A földgáz árának duplájára emelése váltotta ki a zavargásokat abban az országban, ahol sok autót gázzal üzemeltetnek. Kazahsztán földgáz kitermelő ország, de a világpiaci áremelés miatt azt inkább külföldön adták el. Az ásványi kincsek exportja dollár milliárdokat hozott Nurszultan Nazarbajev ex elnöknek, aki a legutóbbi időkig a háttérből irányította  az országot. Csak a lázongások kirobbanása után menesztették a Védelmi Tanács éléről. Ez a legfontosabb irányító testület Kazahsztánban – éppúgy mint Oroszországban.

Nurszultan Nazarbajev egyik leglojálisabb híve Karim Maszimov, aki kétszer volt Kazahsztán kormányfője is. 2016 óta ő vezette a nemzetbiztonsági szolgálatot, amely kulcsszerepet játszik a soknemzetiségű állam stabilitásának fenntartásában.

Tokajev elnök kirúgta, majd azonnal le is tartóztatták. Őrizetbe vették a helyettesét, Szamat Abis altábornagyot is. Őt azután elengedték. A tábornok nem más mint Nurszultan Nazarbajev elnök unokaöccse, aki az ex elnök szeme volt a nemzetbiztonsági szolgálatnál. Nazarbajev ex elnök  szobrait mindenütt ledöntik Kazahsztánban. A fővárost még Nurszultannak hívják, de valószínűleg már nem sokáig. Putyin portálja az Rt.com úgy tudja, hogy a 81 éves ex államfő nem menekült el Kazahsztánból. Pedig lenne hova: méregdrága paloták várják a francia Riviérán.

Moszkva: az USA keze van a kazahsztáni lázongásokban

Putyin elit alakulatokat küldött Kazahsztánba “Tokajev elnök kérésére”. A moszkvai kormányhű sajtó közben azt pedzegeti, hogy nem véletlen a kazahsztáni válság időzítése. Pontosan akkor tört ki a válság Oroszországtól keletre amikor nyugaton, Ukrajna körül feszült a helyzet. A NATO külügyminiszterei pénteken virtuális konferencián vitatták meg Ukrajna ügyét. Teljes szolidaritásukról biztosították Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben. Jövő szerdán Genfben NATO-Oroszország tanácskozást tartanak. A NATO egyértelművé tette, hogy Putyin követelései “Oroszország jogos biztonsági igényei ” tekintetében elfogadhatatlanok. Az orosz államfő szerint az USA-nak csökkenteni kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés államokban – így Magyarországon is. Ezenkívül le kellene mondania arról, hogy garantálja határaikat. Ezt a követelést Blinken amerikai külügyminiszter visszautasította. Éppúgy mint azt, hogy Ukrajna vagy Georgia nem lehet a NATO tagja.

Orbán Putyinnal paktál?

A magyar kormányfő február elején tárgyal az orosz elnökkel – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter. Aki a virtuális NATO tanácskozáson bírálta Ukrajnát amiatt, hogy diszkriminálja a kisebbségeket így a kárpátaljai magyarokat is. Putyin a többmilliós orosz kisebbségre hivatkozva élezi a feszültséget Ukrajna körül. Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna NATO csatlakozását a kisebbségi jogsérelmekre hivatkozva. Putyin ezért minden bizonnyal hálás.

De mit gondolnak erről Washingtonban és Varsóban?

ORBÁN ELSŐ SZÁMÚ POLITIKAI SZÖVETSÉGESE, A LENGYEL VEZETÉS  MAXIMÁLISAN TÁMOGATJA UKRAJNÁT AZ OROSZ FENYEGETÉSSEL SZEMBEN.

A magyar diplomácia különútja ebben a tekintetben is egyre kacskaringósabb. (fuhu.hu)