Az Európai Bizottság megkezdte az egyeztetést a magyar hatóságokkal az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzései körül súlyos szabálytalanságokat feltáró OLAF-jelentésről – értesült a Népszava. “Megkaptuk az EU Csalás Elleni Hivatalának a jelentését. Kapcsolatban állunk a magyar hatóságokkal, hogy egyeztessünk a jelentés megállapításairól” – mondták lapunknak névtelenséget kérő EU források.

Az Európai Bizottság az év elején kapta meg az OLAF jelentését. A hivatal ellenőrei súlyos szabálytalanságokat tártak fel az Elios Zrt. 2009-2014 között uniós forrásokból kiírt és megvalósított 35 közvilágítási projektjének ellenőrzése során. 17 pályázat esetében úgy találták, hogy szervezett csalást követtek el a résztvevők.

A brüsszeli testület regionális politikáért felelős főigazgatóságának munkatársai az elmúlt hónapokban behatóan elemezték az OLAF megállapításait. A bizottsági szolgálatok ezután felvették a kapcsolatot a magyar kormány illetékeseivel. A megkezdődött egyeztetések elsősorban arról szólnak, Magyarországnak mekkora pénzbüntetést ("pénzügyi korrekciót") kell fizetnie. Az OLAF a teljes támogatási összeg, azaz 13 milliárd forint (43,7 milliárd euró) megvonását javasolja. Az Európai Bizottság csak akkor szokott 100 százalékos pénzügyi korrekciót érvényesíteni, ha a projekt megvalósítása során bizonyíthatóan csalás történt. Az egyéb szabálytalanságok kisebb büntetéssel járnak. Az egyeztetés hosszú hónapokig fog tarthat. (Halmai Katalin, Brüsszel)

Eközben: egy bosnyák vámcsaló cégével üzletelt egykor Szerbiában Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István korábbi érdekeltsége, az Elios Innovatív Zrt.

– tudta meg meg lapunk.

Szijjártó Péter külügyminiszter 2014. november 20-án Belgrádban tárgyalt az akkori szerb miniszterelnökkel, Alexander Vuciccal. A kormányfői vizit után a szerb iparkamara ötemeletes irodaházában rövid beszéddel köszöntötte az éves szerb-magyar üzleti fórum résztvevőit a külügyminiszter. A közönség soraiban ott ült Erdei Bálint, az Elios Innovatív Zrt. akkor 36 éves elnöke és egy munkatársa is. Az OLAF szerint közbeszerzési csalásokkal helyzetbe került Elios fővezére a cég szerbiai terjeszkedését szerette volna beindítani néhány jól célzott üzleti tárgyalással. Erdei találkozót tervezett egy reménybeli megrendelővel, a közvilágításának felújítására készülő Nagybecskerek polgármesterével, a lehetséges beszállító képviselőivel, a német központú világítástechnikai Schréder cégcsoport kelet-európai menedzserével és a társaság szerb leányvállalata, a Minel-Schréder d.o.o. igazgatójával is, valamint az Enef - Energetska Efikasnost d.o.o.-t képviselő Höning Mirannal is.

Az Elios elnökének listáján szereplő utolsó név a férfi kétes múltja ismeretében meglepőnek tűnik – mint később kiderült épp az ő érdekeltségével alapította meg közösen az Elios a vajdasági Elios srb d.o.o.-t.

Az eredetileg Miran Budimir néven született férfi bosnyák-magyar kettős állampolgár. Magyar cégei nem sok sikerrel jártak, de egy boszniai vállalkozásának, a banja lukai bejegyzésű R-door d.o.o.-nak 2010-ben mintegy 31,5 millió forinttal sikerült megrövidítenie az ottani államkasszát: nagyobb részben áfacsalással, kisebb részben egy ukrán szállítmány papírjainak "vámcsökkentő" meghamisításával. Höningot külön nevesíti a bosnyák ügyészség 2014. januári közleménye: ebben jelezték, hogy a férfi vádalku keretében bűnösnek vallotta magát adóelkerülésben és vámcsalásban, belement a kár megtérítésébe; ráadásként öt évre felfüggesztett egy éves börtönbüntetést kapott.

Höning kapcsolatrendszerét sajátosan színezi, hogy a férfi évtizedekig a magyarországi karate shotokan ágának egyik főalakja volt. Az említett irányzat alá tartozó fudokan nevű mikroleágazás belgrádi atyamestere, Ilja Jorga a kilencvenes évek elején Höninget lobbizta a vonatkozó karate-világszövetség magyar helytartójának. Noha a kísérlet a magyar karatékák ellenállásán elbukott, Höning ezután is különböző szövetségeket és cégeket irányított az önvédelmi sport magyar univerzumában.

A férfi szerbiai cégtársainak, Zoran Jerkovicnak és Szó Tamásnak a neve is felbukkan karatés összefüggésekben. Bizonyos céges egyezések alapján az is valószínűsíthető, hogy Szó megegyezik azzal a férfival, akinek korábban két olyan magyar vállalkozásban is érdekeltsége volt (a Silvergame Kft.-ben és a G-Force Trade Kft.-ben), amelyeket egyaránt 100 millió forintnál magasabb adótartozással számoltak fel.

Az sem tűnik véletlennek, hogy utóbbi vállalkozás nevével létezett egy a székelyföldi Csíkszeredában bejegyzett cég is: a romániai vállalatról a HVG 2007-ben azt írta, bizonyos Szó Tamás bábáskodott az alapításánál. A G-Force Trade Srl. kontójára a magyar hatóságok az akkori gyanú szerint fiktív számlákat írtak egy 17 milliárdos pénzmosási ügy részeként, amiben a vámhatóság valóságos fantomcég-hálózatot derített fel. (Sarkadi Nagy Márton)

nepszava.hu