Pressman sajtótájékoztatója előtt maga az amerikai Pénzügyminisztérium jelentette be, hogy a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank) is szankcionált intézmény lett. A nagykövet ismertette, hogy emellett világszerte több mint 50 orosz és egyéb entitás ellen vezettek be szankciókat 20 különböző államban vagy szuverén területen.

A diplomata ismertette, hogy többször is figyelmeztették a magyar kormányt, hogy tegyenek lépéseket. Emlékeztetett, hogy maga a Magyar Nemzeti Bank is figyelmeztetést adott ki a pénzintézet jelentette kockázatok miatt.

"Az IIB budapesti jelenléte lehetővé teszi Oroszország számára, hogy növelje hírszerzési jelenlétét Európában, megnyitja az utat a Kreml rosszindulatú befolyásolási tevékenységei előtt Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon,

valamint a korrupció és a tiltott finanszírozás mechanizmusaként szolgálhat, beleértve a szankciók megsértését is

- indokolták a lépést. Az intézmény vezetőjét Nyikolaj Koszovot, valamint annak magyar állampolgárságú alelnökét, a stratégiai és irányítási döntésekért felelős Laszlóczki Imrét, illetve Georgij Potapov, a bank irányító tanácsának elnökhelyettese is a korlátozások hatálya alá esik.

A pénzintézetet már többször bírálták, hogy titkosszolgálati fedőintézmény lehet, a magyar kormány ráadásul a dolgozóknak különleges jogokat biztosított, amely erősítette ezt a gyanút. Koszov szülei között ráadásul volt is egykori szovjet titkosszolga.

A Nemzetközi Beruházási Bank az orosz-ukrán háború után nehéz helyzetbe került. A legtöbb részvényes ország - például Románia és Csehország - kiléptek belőle, de a magyar kormány kitartott a tagság mellett. Annyira, hogy a banktól kiszivárgott levelezés szerint Nagy Márton gazdaságfejltesztési miniszterrel is egyeztetett a bank vezetése, hogy segítsen felszabadítani a nyugati szankciók miatt zárolt számláján lévő egyenleget.

Az IIB legnagyobb részvényese Oroszország 45,44 százalékkal, a második pedig Magyarország 25,27 százalékkal. Más országok távozásának hírére Szijjártó Péter magyar külügyminiszter még annak lehetőségét is felvette, hogy továbbnőjön a magyar tulajdoni arány.

Szerdán napközben már a Bloomberg és a Reuters is megszellőztette, hogy kitiltásokról döntött az amerikai fél: előbbi azt írta, hogy több magánszemély mellett egy magyar banki vezető is szerepel a listán, míg a Reuters arról számolt be, hogy a nyugati szankciók nem megfelelő végrehajtása lehet a lépés indoka.

Nagyon feszült volt már így is a magyar-amerikai viszony

Különösen konfliktusos az Egyesült Államok és Magyarország viszonya az elmúlt időszakban, így komolyabb bejelentést vártak, amikor híre ment, hogy szankciókról dönt az Egyesült Államok. Részben erre is reagált a diplomata, amikor azt mondta, hogy: "optimista a magyar-amerikai kapcsolatok javulását illetően".

Ugyanakkor kritikákat is megfogalmazott:

Aggodalommal tölti el az Egyesült Államokat, hogy a magyar kormány továbbra is szoros kapcsolatokat tart fent Oroszországgal, és különböző módon támogatja az orosz hadsereget

– fogalmazott az amerikai nagykövet. De azt is hozzátette, hogy mivel szerinte a magyar és az amerikai fél is egyszerre van ebben az ügyben, fontos lenne, hogy a kapcsolatokon javítsanak. "Törődünk a magyar emberekkel, ezért abban hiszek, hogy kevesebb politika kell, több közös munka, hogy a jelenlegi helyzetet kezelni tudjuk" - tette hozzá.

A budapesti nagykövet, David Pressman többször is bírálta már a magyar kormányt oroszbarát és amerikaellenes retorikája miatt, ami miatt a diplomatát is hevesen támadták kormányzati szereplők, valamint a médiában is hevesen kikezdték a személyét. A Portfolio-nak adott nyilatkozatban már február elején jelezte Pressman, hogy az Egyesült Államokat aggasztják a magyar kormány amerikaellenes kijelentései.

