h i r d e t é s

Iskolaérettség: a nyilvánosság erejével a hivatali önkény ellen

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam

Iskolaérettség: a nyilvánosság erejével a hivatali önkény ellen

2020. január 17. - 13:24

 

Szülőként nyilvánosságra hozzuk az Oktatási Hivatal iskolaérettségi döntését, hogy ezáltal megismerhessük a hivatal döntési mechanizmusát. 

Illusztráció: freeimages.com Fotó: Sam Levan

  • Szülőként nyilvánosságra hozzuk az Oktatási Hivatal iskolaérettségi döntését egy rövid anonim online kérdőív segítségével, hogy ezáltal megismerhessük a hivatal döntési mechanizmusát.
  • A szülői visszajelzések alapján a Szülői Hang Közösség azonnal lekérdezhető online adatbázist épít az Oktatási Hivatal döntéseiről, hogy a nyilvánosság erejével elkerülhessük a hivatali önkényt és mérsékeljük a törvény káros hatásait.
  • A kérvényezés során számos szülői visszajelzés érkezett a problémákról; levélben kértük a kormányzatot az azonnali intézkedést igénylő legfontosabb problémák gyors orvoslására.

Amikor az Oktatási Hivataltól megérkezik az értesítés arról, hogy a további egy év óvodai nevelésre vonatkozó kérelmet elfogadták, elutasították vagy szakszolgálati vizsgálatot kértek (hivatalos nyelven: függő hatályú döntés született), a szülők egy online kérdőív kitöltésével nyilvánosságra hozzák az eredményt, feltöltik a kérelemben szereplő szülői indoklást, megadva az ahhoz csatolt dokumentumok típusát is. A kérdőív kitöltése anonim, személyes adatok nem szerepelnek benne.

A megadott adatokból nyilvános adatbázist építünk, az adatok a kérdőív kitöltését követően egyből lekérdezhetőek ezen az online felületen. Szülőként egymást segítjük azzal, hogy az OH döntéseinek eredményét anonim módon megosztjuk szülőtársainkkal: ezáltal a később kérvényezőknek lehetőségük nyílik megtekinteni a korábbi, hasonló jellegű kérvények szövegét és azok eredményét. Nem csak az idei, hanem az elkövetkező évek kérvényezésénél is segítség ez: nem szeretnénk, ha a kezdetben enyhébb hivatali döntések évről évre szigorodnának. Az Oktatási Hivatal döntésének nyilvánosságra hozása segít elszámoltathatóvá tenni a kormányzatot és elkerülni a hatalmi önkényt. Jelenleg ugyanis önkényes döntésről van szó, az Oktatási Hivatal ugyanis nem adott semmiféle tájékoztatást arról, hogy milyen szempontrendszer szerint bírálják el a kérelmeket.

A szülőkhöz az elmúlt két napban érkeztek meg először az Oktatási Hivatal értesítései, az eddig beérkezett 49 szülői visszajelzés megoszlása: 20% elfogadás, 74% szakszolgálati vizsgálat, 6% elutasítás; az arányok természetesen folyamatosan változhatnak. Látszik, hogy az Oktatási Hivatal az esetek többségénél szakszolgálati vizsgálatot kér, ezzel meghosszabbítva a szülők és a gyermekek bizonytalanságát a beiskolázás kapcsán. Az Oktatási Hivatal által ilyen esetekben kiküldött levelek (1. oldal2. oldal) pedig nem a szülők által használt magyar nyelven íródtak; nem magyarázzák el a szakszolgálati vizsgálat tényét és ügymenetét, a többség számára érthetetlen jogi részletek a családokban feszültséget okoznak és a hozzá nem értésből adó dó kiszolgáltatottság érzetét erősítik meg.

Az eddigi részletes szülői visszajelzésekből kiderül, hogy az Oktatási Hivatal több esetben olyan szülőknél is szakszolgálati vizsgálatot kért vagy akár elutasító döntést hozott, ahol a gyermek az óvoda középső csoportjába jár. A kormány által felállított új rendszer tehát lehetővé teszi azt, hogy középső csoportos kisgyermekeket is erőszakosan beiskolázzanak, holott elvárható lett volna bármiféle új eljárás felmenő rendszerben történő bevezetése, elkerülve a még nem nagycsoportosok beiskolázását. Életreszóló pedagógiai és lelki kárt okoz az, ha a gyermeket a hivatali döntés után erőszakkal átteszik a nagycsoportba az iskolai előkészítő foglalkozások miatt, mindeközben ráadásul a szülő bírósági beadványa is folyamatban lehet még. Szemben azzal, amit az Oktatási Hivatal feltételez, a gyermekek nem tárgyak, nem lehet őket károkozás nélkül rakosgatni; az Oktatási Hivatalnak nincs helye a család ok és az óvodák privát szférájában.

Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda a szülővel együtt dönthetett a további egy év óvodai nevelés igénybevételéről, a kormányzat ezt a jogot elvette és a gyermeket nem ismerő Oktatási Hivatalhoz utalta az iskolaérettségi döntéseket. A hivatal szükség esetén fordulhat ugyan a pedagógiai szakszolgálatokhoz szakvéleményért, de ezek a szakszolgálatok már eddig is túlterheltek voltak, így nem várható, hogy a szakszolgálatok minden érintett gyermeket meg tudjanak vizsgálni. Bár a kormányzat arról beszél, hogy az iskolaérettség megítélésében nincs változás, ez nem hangzik hihetően annak fényében, hogy a kormányzat indoklást nélkülöző állítása szerint „a tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett", míg az eddigi gyakorlat szerint a gyermekek kb. harmada maradt még egy évet óvodában a pedagógusok javaslatára. A törvénymódosítás és annak indoklása is egyértelműen arra utal, hogy a kormány célja a korábbiakkal ellentétben az, hogy csupán kívételes esetekben engedélyezze a gyermekek számára a további egy év óvodai nevelést.

Aggodalomra ad okot, hogy szülőként nem kaptunk hihető indoklást arra, hogy miért van szükség az Oktatási Hivatal közbeékelésére a szülők és a pedagógiai szakszolgálatok közé. A kormányzat az egységesítésre hivatkozik, de indoklását hitelteleníti az a tény, hogy a pedagógiai szakszolgálatok nem egységesen működtek: 2019-ben egyes szakszolgálatok végeztek iskolaérettségi vizsgálatot, mások nem. Maga a hivatali kérvényezés menete sem egységes abban, hogy egyes óvodák segítik a szülőket és adnak írásos óvodapedagógusi véleményt a gyermekek fejlettségéről, míg más óvodákban megtagadják az ilyen kéréseket. Sok olyan szülői visszajelzés érkezik, hogy az óvodapedagógus maga szívesen segítené a szülőt írásos véleménnyel is, ezt azonban felsőbb utasításra nem teheti.

A kormányzatnak csak egy szavába került volna egységes helyzetet teremteni ezekben a kérdésekben, de ezt eddig nem tette meg. Emellett a kormány maga jelentette be (150. Kormányinfo, 1:37:20-től), hogy Budapesten és Pest megyében nincs elegendő iskolai férőhely az összes tanköteles korú gyermek beiskolázására, így a feltételek sem adottak az országosan egységes döntéshez. A minisztérium szerint visszaélések történtek és egyes esetekben az óvodai létszámot akarták mesterségesen biztosítani azzal, hogy még az óvodában tartották a gyermeket, de részleteket minderről nem közöltek, és nem magyarázták el azt sem, hogy az állítólagos visszaéléseket miért nem helyi szinten kezelik. Általános szülői tapasztalat, hogy nem a túl sok óvodában tartott gyermek, hanem épp ellenkezőleg az aggasztóan nagy óvodapedagógushiány okozza a problémát. Mindeközben a kormányzat saját maga mondott ellent önmagának, hiszen az idézett Kormányinfón nem a visszaéléseket, hanem a szülői döntéseket n evezték meg indoknak. A valóságban természetesen a szülő a szakemberekkel, köztük elsősorban az óvodapedagógusokkal konzultálva alakította ki véleményét arról, hogy mi a legjobb gyermekének, a döntési jogkör pedig eddig sem a szülőnél volt.

A szülők és óvodapedagógusok döntési jogkörének elvételét nem helyettesítheti az, hogy az Oktatási Hivatal enyhe döntéseket hoz. A jogfosztást nem szentesítheti a puha önkény, így nem megnyugtató az sem, ha az Oktatási Hivatal idén még ritkán utasít el kérelmeket szakszolgálati vizsgálat nélkül. Ha a kormányzati szándék az lenne, hogy az iskolaérettségről szakértők hozzanak döntést, akkor a szülők közvetlenül is fordulhatnának a pedagógiai szakszolgálatokhoz az Oktatási Hivatal nélkül. Tudjuk azt is, hogy a szakszolgálatok eleve túlterheltek és az értelmetlen iskolaérettségi vizsgálatok elveszik az időt az érdemi fejlesztő munkától. Az óvodában a gyermek teljes fejlődési folyamatának figyelembe vételével gyakran jobban megítélhető az iskolaérettség, a szakszolgálat bevonása az esetek többségében szükségtelen.

