A mérsékelt politikusnak tekintett Oliver Ivanovicra ismeretlen tettesek lőttek rá kedd reggel 8 óra után néhány perccel, amikor pártjának épületébe akart belépni.

A férfit hasba lőtték, kórházba szállítása után meghalt

- erősítette meg a koszovói sajtó értesülését Shyqyri Syla, a város főügyésze a Koha Ditore című pristinai napilapnak. Hozzátette, az elkövetők egy mozgó járműből adták le a lövéseket.

A 64 éves Ivanovicot 2016-ban az Európai Unió jogi és igazságügyi missziójának (EULEX) bírósága háborús bűnök, egyebek mellett gyilkosság miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, tavaly azonban a koszovói fellebbviteli bíróság az ügy újratárgyalását rendelte el. A koszovói politikus 33 hónapot töltött előzetes letartóztatásban, később házi őrizetben volt.

Több mint egyéves szünet után kedden folytatódott volna a Szerbia és Koszovó viszonyát rendező párbeszéd, a felek már el is utaztak Brüsszelbe, ám a merénylet hírére a szerb delegáció lemondta a megbeszélést, és visszatért Belgrádba. A háromnaposra tervezett találkozón az eddig megbeszéltek gyakorlati alkalmazásáról, a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségének létrehozásáról, a mozgásszabadságról, az igazságszolgáltatásról, valamint energiaügyekről lett volna szó. 

A küldöttséget vezető Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője terrorista cselekménynek nevezte a koszovói szerb politikus meggyilkolását, amelynek célja szerinte az volt, hogy Koszovó szerbek lakta északi részén fejetlenséget okozzon, és a Szerbiában, valamint a Koszovón élőket összeütközésekbe taszítsa.

Az utóbbi napokban többször is megfenyegették Szerbiát

- jelentette ki Marko Djuric,

majd hozzátette:

egyrészt Kadri Veseli koszovói házelnök beszélt arról, hogy amennyiben a szerbek vissza akarják szerezni Koszovót, akkor háború lesz, másrészt arról is hír érkezett, hogy albán szélsőségesek akartak szerb kolostorokra támadni az ortodox karácsony idején, a nemzetközi közösség mégsem reagált ezekre a hírekre.

Leszögezte:

bárki is áll a gyilkosság mögött, legyen az albán vagy szerb, felelnie kell tettéért. 

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is sajátjának tekinti a többségében albánok lakta területet. Észak-Koszovóban körülbelül 50 ezer szerb él. Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, ám ez mindeddig kevés eredménnyel járt, noha ez a feltétele mindkét ország európai integrációjának.

Aleksandar Vucic szerb államfő délre összehívta a szerb nemzetbiztonsági tanács ülését, a megbeszélést követően pedig sajtótájékoztatón közli Szerbia hivatalos álláspontját az esettel kapcsolatban.

(MTI)