A bevezetett kijárási korlátozások miatt az Nyrt.-k közgyűlése nem tartható meg. A kisebb társaságoknál alkalmazható elektronikus és írásbeli döntéshozatal a részvényesek nagy létszámára tekintettel az Nyrt.-k esetében nem jelentenek megoldást. A rendelet ezért a társaság éves közgyűlésének napirendjén szereplő kérdésekben a döntés hatáskörét a társaság ügyvezetésére delegálja – ilyen például az éves beszámoló elfogadása és a döntés az adózott eredményről. Ezek utólagos felülvizsgálata vagy jóváhagyása érdekében a szavazatok legalább 1 %-ával rendelkező részvényesek írásban kérhetik a közgyűlés összehívását egy veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra. Ez lényegében azt jelenti, hogy a mikro-részvényesek önállóan nem tudják kezdeményezni a közgyűlés összehívását.

Az ügyvezetés által elhatározott osztalék kifizetésére akkor kerülhet sor, ha a részvényesek a fentiek szerint összehívott és megtartott közgyűlésen az ügyvezetés döntését utólagosan jóváhagyták, vagy ha utólagos jóváhagyás céljából a meghatározott határidőn belül nem kezdeményezik közgyűlés összehívását.

Fontos változás, hogy az Nyrt.-k ügyvezetése április 30-áig – vagy ha a társaság üzleti éve eltér a naptári évtől, a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig – köteles a társaság éves beszámolójáról határozni a felügyelőbizottsággal történt egyeztetést követően. Ezzel egyidejűleg dönthet az adózott eredmény felhasználásáról, így az osztalékfizetésről is.

A megváltozott szabályozás értelmében az Nyrt.-k akkor is kötelesek az éves közgyűlésre szóló meghívót és a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat honlapjukon közzétenni, ha ezt április 10-éig nem tették volna meg. Változtak azonban a közzétételre vonatkozó határidők: a meghívót a közgyűlést megelőzően az eddigi 30 nap helyett 21 nappal, a többi dokumentumot pedig 21 nap helyett 8 nappal kell közzétenni. Az április 10. előtt küldött meghívóban foglaltaktól a társaság viszont eltérhet, ha azt a honlapján közzéteszi.

A napirenden szereplő valamennyi kérdésben – ideértve az alapszabálymódosítást is – a társaság ügyvezetése jogosult dönteni a közgyűlés helyett, akár a közzétett határozati javaslatoktól eltérően is. Ez alól az állam többségi befolyása alatt álló Nyrt. kivétel: ilyenkor az ügyvezetés csak az állami tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló előzetes felhatalmazása alapján hozhat döntést a napirenden szereplőkérdésekben. 

Annak ellenére, hogy közgyűlés megtartására nem kerül sor, a részvényesek továbbra is jogosultak a felügyelő- és auditbizottságnak, illetve az ügyvezetésnek kérdéseket, észrevételek tenni írásban. Ezekre az Nyrt. testületi szerve köteles a jogszabályi rendelkezéseknek és belső szabályzatok rendelkezéseinek megfelelően válaszolni. 

A társaság ügyvezetése a rendelet értelmében jogosult döntéseit írásban meghozni, és ezekről a döntésekről írásban – akár e-mailben – egyeztetni. Testületi ügyvezetés esetén az ülések elektronikusan – telefon-, vagy videokonferenciával – akkor is megtarthatóak, ha ennek lehetőségét a társaság létesítő okirata nem tartalmazza, vagy ha nincs erre elfogadott eljárásrend. Az ügyvezetés döntéseit a társaság honlapján továbbra is ugyanúgy közzé kell tenni, mint a veszélyhelyzetet megelőző időszakban a közgyűlési határozatokat.

Az ügyvezetés fentiek szerint meghozott döntései a közgyűlés határozatainak minősülnek, és így végrehajthatóak. A döntésekért a vezető tisztségviselők a rájuk vonatkozó, polgári törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok szerint felelnek.