Körülbelül i.sz. 542-726 között volt aktív. Ez több volt, mint piac. Fontos központ volt, ahol az arabok összejöttek a törzsi szabályok összehangolására, viták rendezésére, ítéletek meghozatalára, megállapodások, szerződések kötésére, fegyverszünetek bejelentésére, valamint sport és költészeti versenyek, vallási összejövetelek megtartására. Különösen fontos szerepet töltöttek be a költészeti versenyek, amelyek az arab nyelvtan és mondattan szabályainak hivatalos formálását szolgálták.
Az Ukazi piac nyelvi versengéseit úgy kell elképzelni, mint a görög olimpiákat sportban, csupán itt a szavak, versek hívták ki egymást egy nemes megmérettetésre. Mindeközben a nyelv tisztult, ülepedett, megszabadult a sallangoktól és alkalmassá vált magasztos gondolatok kifejezésére. A Korán kinyilatkoztatásait 610-633 között sugallotta Allah (SWT) az Ő prófétájának (béke reá) ezen a megtisztult, arab nyelven.

Nyelvében él a nemzet és a nyelv pusztulásakor elvész a nemzet is. Sem a Korán, sem az arab nyelv nem úszta meg a „hamisítási”, „modernizálási”, vagy egy más helyi nyelvbe illesztési kísérleteket. De Allahnak legyen hála, ezek mind kísérletek maradtak, melyek elbuktak. Az elsők között kell megemlíteni Muszaylimah-t, aki a próféta (béke reá) kortársaként követelte magának ugyanazt a próféciát és ennek érvényesítésére hamis „szúrákat” gyártott, melyek nevetségesek, infantilisek voltak. Így őt a hagyomány „hazug Muszaylimah-nak” említi.
Nem kívánom az összes kísérletet bemutatni, ehelyett inkább azt az uralkodót, helytartót (wali) említem meg, akinek nem győzünk eleget köszönni az arab nyelv és ezzel a Korán nyelviségének, belső lelkületének megőrzésében vállalt szerepéért.

Mohammed Ali Pasa 1805-1848 között uralkodott az Oszmán birodalom helytartójaként Egyiptom, Levante és Szudán felett. Az eredetileg albán származású Ali Pasa nevéhez fűződik a modern Egyiptom alapjainak lefektetése. Hadsereg felállítása, iparosítás, tudományos élet, oktatás fellendítése mellet rájött arra is, hogy az arab nyelv és annak rendszerbe állítása nem hagyható ki Egyiptom és az egész muszlim Umma tudatosságának megszilárdításához. Ali Pasha annak ellenére fordult az Arab nyelv felé, hogy albán, török, francia nyelv mellett ugyan beszélt arabul, de írni olvasni nem tudott. Az ő kora volt az, amikor Napóleon visszavonult Egyiptomból és a törékeny, 600 év alatt kifáradt Mameluk hatalom után, Ali Pasa kemény kézzel egy új adminisztrációt vezetett be. A kor kulturális, tudományos-technikai nagyhatalma Franciaország volt. Az angol és francia gyarmatosítás egyik pillére a nyelv volt. A gyarmatosító nyelvének használata szolgálta ki azt az elvet, hogy egy helyi nyelv nem képes kifejezni egy adott kor legfejlettebb vívmányainak gondolati tartalmát, terminológiáit, így egy helyi nyelv nem alkalmas „civilizált” kifejezésre és értésre. Azaz, egy helyi nyelv civilizálatlan, barbár. Ennek a gyarmatosítói felfogásnak vetett gátat Ali Pasa és ez óriási felismerés volt a részéről. Ugyanis tudta, hogy egy modernizációs folyamatnak elengedhetetlen velejárója az idegen nyelv, azonban a helyi kultúra és hit megtartására csak a helyi nyelv tud megőrző szerepet betölteni. Azt is tudta, hogy arabon kívül más nyelv nem képes kifejezni a „hit” lényegét, amit a Korán tanít. Igy, ha elvész az arab, elvész a hit, ami az Ummát egyben tartja.

