Hogyan őrizhetjük meg a családi vagyonkezelés előnyeit?
Az adózási jogszabályok év közbeni változásának köszönhetően tavaly nagyon sokan belefogtak a bizalmi vagyonkezelés létrehozásába. Ebből adódóan 2023 nyarán lényegében kétszerannyi lett a Magyarországon nyilvántartott bvk-k száma. Azonban sokan nem voltak tisztában azzal, hogy pontosan mire is vállalkoznak. Ez hibákhoz, többletadózáshoz vagy a banki kapcsolatokban felmerülő problémákhoz vezetett: az alábbi cikkünkben az ilyen elkapkodott vagy elrontott bizalmi vagyonkezelésekből mutatunk be bizonyos eseteket.
A kezelt vagyontömeg nem rendelkezik külön adószámmal
Habár technikai, adminisztratív feladatnak látszik, de nagyon magas kockázattal jár, ha a kezelt vagyontömeg részére nem kérünk önálló adószámot. A legfőbb problémát az okozza, hogy így a vagyonkezelő a kezelt vagyont érintő adóbevallási és esetleges fizetési kötelezettségeket nem tudja teljesíteni. Továbbá, adószám hiányában megfelelő bankszámla sem nyitható meg, amelynek következtében a vagyonelkülönítési kötelezettségének sem tud a vagyonkezelő eleget tenni. Ez pedig végül azt eredményezi, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyonnak megszűnik a hitelezői követelésekkel szembeni védelme.
Azt gondoltam, hogy adómentes, mégis kell adót fizetnem
A bizalmi vagyonkezelés egy kiváló eszköz vagyonelemek generációk közti átadására többletadó-fizetési kötelezettség keletkezése nélkül. Emellett, a tavaly szeptember 11. napján hatályon kívül helyezett rendelkezések, valamint a tavaly decemberben módosított szabályok is lehetőséget nyújtanak arra, hogy a vagyonrendelő piaci értékre felértékelje a vagyonát, amely által egy jövőbeni vagyonértékesítés adóterhét csökkentheti.
Azonban a bizalmi vagyonkezelés adósemlegessége bizonyos feltételekhez van kötve, amiről sokszor elfeledkeznek a tervezés során. Így, amint a vagyonkezelő akár egy forintnyi, nem pénzügyi jellegű bevételt is realizál, a bvk-ban keletkezett teljes hozam adóköteles lesz. Szintén elveszti a bizalmi vagyonkezelésbe átadott vagyon az adómentes jellegét, ha a vagyonrendelő társaság, nem pedig magánszemély. Az összes ilyen esetben a bvk által realizált hozam adókötelessé válik a társasági adó rendszerében.
A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek a vagyonkezelő saját számláján kerültek jóváírásra, nem pedig a kezelt vagyon elkülönült számláján
Konkrét jogszabály nem tér ki arra, hogy a kezelt vagyontömeg részére kötelező külön számlát (értékpapírszámlát, bankszámlát) nyitni. Ezért sokan – akár gondatlanságból, akár takarékosságból – a vagyonkezelésbe adott eszközöket a vagyonkezelő saját számláin írják jóvá. Azonban sajnos ez a gyakorlat nem helyes, és sok kockázattal járhat.
Jogi szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy az a számla, amelyre a bvk-eszközöket elhelyezzük, a vagyonkezelő saját adószámának, vagy a kezelt vagyontömeg adószámának feltüntetésével nyitották-e meg. Például, ha a vagyonkezelővel szemben adótartozás miatt végrehajtási eljárást indítanak, úgy könnyen megeshet, hogy a kényszerintézkedést a kezelt vagyonra vezetik rá, hiszen a két számla nincsen elkülönítve. Komoly erőket kell ilyenkor mozgósítani annak érdekében, hogy az inkasszóval beszedett pénzt később a vagyonkezelő visszaszerezze. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a két számlának eltérőek a tényleges tulajdonosai, ami egyre nagyobb szerepet tölt be a banki compliance ellenőrzések során is. Arról szintén nem érdemes megfeledkezni, hogy a tényleges tulajdonosok helytelen feltüntetése pénzmosási intézkedésekkel is járhat (pl. számla befagyasztása). Emellett az sem mindegy, hogy a vagyonkezelésbe adott pénzeszközök vagy értékpapírok melyik nyilvántartásba kerülnek: a vagyonkezelő vagy a kezelt vagyon könyveibe. Hiszen ennek összekeverése komoly adózási következményeket vonhat maga után.