Elvárjuk, hogy a kormányzat biztosítsa az óvodapedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését, arányban kisgyermekek neveléségének fontosságával, felelősségével és munkaterhelésével. Ez mindeddig elmaradt, és emiatt az óvodapedagógushiány nagymértékben súlyosbodott. Félő, hogy az Oktatási Hivatal szakmailag indokolatlan bevonása az iskolaérettségi döntésekbe nem szolgál más célt, mint hogy évről évre szigorúbban, a növekvő óvodapedagógushiány miatt egyre gyakrabban kényszerítsék a gyerekeket az iskolába a szülők és a gyermekek érdekeivel ellentétesen.

A Szülői Hang Közösség az Oktatási Hivatal döntési mechanizmusát szeretné számonkérhetővé tenni, és ennek érdekében kérünk minden érintett szülőt, hogy szánjon néhány percet arra, hogy a hivatali döntés eredményét anonim módon nyilvánossá teszi rövid szülői kérdőívünk segítségével. Csak a nyilvánosság bevonásával kerülhető el a hatalmi önkény. Célunk a rossz törvény hatásainak mérséklése, de természetesen valódi megoldást csak a törvény visszavonása jelenthet. A törvény visszavonására az esélyegyenlőség biztosítása miatt is szükség van, hiszen ne feledjük, hogy felelősséggel tartozunk a hátrányos helyzetű családokért is, akik aligha tudnak élni a kérvényezés lehetőségével.

A kérvényezés során számos szülői visszajelzés érkezett a problémákról; levélben kértük a kormányzatot az azonnali intézkedést igénylő problémák gyors orvoslására. Levelünkben azokat a kérésekinket terjesztjük a döntéshozók elé részletes indoklás kíséretében, amik a január 31.-i határidő előtti azonnali indézkedést igényelnek:

  1. Tegyék nyilvánosan is egyértelművé, hogy az óvoda a szülő kérésére köteles kiadni mind a fejlődési napló kivonatát, mind az óvodapedagógus írásos véleményét.
  2. Engedélyezzék, hogy az SNI-s gyerekek a szakértői bizottság javaslatára 8 éves korukig is maradhassanak az óvodában, ahogy eddig.
  3. Tegyék lehetővé, hogy a szakszolgálatok például SNI vagy BTMN gyanú esetén január 31. után is szakvéleményben javasolhassák a további egy év óvodai nevelést, és az ilyen szakvélemények alapján külön hivatali eljárás nélkül engedélyezzék a további egy év óvodai nevelést.
  4. Tisztázzák a jogi helyzetet, és tegyék lehetővé, hogy a gyermek megváltozott állapota miatt a szülő akkor is beírathassa az iskolába a gyermekét, ha korábban a szakszolgálattól vagy az Oktatási Hivataltól kapott engedélyt a halasztásra.
  5. Tegyék nyilvánossá az Oktatási Hivatal iskolaérettségi döntéseinek kritériumait.

A Szülői Hang Közösség az elsők között tiltakozott az új törvények ellen. A törvénymódosítás parlamenti vitája után felolvasott és a kötelező hat éves beiskolázásra is kitérő állásfoglalásunkhoz több mint 40 szervezet csatlakozott. Kérdéseinket, problémáinkat részletesen jeleztük a minisztériumnak. Korábbi videóüzenetünkben a szülők személyesen fordultak a miniszterhez a törvény visszavonását kérve. Közösségünk online akciót indított, melyben a szülők saját magukról készült fényképekkel demonstrálják kiállásukat, és rövid személyes üzenetet mutatnak fel arról, miért tartják a törvényt elfogadhatatlannak. Álláspontunkat a Miniszterelnökségnek is kifejtettük. Az Oktatási Hivatalba benyújtandó kérvények szülői indoklásának megírásához segédletet készítettünk, melyben az alapos szakmai indokláshoz nyújtunk segítséget.

A Szülői Hang Közösség csoportjához már több mint 8 ezer érintett szülő csatlakozott. Egymást segítve keressük a megoldást arra, hogy a gyermekeknek ne kelljen éretlenül iskolát kezdeniük, hiszen ez lenne az elsődleges érdeke mind a gyermeknek, mind a társadalomnak.

Vonják vissza a kötelező hat éves beiskoláztatásról szóló törvényt, és kezdődjön az oktatás valamennyi kérdéséről érdemi szakmai, társadalmi párbeszéd!

Szülői Hang Közösség
szuloihang.hufacebook.com/szuloihang
Kapcsolat: [email protected]


 

h i r d e t é s