Az 1820-as években Muhammad Ali Európába küldte az egyiptomi hallgatók első oktatási „misszióját". Ez olyan irodalmi nyelvújítást eredményezett, amelyet Nahda néven tartanak számon és az arab irodalmi reneszánsz hajnalának tekintenek.
Az ipar és a katonaság korszerűsítésének támogatása érdekében Muhammad Ali számos iskolát hozott létre különféle területeken, melyekben francia szövegeket tanulmányoztak. Ali Pasha Rifa'a alTahtawit bízta meg a francia és arab fordítások felügyeletével, akinek hatásköre a szociológiától és a történelemtől kezdve a katonai technológiáig témakörökig szinte mindenre kiterjedt. Ezeket a fordításokat tekinthetjük a második nagy fordítási mozgalomnak, miután az első 500-800 évvel korábban görögről arabra történt.

Rifa’a al-Tahtawinak elévülhetetlen érdeme volt az, hogy a francia nyelv nem emésztette fel az arabot és munkásságának következményeként megjelentek az arab nyelvben is a megfelelő terminus- technikusok, szakzsargonok. Ha ezek helyett külföldi szakszavak telepednek meg tömegesen, csak idő kérdése és azok átvették volna az uralmat azokon a nyelvi területeken is, ahol a nemzet lelke él, táplálkozik és töltődik. Nos, ennek vetett gátat ez a hős nyelvi felügyelő. Az angol, francia, de akár a magyar csupán azokat a fogalmakat fedi le, melyekre ezek a nyelvek kifejlődtek. Jómagam lassan 40 év aktív Korán olvasás és tanulmányozás után is új jelentéstartalmakat fedezek fel az arab törzsszövegben, melyet saját anyanyelvemen újból és újból értelmeznem kell. Ezért megmosolyogtatóak azok a hozzászólások, melyekben azt jelzik, hogy olvasták a Koránt és az ezt, meg azt írja. Nem lehet a Korán olvasni. Illetve lehet, de nem úgy, ahogy egy erre nem szakosodott európai, vagy más agy rááll, mert ebben az agyban nincsenek meg azok a jelentéstartalmak, melyek egy adott szóhoz tartoznak. Így fölösleges ezekkel a hozzászólásokkal vitatkozni. Továbbmegyek. Olyan arab születésűekkel sem érdemes vitatkozni, akik nincsenek benne a Korán nyelvezetében. Tehát a beleszületettség sem garancia. A Korán nyelvezete elmélyültséget és inspirációt követel. Ahhoz, hogy ez kialakuljon, hosszú évekre van szükség, melyek alatt egy folytonos átszellemültség mellett hívhatók elő a tartalmak. Ez olyan, mint egy hegedűművész, aki hiába gyakorol napi 5-6 órát, másképp értelmezi és adja elő ugyanazt a darabot 20 és 60 éves korában, nem beszélve az átszellemülésről, ami szintén változik, mélyül.
Így válaszom arra a kérdésre, hogy az arab nyelv hozzátartozik-e a Koránhoz és az Iszlámhoz: IGEN! Elválaszthatatlanul hozzátartozik. Lehet ugyan magyarázatokat fűzni más nyelven a mondanivalóhoz, de maga a Korán nem szólhat és maradhat fenn az arabon kívül más nyelven. Ezzel az állításommal azt is beismerem, hogy saját Korán fordításom és magyarázatom nem tökéletes és nem is lehet az.
Örülök, ha 20-30 százalékot voltam képes adni abból, amit Allah (SWT) kinyilatkoztatott. Szerintem ez is jó arány. Kérem, hogy fogadja el tőlem Allah és bocsájtsa meg, ha hibákat ejtettem az értelmezésekben.

Alif. Lám. Ra. Ezek a megnyilvánító Könyv Áyái,- (Korán 12:1)

Mit Arab Koránként nyilatkoztattuk ki, hátha tán feléritek. (Korán 12:2)

Képen: Mohammed Ali Pasa