Benjamin Netanjáhu az izraeli katonai és biztonsági vezetők javaslata ellenére is elhatározta, hogy lehetővé teszi a halálbüntetés kiszabását az izraeli katonák és civilek elleni merényletekért. Az ezt célzó javaslat elfogadása – a belbiztonsági szolgálat, a Sín Bét és az izraeli hadsereg szakértőinek ellenvéleményének hatására - január óta megrekedt a Knesszetben, de a hétvégén a kormánykoalíció képviselőinek találkozóján Netanjáhu kijelentette: semmi nem állhat annak útjában, hogy a javaslatból törvény legyen. 

Az izraeli bíróságoknak elvileg lehetőségük van halálbüntetés kiszabására, de erre a Zsidó Állam történelmében egyetlen egyszer került sor: 1962-ben, amikor a történelem egyik leghíresebb perében ítéletet mondtak Adolf Eichmann, a náci haláltáborok egyik atyja felett.

A törvényjavaslatot, melyet a világi nacionalista és arabellenes Jiszrael Bejtenu (Otthonunk Izrael) nevű kormánypárt terjesztett be, enyhítene a halálbüntetés kiszabásának szigorú feltételén; azaz a háromtagú ítélkező testület egybehangzó döntése helyett elég lenne egy 2-1 arányú többségi döntés is a halálbüntetéshez.

Netanjáhutól soha nem állt távol a populizmus, de eltökéltsége pártja, a Likud koalíciós partnereinek civakodásával is magyarázható. Avigdor Libermann védelmi miniszter októberben, a Knesszet téli ülésszakának nyitónapján pártja koalícióban maradásának feltételéül ugyanis a halálbüntetésről szóló törvénytervezet elfogadását szabta, melyet szerinte a koalíció másik pártja, a vallásos-jobboldali Zsidó Haza párt próbál elkaszálni. Ez utóbbi vezetője, Naftáli Bennett szarkasztikusan úgy fogalmazott, hogy Libermann védelmi miniszterként képtelen volt elrettenteni a terroristákat.

A Zsidó Haza azonban nem akar lemaradni a palesztinok büntetésében a nacionalistáktól, ezért beterjesztett egy olyan törvényt, mely alapján a ciszjordániai terroristáknak nem csak a házait lehetne elrettentő céllal lerombolni, de családjaikat is erőszakkal ki lehetne telepíteni egy másik közösségbe. 

bumm.sk