h i r d e t é s

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

2020. december 19. - 06:24

 

Nagy többséggel elfogadta csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a zárszámadás megtagadásának, bizalmatlansági indítvány és külön bírósági per indításának belengetésével igyekszik rászorítani Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arra, hogy már 2021. január elsejétől maradéktalanul alkalmazza a hatályba lépő jogállamisági rendelet minden betűjét.

Forrás: pxhere.com

Mi van a hadüzenetben?

Miután szerdán reggel megnyugtatónak hangzó üzenetek sorával felszólalt az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, délután a jogállamisági rendeletet, este pedig a 2021-2027-es uniós költségvetést is elfogadta a plenáris ülés. Aztán csütörtökön délelőtt még ráerősített egy állásfoglalásban az álláspontjára, amelyet 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett fogadott el. Ez nagyon erőteljes figyelmeztetések sorozatát tartalmazza.

Bár az állásfoglalás jogilag nem köt senkit, mégis nagyon fontos anyag, mert később hivatkozási alap lehet olyan fellépésre, amelyet az EP-nek biztosít az uniós alapszerződés, márpedig jópár ilyen van. Ezek közül néhányra konkrétan utal is az állásfoglalás, például:

  • Emlékeztet rá, hogy a Bizottság a Parlamentnek tartozik elszámolással és a bizottsági elnököt is a Parlament választotta meg (burkolt figyelmeztetés a bizalmatlansági indítvány elindításának lehetőségére),
  • Emlékeztet rá, hogy ha olyan kötelezettségeket, vagy kifizetéseket vállal az uniós büdzsé terhére a Bizottság (például a 2014-2020-as ciklus terhére, mert a rendelet 2021. január elsejétől ezekre is vonatkozik), amiket az EP szerint nem kellett volna a rendelet alapján, akkor később akár az uniós zárszámadás elfogadásának megtagadásával is lehetetlen helyzetbe hozhatja a Bizottságot (1999-ben a Santer-féle Bizottsággal szemben ezt már meglépte az EP, ami a teljes Bizottság lemondásához vezetett).
  • Belengeti, hogy készen áll arra: az EUMSZ. 265. cikke alapján beperelje a Bizottság elnökét amiatt, mert olyan tanácsi iránymutatás betartására vállalt írásos garanciát (múlt heti EU-csúcs tanácsi következtetése), amely jogi kötőerővel nem bír, nem is kellene betartania azt a testületileg független Bizottság elnökének és ráadásul maga a tanácsi következtetés még a rendelet alkalmazásában is korlátozza valamelyest a Bizottságot.

Hogyan lehet "kimozogni" a cifra helyzetből?

Cifra tehát a helyzet, mert a Bizottság elnökének egyszerre kellene megfelelnie a jogi kötőerővel bíró jogállamisági rendeletnek, ami előírja, hogy jövő januártól minden betűjét alaposan alkalmazza („valamennyi kötelezettségvállalásra és kifizetésre”) és közben annak a tanácsi következtetésnek is, ami eleve kiveszi az értelmezési körből a 2014-2020-as pénzek kérdését, másrészt a pontosítások által le is szűkíti a rendelet fókuszát, a tényleges alkalmazását pedig azutánra halasztja, hogy az Európai Bíróság kimondja ítéletét a rendeletről.

LÁTSZÓLAG FELOLDHATATLAN ELLENTÉTBE NAVIGÁLTA MAGÁT A BIZOTTSÁG ELNÖKE azzal, hogy Angela Merkel német kancellár ráhatására, a múlt heti EU-csúcs politikai alkujának elősegítése érdekében szóbeli és írásos kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja azt a tanácsi következtetést, ami jogilag nem kötelező és szűkíti is a rendelet alkalmazását; így ezek miatt most az EP jogilag és gyakorlatilag is célkeresztbe vette őt.

