódó katonai helikopterbeszerzést a magyar kormányban is többen orientációs kérdésként (is) fogják fel: vagyis, ha a kormány választása mondjuk amerikai Black Hawk helikopterekre esne, akkor ezzel az atlanti elkötelezettségünket demonstrálnánk, ha mondjuk német-francia Airbus Helikoptert, akkor elsősorban az európait. (Igaz, volt olyan kormánytag, aki korábban azt mondta: a végső szót kimondó miniszterelnök elsősorban gazdasági szempontokat mérlegel majd.)

Szintén érdekes, hogy információink szerint Oroszországban sem tettek le további hadiipari együttműködésről. A budapesti orosz nagykövetségre éppen a héten érkezett új katonai attasé, és úgy tudjuk, feladatai között kiemelt helyen szerepel, hogy orosz cégeket hozzon helyzetbe magyar haderő-fejlesztési beruházásoknál. Igaz, erre költségvetési forrás nincs a 2016-os büdzsében.

vs.hu