h i r d e t é s

Hol a rengeteg EU-s pénz? Még mindig magyar régiók sínylődnek

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hol a rengeteg EU-s pénz? Még mindig magyar régiók sínylődnek

2019. október 09. - 16:28

 

Lehangolóak az erdemények - ez derül ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből.

A kép illusztráció! - Forrás: nepszava.hu

Bár az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi EU-pénz áramlott a gazdaságilag fejletlenebb 6 magyar régióba és Közép-Magyarországra, mégsem javult érdemben ezek relatív versenyképessége se 2016-ról 2019-re, se 2010-ről 2019-re – derült ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből. - írja a Portfolio.hu

Ez összességében lehangoló eredmény, de van remény arra, hogy ez a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaival majd változni fog, mert még inkább csak a fejletlen régiókra koncentrálódnak majd a források és az eddiginél is átgondoltabb, a problémákat célzottabban kezelő fejlesztési stratégiát vár a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság. A keretek kialakításáról egyébként a háttérben már el is indult a két fél közötti informális egyeztetés.

A friss helyzet

Az Európai Régiók és Városok Hetére időzítve tette közzé az Európai Bizottság a 268 európai uniós régió versenyképességi indexének friss publikálását. Ez az elemzés és összefoglaló háromévente jelenik meg (legutóbb tehát 2016-ban, először 2010-ben) és több tucat gazdasági indikátor összerendezésével azt igyekszik bemutatni, hogy az egyes NUTS 2 régiók versenyképessége hogyan áll az EU-átlaghoz, illetve a versenytársnak minősített hasonló fejlettségű régiókhoz képest, illetve idősorosan hogyan teljesítetek az egyes régiók.

A Bizottság részletes adatai alapján az alábbi rajzolódik ki a magyar régiók helyzetéről:

  • Közép-Magyarország a 139. helyen áll a versenyképességi rangsorban a 268 régióból, miközben az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alapján a 92. helyen található Közép-Magyarország. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági fejlettsége által „indokolhatónál” gyengébb a versenyképessége. A 92. helyével a központi régió az ötfokozatú versenyképességi skálán a 4. besorolást kapta a fejlettséget illetően (második legjobb).
  • Közép-Dunántúl a 194. helyen áll a rangsorban, míg az egy főre jutó GDP alapján 220. helyen, azaz jobban teljesít versenyképességileg, mint amit a gazdasági fejlettségi szint „indokolna”, de az ötfokozatú skálán a 2. besorolást kapta (majdnem a leggyengébb)
  • Nyugat-Dunántúl a 196. helyen áll a versenyképességi rangsorban (az egy főre jutó GDP alapján a 192. helyen, azaz itt is elmondható a fenti összefüggés és az ötfokozatú skálán a 2. besorolást kapta (majdnem a leggyengébb)
  • Észak-Magyarország a 227. helyen áll (a GDP alapján a 258. helyen, azaz szintén jobban teljesít a gazdasági fejlettségénél)) és innentől kezdve mindegyik régió az 1-es besorolást kapta az ötfokozatú fejlettségi skálán, azaz a leggyengébbet
  • Dél-Alföld a 221. helyen áll (a GDP alapján a 254. helyen)
  • Dél-Dunántúl a 230. helyen áll a versenyképességi indexben (a GDP alapján a 259. helyen,
  • Észak-Alföld a 233. helyen áll (a GDP alapján a 260. helyen).

Nemcsak a relatív lemaradás a probléma (mostani állapot), hanem a tendencia is, ugyanis a Bizottság adatbázisa és a szöveges elemzés egyik táblázata is rámutat arra, hogy sem 2016-ról 2019-re, sem 2010-ről 2019-re nem tudott érdemben csökkenni az EU-átlagtól való versenyképességi lemaradása a magyar régióknak (mindössze maximum 0,15 pont a közeledés minden idősíkon az egyes régiók versenyképességi indexében az EU-átlaghoz, ami elhanyagolható.) (portfolio.hu)


 

h i r d e t é s