Az eset úgy történt, hogy a BKV busz a megállóhoz érve lassított, majd le- és felszálló utas hiányába felgyorsult, pont akkor, amikor a Bentleyben utazó Berki Krisztián éppen előzni akarta a buszt, így sikertelenül. Nem sokkal ezután Berki megelőzte a buszt, majd a gyanúsítás szerint direkt ráfékezett (büntetőfékezett), ami miatt összeütköztek, ezzel több milliós kárt okozva. Az eseményről videó készült, amit megtekinthető az interneten. Berki Krisztián nyilatkozatai szerint ő nem büntetőfékezett. Az első hírek szerint akér hét és fél év börtönt is kérhet az ügyészség Berki Krisztiánra, amennyiben nem ismeri el a bűncselekményt.

"A hét és fél év az a generális maximuma a halmazati büntetésnek, még pedig azért, mert a jelentős kárt okozó rongálás, az 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés. És mivel halmazatban áll a közúti veszélyeztetéssel, amely három évig terjedő és van egy másik rongálás is, ami a buszban keletkezek, ezért a halmazati szabályok alapján az 1-5 év, a felével emelhető, annak a fele két és fél év, tehát így jön ki a hét és fél."

Ez a generális maximum, soha nem szoktuk úgymond, ’belengetni’, hiszen kizárt dolog, hogy a generális maximumot valaki így megkapja, ilyen körülmények között” – magyarázta Borbély Zoltán ügyvéd, ismert közlekedési szakjogász, egykor ügyészségi szóvivő a Spirit FM „Viccen kívül” című műsorában. Majd folytatta: Itt ami a lényeges az az, hogy az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott, amely a közúti veszélyeztetésnél nem tipikus, különösen nem három éves időmúlásnál.”

„Feltehetően nem Berki Krisztián tulajdonában áll a Bentley, hiszen idegen vagyonban lehet csak rongálni, hogy ha saját vagyonba rongál valaki az nem bűncselekmény” – fűzte hozzá Borbély Zoltán, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy bármelyik bíróságon kiszabnák a generális maximumot jelentő hét és fél évet, és véleménye szerint az is nagyon ritka, hogy előélet nélkül, vagy különleges büntetéskiszabási körülmény hiányában, végrehajtandó szabadságvesztést szabjanak ki. Bár természetesen lehet olyan, hogy a bíróság osztja az ügyészség álláspontját, és úgy látja, hogy itt végrehajtandó szabadságvesztést kell alkalmazni.

Minden vádiratban, így ebben is van egy úgynevezett mértékes indítvány, ami azt jelenti, hogy ha a vádlott lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról és beismer a váddal egyezően, akkor általában nem végrehajtandó szokott lenni az indítvány. Ám Berki esetében ez még így is kettő és fél év letöltendő, és bár – mondja az ügyvéd: – „nagyon ritka ilyen esetben a végrehajtandó szabadságvesztés, de elképzelhető” Amennyiben a gyanúsított elfogadja ezt a mértékes indítványt, azzal csak a bűnösségét ismeri el, a büntetést még nem, Borbély elmondta, az indítvány szerint ez esetben kettő és fél évnél többet semmiképp nem kaphat, de kevesebbet igen. (atv.hu)