Ezért azt sem hagyták szó nélkül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kritizálta az Egyesült Államokat az ukrajnai háborúban való szerepvállalása miatt, és akkor présembernek nevezte a nagykövetet. Aztán a budapesti képviselet azt sem tartotta baráti lépésnek, hogy sajtóhírek szerint a Fidesz-KDNP frakcióülésén Orbán Viktor a Magyarországot fenyegető hatalmak között emlegette az Egyesült Államokat.

Pressman március elején Washingtonban a Fehér házban és a külügyminisztérium is beszámolt a magyarországi helyzetről, valamint a Republikánus és a Demokrata Pártok politikusaival is egyeztetett. Diplomáciai körökben már ekkor terjedni kezdett a pletyka, hogy az Egyesült Államok szankciókkal reagálhat az elmérgesedett viszonyra. Azonban akkor azt valószínűsítették, hogy a globális társasági minimumadó budapesti vétójánál látott módon valamilyen államközi egyezményt mondhat fel Washington. Mint ismert, a multik adóztatásáról szóló amerikai javaslat elutasítására válaszul tavaly nyáron felmondták a két ország között fennálló, 1979-ben kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Ezt pedig úgy sem tárgyalta újra az amerikai fél, hogy az Orbán Viktor vezette kabinet már ratifikálta az egyezményt.

Márciusban az Egyesült Államok kormánya sürgette azt is, hogy Magyarország minél előbb döntsön Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról is. Előbbi állam esetében ez áprilisra megtörtént, de Svédország esetében továbbra is nógatják a magyar vezetést, hogy lépjen.

Nem sokkal később pedig Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter közzétette az emberi jogi gyakorlatokról szóló 2022-es országjelentéseket, a Magyarországról szóló dokumentum pedig korrupciós aggályokat fogalmazott meg, valamint bírálta az igazságszolgáltatási rendszert és a kormányzat felől a civil szférát ért bírálatokat, korlátozó hatású jogszabályokat. Ugyanezekben a napokban hiába kért meghívót a Demokrácia Fórumra a magyar külügyminisztérium, Törökországgal együtt nem kapott meghívót Washingtonból. Szijjártó Péter miniszter pedig hevesen kritizálta a Biden-adminisztrációt az országjelentésben megfogalmazottak miatt.

Arról pedig a hvg.hu cikkezett, hogy a Rogán Antal kabinetminiszter felügyelte titkosszolgálatok esetében is panaszok érkeztek az Egyesült Államokból. A tavaly életre hívott Nemzeti Információs Központ esetében azt panaszolta az amerikai fél, hogy a szervezet politikai ügyekben hozott nyilvánosságra jelentéseket, amelyek az ellenzéki kampány finanszírozásával kapcsolatban a kormányközeli médiumokban hivatkozási alappá vált. Valamint azt is kritizálták, hogy a magyar elhárítószervek nem elég aktívak az orosz titkosszolgálatok elleni fellépésben.

Szerdán, David Pressman nagykövet bejelentésének napján az amerikai külügyminisztérium egy plakátkampányt is indított “Ruszkik haza!” jelszóval, amely a magyar közvéleményben próbálja erősíteni - a külképviselet álláspontja szerint - azt, hogy Ukrajna az elszenvedője a háborúnak, Oroszország pedig az agresszor.

Volt már szankciós csörte

Az Egyesült Államok már nem először vezet be büntetőintézkedéseket magyar közigazgatási szereplőkkel és üzletemberekkel szemben: 2014-ben André Goodfriend ügyvivő jelentette be, hogy a 7750-es elnöki proklamáció alapján, amely korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyek amerikai egyesült államokbeli belépésének felfüggesztéséről szól, Washington megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől.

A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, egyedül Vida Ildikó állt a nyilvánosság elé, hogy érintett a botrányban. Ő azt is közölte, hogy több, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó munkatársa is rajta van a listán. Később a magyar ügyészség nyomozásából derült ki, hogy a Bunge egy adóhatósági dolgozó felajánlotta, hogy kétmilliárd forint ellenében, eléri, hogy a kormány - megfelelő feltételek teljesülése esetén - stratégiai partneri megállapodást kössön az élelmiszeripari vállalkozással, az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, valamint egy rivális cég áfáját visszatartsák. (Portfolio)