Az óriási méretekkel és kiterjedéssel rendelkező pacák fagyos ammóniából és vízből állhatnak, ami arra utal, hogy az Uránusz atmoszférája korántsem annyira kiszámítható, mint azt korábban gondolták – olvasható a Phys.org tudományos magazin cikkében.

Ezek a golyószerű képződmények a Neptunuszon is jelen vannak, így elképzelhető, hogy egy természetes jelenségről beszélhetünk, amely során újratöltődik ammóniával a légkör, ezáltal folyamatos a gáz utánpótlása.

A tudósok azt sem tartják kizártnak, hogy éppen azért nem tudtak eddig ammóniát azonosítani a két bolygó atmoszférájában, mert ezek a hatalmas buborékok lényegében elrejtik őket a szemük elől.

Az egész hipotézist egyébként a Jupiteren megfigyelt fenomén alapján írták le, a Naprendszer legnagyobb égitestjén ugyanis állandó időközönként táplálják ammóniával a foltok a gigantikus felhőket.

Trisan Guillot bolygókutató szerint ugyanaz a helyzet a Neptunuszon és az Uránuszon is, mint a Jupiteren, a bizonyítékok pedig egyelőre megkérdőjelezhetetlennek tűnnek:

„A Juno űrszonda megmutatta, hogy a Jupiteren az ammónia jelen van, mégpedig sokkal mélyebb rétegekben, mint azt előrejeleztük. Levontuk a következtetéseket, és arra jutottunk, hogy az Uránusz és a Neptunusz rejtélyeit is megoldhatjuk, ha a Jupitert vesszük alapul.” (liner.hu)