Az átruházott vagyon piaci értéke nem került vagyonrendeléskor megfelelően dokumentálásra
Bár ez a vagyonrendelő elemi érdeke, a tavaly szeptemberig hatályban lévő szabályok mégsem írták elő azt, hogy vagyonértékeléssel kell alátámasztani a bvk-ba átadott vagyon értékét. A kedvezményezetti kifizetés adómentességét ugyanis az határozza meg, hogy keletkezett-e értéknövekedés a bizalmi vagyonkezelésbe átadott eszközökön a vagyonrendelési értékhez képest. Amennyiben a vagyonrendeléskor nincs alátámasztva megfelelő dokumentációval az akkori piaci érték, úgy a kifizetéskori esetleges adóellenőrzéskor nehezen lesz bizonyítható, hogy mi szerint állapították meg ezt az értéket – utólag pedig már nagyon nehéz egy korábbi állapotban fennálló vagyonérték mellett meggyőzően érvelni. Akinek nem áll rendelkezésére a vagyonrendeléskor (vagy ahhoz közeli) időpontban készített, hiteles vagyonértékelés, az egy későbbi adóvita esetén lényegesen hátrányosabb helyzetből fog indulni.
Most akkor enyém a vagyon vagy sem?
Ha a vagyonrendelő megbízza önmagát vagy egy általa alapított társaságot vagyonkezelőnek, akkor meg tudja őrizni a vagyon feletti kontrollt, azonban az már nem a saját vagyona lesz, azzal saját vagyonaként nem rendelkezhet. Ez tulajdonképpen azzal jár, hogy a vagyonrendelő önállóan, saját diszkrecionális döntésével, megfelelő dokumentáció hiányában ezt a vagyont már nem veheti ki a vagyonkezelésből.
A vagyonkezelő a vagyont a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint kezeli és mindezt a kedvezményezettek érdekében teszi. Még abban az esetben is, hogyha a vagyonrendelő is a vagyonkezelés (egyik) kedvezményezettje, a vagyonkezelési elvek rá is ugyanúgy vonatkoznak: megfelelően kell dokumentálni a kedvezményezetti kifizetéseket. A kifizetések teljesítése csak akkor lehetséges:
- ha azok összhangban állnak a vagyon-kezelési szerződéssel, és
- azokat a vagyontömegre elfogadott mérleg támasztja alá.
Ráadásul, a kedvezményezetti kifizetések eltérő adózási következmények alá is tartoznak, ugyanis adózási szempontból nem mindegy, hogy:
- tőke vagy hozam kerül kifizetésre,
- milyen rokoni kapcsolat van a vagyonrendelő és a kedvezményezett között,
- a vagyonrendeléshez képest hány év elteltével kerül sor a kifizetésre.
Ezeket mind-mind számításba kell venni, mielőtt a vagyonból kifizetést teljesítünk.
Mit tehetünk?
Senki sem képes arra, hogy a vagyonkezelési struktúrája jogszabályi megfelelőségét folyamatosan nyomonkövesse, illetve a kapcsolódó jogszabályok is rendszeresen változnak. Mindezek ellenére nagyon fontos az ellenőrzési pontok beépítése a rendszerbe.
A felülvizsgálatra a legcélravezetőbb időpont minden év május 31. napja (vagy annak környéke), mivel eddig a napig kötelesek a vagyonkezelők a kezelt vagyontömeg beszámolóját elkészíteni, és adóbevallásukat benyújtani, illetve ez a beszámoló az alapja a kedvezményezetti kifizetéseknek is. Ez a határnap egy nagyon kiváló alkalmat ad arra, hogy a bvk alanyai megvizsgálják vagy megvizsgáltassák a vagyon-kezelési struktúrájuk jogszabályi megfelelőségét, és esetlegesen korrigálják a korábban vétett hibákat is.
Érdeklődik a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány iránt? Mi segíthetünk!
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: info@vagyontervezes.hu
Web: vagyontervezes.hu