Három nagy követ fedezett fel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén az égitestet követő Rosetta űrszonda, a kövek egyike úgynevezett ingókő lehet.

Az Osiris nevű kamerarendszer képei szokatlan formációt mutatnak a hangya-, mások szerint kacsaalakú üstökösön, melyet megfigyelői, az Európai Űrügynökség tudósai röviden Csurinak hívnak. Három szikla áll egymás mellett, egyikük ingókőnek látszik

- írja az MTI-re hivathozva az Origo.hu.

Ez a 30 méteres szikla egy szakadék szélén egyensúlyoz - közölték a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) tudósai hétfőn. A sziklának láthatóan nagyon kis felülete érintkezik az üstökös talajával.

A hármas számmal jelölt szikla az ingókő
Forrás: ESA/Rosetta/MPS

Az MPS kutatói szerint ilyen földtani képződmények a Földön is előfordulnak: az ingókövek úgy állnak a talajon, hogy azt hiteti az ember, bármikor felborulhatnak. Van köztük, amelyet meg is lehet mozdítani, innen kapták az ingókő elnevezést.

Gyakran jégfolyam vonszolta mai helyükre a köveket, más esetekben a víz és a szél elhordta körülük a könnyebb kőzetet, és maradtak magukban az ingókövek. Nem tudni, hogyan keletkezhettek a Csurin a feltételezett ingókövek, ám elképzelhető, hogy szállítási folyamat játszódhatott le ott is, az üstökös működése közben a felszíni kőzetek letöredeznek, az űrbe hullanak vagy új helyre vándorolnak - vélte Holger Sierks, az Osiris-csoport vezetője.

A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, ennek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer kezdeteibe.

MTI / origo.hu (Címlap: A három kő helye az üstökösön - Forrás: ESA/Rosetta/MPS)