Az ellentmondás feloldására látszik egy nagyon keskeny út, ami mentén haladva "ki tud mozogni" ebből a helyzetből a Bizottság elnöke és maga a tanácsi következtetés is utal rá. Ez pedig nem más, mint amit a Bruxinfo megírt, miszerint a Bizottság tényleg elkezdi alkalmazni a jogállamisági rendeletet 2021 januárjától: elkezd információkat gyűjteni a tagállamoktól és levelezgetésbe, párbeszédbe kezd velük, hogy amint kitisztul a rendelet körüli kép várhatóan 2021 őszén, véglegesíti az eljárási szabályait, hogy mielőbb el tudja indítani a szükségesnek látott eljárásokat, amelyek EU-pénzekkel szankciókhoz vezethetnek. Így tehát egyszerre tudja majd védeni a hátát a Bizottság elnöke a Parlament felé és a Tanács felé is, hogy „mi márpedig kérem szépen dolgozunk rendesen” és elkezdtük végrehajtani a rendelet minden betűjét, de hát ahhoz idő kell és már zajlanak az előkészítő munkáink.

Ez mit jelenthet a gyakorlatban?

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy például a Bizottság Magyarországgal és Lengyelországgal várhatóan már a jövő év elejétől intenzív egyeztetésekbe kezd a jogállamisági rendelet tartalmáról és azokról a pontokról, amelyeket a Bizottság problémásnak lát, hogy ott esetleg elérje a tagállamokbeli gyakorlat, intézményi keretek változását, mert ha ez fennmarad, a bírósági ítélet után rögtön nekikezd a szankciós szakasznak.

A két tűz közé szorult bizottsági elnöki helyzet egyúttal hagy kérdőjeleket abban a témában, hogy mi lesz a Magyarország számára a 2014-2020-as EU-ciklusból még ki nem fizetett 11 milliárd euró folyósításával. A jogilag iránymutató rendelet minden kötelezettségvállalásra és pénzáramlásra vonatkozik 2021. január 1-től, viszont a Tanács következtetése (ami jogi kötőerővel nem bír, de a gyakorlatban irányt mutat a Bizottságnak ahhoz, hogy hogyan járjon el a kötelezettségvállalások terén) viszont kivette a képből ezt a kérdést arra hivatkozva, hogy a jogállami mechanizmus úgyis csak az új uniós ciklusra felkészülés jegyében született.

Itt a Bizottság „kimozgási stratégiája” feltehetően olyasmi lesz, hogy a Magyarországgal elinduló levelezgetési-tisztázási fázis végéig, illetve a bírósági ítéletig nem történik érdemi kifizetés a 2014-2020-as ciklus terhére, noha nem lesz hivatalosan felfüggesztve semmi. Aztán majd az ítélet és az akkori viták helyzete dönti el a továbbiakat. Ezt a látszólagos időhúzó stratégiát azért is megteheti a Bizottság, mert neki csak akkor kell fizetnie 60 napon belül, ha kap számlacsomagot Magyarországról (leszámítva az éves előlegfizetést). Márpedig egyelőre Magyarország felől érdemi számlacsomag nem várható, hiszen éppen a vitákból eredő pénzáramlási kockázatokra tekintettel (és a költségvetési deficit szűkítése érdekében) a magyar kormány idén év végéig annyi fejlesztési számlát kiküldött Brüsszelbe a Bizottságnak a 2014-2020-as ciklus terhére, amennyit csak tudott (a megcélzott egész évi 2,7 milliárd eurónyi forráslehívást túl is teljesítve már 3,4 milliárd eurónyi körüli pénzt is le hívott Brüsszelből 2020-ban), így feltehetően eleve nem is keletkezne újabb hatalmas összegű számlacsomag jövő nyárig-őszig.

Másrészt ha a Bizottság tényleg elhúzná egy ideig a kifizetéseket a régi EU-ciklusban, államháztartási szempontból nem akkora tétel a 11 milliárdból jövő ősz körülig esedékes összeg (feltehetően 1-2 milliárd euró), amit ne tudna jövő év őszéig továbbra is előfinanszírozással kezelni a magyar kormány. Az ezt követő időszakbeli bizottsági kifizetés útja már fokozottan bizonytalanabbnak tűnik. Ahogy említettük: egyrészt a bírósági ítélet tartalmától függ, másrészt a Bizottsággal folytatott egyeztetések akkori állása határozza majd meg a kifizetés lehetőségeit és ütemezését a következő években ezen a területen.

portfolio.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s