Január végétől akár igazi tél is lehet
Már túl vagyunk a meteorológiai tél felén, de igazán télies helyzet eddig csak kevés alkalommal kínálkozott térségünkben.
A folytatásban viszont úgy tűnik, az eddigi enyhe időjárásért felelős erős nyugatias áramlás jelentősen gyengülni kezd, miközben hétvégétől Szibéria fölött hirtelen sztratoszférikus melegedés következik be. Mindezek együttesen a poláris örvény feldarabolódását eredményezhetik, ami annyit jelent, hogy nagyobb eséllyel indulhat el a Szibéria fölött felhalmozódott hideg, fagyos levegő Európa felé.

Forrás: ECMWF
A sztratoszférikus melegedés jelenségét először 1952-ben, a berlini Freie Egyetem Meteorológiai Intézetének professzora, Richard Scherhag fedezte fel. Szerepük pedig jelentős, hiszen ezek az események tehetőek felelőssé az igen kemény hidegeket produkáló telek esetében.
Felmelegedés és hideg tél?

Forrás: MetNet
Elsőre ellentmondásnak tűnhet, hogy egy hirtelen felmelegedési esemény hideg telet eredményez, pedig nem az.
Sokszor olvashattunk már a Polar Vortex nevű időjárási jelenségről. Ez egy igen hideg levegőörvénylés, mely a sarkok felett alakul ki, és egyike a bolygónkon fellelhető leghatalmasabb időjárási képződményeknek.
Ahhoz, hogy ez a poláris örvény egyben maradjon szükséges az úgynevezett polar night jet, vagyis poláris éjszakai futóáramlás. Ennek létrejötte éppen azért lehetséges, mert a poláris örvény határán igen nagy hőmérsékletkülönbség alakul ki. Ez a jet ellentétben a többivel, melyeket a repülők is kihasználnak, azok felett nagyjából 20 km-rel fúj.
Ahhoz, hogy ez az örvény egyben maradjon erős örvénylés kell, ezt azonban gyengíthetik bizonyos események, és itt jön a képbe a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés, vagyis az SSW (Sudden Stratorsphere Warming)
SSW

Rossby-hullámok - Forrás: Science | HowStuffWorks
A troposzférában működő Rossby-hullámoknak köszönhetően a poláris örvény gyengülni kezd. Ennek oka, hogy ha a Rossby-hullámok eléggé megerősödnek, akkor mozgási energiát adnak át a sztratoszférának, ez pedig nyomásnövekedéssel jár. Mivel az összenyomódó levegőtest felmelegszik, így a nyomásnövekedés hőmérséklet növekedést is eredményez, mely a sztratoszférában fentről lefelé terjed.
Ez bizonyos esetekben hirtelen is végbe mehet, ami azt jelenti, hogy pusztán néhány nap leforgása alatt 50°C-kal is melegszik a levegő hőmérséklete a sztratoszférában.

Forrás: metoffice.gov.uk
A melegebb levegő gyengíti a poláris örvényt, ez pedig hatással van több rendszerre is. Leegyszerűsítve ilyenkor az örvény, mely addig mintegy körön forgott, a sarkok felett amőba-szerűen szétesik, kinyúlik a megszokott helyéről, és ahova elér, ott erőteljes lehűlést eredményez. Ilyenkor olvashatjuk, hogy szibériai eredetű, vagy sarkvidéki hideg-betöréssel lehet számolni.
Hideg tél?
Az SSW események nem az egész telet teszik hideggé. Inkább arról van szó, hogy a nagyon hideg és az enyhe időszakok váltakozásánál a hőmérséklet különbségek tolódnak el az extrém szélsőségek irányába. Érthetőbben néhány napig - hétig enyhe télnek örülhetünk, amit azután -20°C-os, vagy hidegebb időszakok válthatnak fel. (Időkép/Köpönyeg)