A 2017/18-as tanévben 3700-zal kevesebben jártak főiskolára vagy egyetemre, mint az előzőben. Míg a 2000-es évek közepén több mint 400 ezer diák volt a felsőoktatásban, mára a létszám majdnem a kétharmadára olvadt. Pedig minden statisztika azt mutatja, hogy a munkaerőpiacon a képzetteknek van nagyobb esélyük. 

Míg a rendszerváltást követő időszakban évről évre egyre többen juthattak az érettséginél magasabb végzettséghez, a 2000-es évek közepétől a kormányok megfordították ezt a trendet, és mára megint ott tartunk, ahol a rendszerváltáskor. 

Míg a 2000-es évek közepén több olyan év is volt, amikor 400 ezernél többen jártak főiskolára vagy egyetemre, idén mindössze 283 350 a hallgatók száma. A csökkenés az ös ­ szes képzéstípusban megfigyelhető: mind az alap-, mind a mesterképzésekben kevesebben vesznek részt, mint az előző években. 

A portfolio.hu elemzője hozzáteszi, hogy bár a folyamat demográfiai okokkal is összefügg (kevesebb a fiatal, sokan tanulnak külföldön), de Magyarország növekedési kilátásaira nézve a tendencia így is „rendkívül kedvezőtlen”. 

A fejlettebb országok oktatáspolitikája arra törekszik, hogy minél többen szerezzenek magas képesítést, és a lap szerint a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is kulcsfontosságú lenne, hogy a trend mihamarabb megforduljon. 

Az oktatás jelenlegi átszervezése abba a kormányzati stratégiába illeszkedik, amely olcsó magyar munkaerőt akar kí­ nálni a globális és magyar kézben lévő gazdaság alacsonyabb termelési szintjeire. 

Az átszervezési folyamat során a kormány nem csak a felsőoktatásba való belépés lehetőségeit szűkíti, hanem már a középfokú oktatást is az olcsó munkaerő előállításának szolgálatába állítja.

Forrás: www.portfolio.hu, www.merce.hu