Hatos Pál történész. érdekes megnyilvánulásokkal.

A magyar nép történelemtudatát hamis dicsőségek és eltagadott dicsőségek jellemzik. Itt van például a pozsonyi csata, melyről hallgat mindenki.

Trianon. Keveset beszélnek arról, hogy az ország megcsonkításának speciális okai (is) voltak: magyar-cseh háború Szibériában, ahol a cseh légió a vörösök ellen harcolt, miközben annak soraiban rengeteg magyar, volt hadifogoly katona.

A II. világháború. Mindenki felépítette az ellenállás mítoszát, a szlovákok, a franciák, csak mi hallgatunk róla, hogy nálunk is volt ellenállás, ha halovány is. Például Stollár Béla, a keresztény úrifiú és társai. És részletesen elmeséli Stollár történetét.

A britek még mindig a rég elvesztett birodalom nagyságából, a franciák a gloire-ból élnek.

Mi nem vagyunk büszkék a teljesítményeinkre.

Na, itt vágtam bele a fejszét a rádióba!

Ez egy történész? Hamisítunk magunk is?

Trianon. A csehek óriási többsége a Vörös Hadseregben harcolt, és nem ellene! De, nem is ez a lényeg!

Egy nem kurzus-történész Trianon kapcsán huszadrangú "eseményekről", okokról beszél, és nem arról, hogy mi volt a valódi ok?

Nevezetesen, hogy az idő eljárt az ország régi egységét biztosító Monarchia és Nagy-Magyarország fölött! Ötszáz évnyi török, majd osztrák megszállás,

-a tény, hogy a Magyar Királyság, valaha regionális középhatalom, fél évezrede ténylegesen megszűnt létezni, és csak közjogi fikcióként élt tovább,

-a lakosság összetételének megváltozása,

-a török megszállás alól felszabadult környező (balkáni) nemzeti államok újjáalakulása, megerősödése,

-a nemzetiségi kérdés kiugróan gyalázatos kezelése Magyarországon –

törvényszerűvé tette a kétségtelenül igazságtalan mértékű területvesztést

(Azért vessünk egy pillantást a Monarchia/Nagy-Magyarország utolsó 1910. évi hivatalos népszámlálásának adataira: a magyar, magát magyarnak való – pedig az előnyökkel, például választójoggal járt – lakosság a mai határok mellett, azokon kívül mindössze Kassa és Arad körül egy kisebb, Újvidéken egy nagyobb sávban volt többségben, meg a Csángóföldön, egy, az anyaországtól messze lévő, elszigetelt enklávéban. Slussz!)

A háborús vereség csak az ürügy és az alkalom volt!

A II. világháború!

A szlovákoknál igenis volt ellenállási mozgalom! Az egyik nagybátyám partizánorvos volt ott, személyes elbeszéléséből is tudom.

(Persze az erdős-hegyes Szlovákiában erre az adottságok is jobban megfeleltek, ez is igaz, de a tényen nem változtat.)

A maquis tevékenységét, eredményeit Hatos Pálon kívül nem nagyon vitatja senki.

(Persze a maquis alapvetően kommunista ellenállási mozgalom volt – nem, vagy becsmérlően beszélünk hát róla.)

A magyar ellenállás. Agyonhallgatják? Igen! Szemben a rendszerváltás előtti hivatalos verzióval, mely szerint hemzsegtek a (kommunista) ellenállók.

(Csakúgy, mint a rendszerváltás után: akkor 56-os ellenállókkal lett teli az ország.)

Visszaleng az inga! De, ennyire? Stollár Béla említtetett. Meg Tartsay. Hősies ellenállásukat tiszteljük!

De, nem lehet az egyébként csenevész magyar ellenállási mozgalomról úgy beszélni, ahogy Hatos: Stollár és Tartsay!

Mert mellettük voltak mások is!

Kommunisták: Hámán Kató, Kádár, Kállai Gyula (igen, sajnos, hölgyeim és uraim, Kádár és Kállai!), Pataky István és mások, mártírjai az ellenállásnak.

És ott volt a Cionista ifjúsági Mozgalom, melyről 1945 óta hallgat minden kurzus.

Mely mozgalom ezreket juttatott hamis papírokhoz, védettségi igazolásokhoz és erdélyi menekült- igazoláshoz, gyermekek tucatjait mentette ki a nácik és a nyilasok karmai közül (az ötödik pecsét Gyuricza ura állít ennek örök emléket), sokakat át a határon Jugoszlávia és Románia felé.

Megtámadták a Margit körúti fogházat és politikai foglyokat, köztük kommunistákat szabadítottak ki – sajnos Szenes Hannát nem sikerült, őt előző nap kivégezték. Mellesleg róla hallott valaki?

Aztán ott volt Salkaházi, Sztehlo és sok más egyházi személyiség (a magas rangúak persze nem).

Szóval a keresztény úrifiú Stollárról és a hivatásos katonatiszt Tartsayról – emléküket megőrizzük! – akkor beszéljünk, ha a többiekről, a kommunistákról, a szocdemekről, a cionistákról, névtelen polgárokról, munkásokról, kispapokról, apácákról, a történész úr, vagy a kurzus számára kevésbé rokonszenvesekről is beszélünk!

Különben a történész úr hamisít! Ebben is. Csakúgy, mint a kurzus.

Érdekes, hogy ez a Hatos Pál a Klubrádió vendége!