Az elnöklő Jakab István reggel 9 órakor nyitotta meg az ülésnapot, a koronavírus-járványra tekintettel arra kérve a képviselőket, hogy az egyes előterjesztések tárgyalása alatt csak azok tartózkodjanak az ülésteremben, akik rövidesen hozzá kívánnak szólni a vitához.

Vita a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény módosításáró

A kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette a a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 2016-os, montreali módosításának kihirdetését kezdeményező törvényjavaslatot.
Schanda Tamás elmondta, Magyarország 1969-ben csatlakozott az egyezményhez, a négy éve elfogadott változtatások értelmében a nemzetközi szervezet tanácsának létszáma 36 tagról 40 tagra emelkedik, légi navigációs bizottsága pedig 16 tagról 21 tagra bővül.
A kabinet előterjesztését valamennyi, a vitában megnyilvánuló frakció támogatta: a Fidesz nevében Csenger-Zalán Zsolt, a Jobbik padsoraiból Gyüre Csaba, a KDNP-frakcióból Nacsa Lőrinc, a szocialisták közül Gurmai Zita, míg a DK-ből Varju László szólalt fel.

A kormány egyszerűsítené a Budapest-Belgrád vasútvonal engedélyeztetését

A kormány célja, hogy egyszerűsítse a Budapest-Belgrád vasútvonal engedélyeztetési folyamatát a beruházás hatékonyságának növelése, valamint a határidők rövidítése és az esetleges kockázatok csökkentése érdekében - mondta az innovációs tárca parlamenti államtitkára.
Schanda Tamás a vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot ismertetve kifejtette, az előterjesztés fontos könnyítéseket ad a beruházás hatósági, telekalakítási és más építésügyi eljárásaihoz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az indítvány garanciákat tartalmaz a környezeti védettségre, vagyis a környezeti és természeti értékek nem sérülhetnek az építkezés miatt.
Az államtitkár aláhúzta, a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel megvalósuló fejlesztése rendkívüli gazdasági potenciált rejt Magyarország számára az eurázsiai teherszállítás területén. A beruházásnak köszönhetően ugyanis Magyarország válhat a régió első számú logisztikai központjává, azáltal, hogy a leggyorsabb utat kínálja a Kínából érkező áruknak Nyugat-Európa irányába.
Schanda Tamás emlékeztetett, a beruházás keretében teljes hosszában kétvágányosítják a vonal magyarországi szakaszát, amelynek engedélyezési sebessége óránként 160 kilométer, tervezési sebessége pedig óránként 200 kilométer lesz.
Kiemelte, a teljes vonalon korszerű kommunikációs és vonatbefolyásolási rendszert építenek ki, az állomásokat és megállóhelyeket átépítik, korszerűsítik.
A kormány képviselője megjegyezte továbbá, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal az európai vasúti törzshálózat részét képezi, így annak korszerűsítése uniós kötelezettség.

Fidesz: hiba lenne lemondani a beruházásról

Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: bár az ellenzék a Budapest-Belgrád vasútvonal nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztését a következő évek legkártékonyabb és legpazarlóbb projektjeként jellemzi, hiba lenne lemondani a logisztikai fejlesztés nyújtotta több évtizednyi gazdasági, társadalmi előnyről, egy nagy térség komplex gazdasági és területfejlesztéséről.
Hangsúlyozta: a vonal nemcsak Kína irányába nyit, hanem az egész arab világ, a Földközi-tenger, a Vörös-tenger, illetve Ausztrália, India és Kelet-Afrika fejlettebb térségei, illetve a Balkán államai felé is.
Hangsúlyozta: az áruk 95 százaléka tengeren érkezik, ezért komoly lehetőség, hogy melyik ország képes az árutömeg megállítására, hozzáadott értékének növelésére. Kijelentette: Magyarországot abba a helyzetbe kell hozni, hogy rendelkezzen az ehhez szükséges 21. századi infrastruktúrával, és az egyik válasz erre ennek a vasútvonalnak a felújítása.
A beruházás megtérüléséről szólva jelezte: arra számítanak, hogy Magyarország ezen a közlekedési tengelyen 30-40-50 évig jelentős tényező lesz, vonzóbb lesz a hazai és a nemzetközi működő tőkének, a Budapest-Belgrád vasútvonal pedig a magyar gazdaság alapinfrastruktúrájává válik. Szerinte a beruházás esetében - hasonlóan az autópályákhoz vagy a hidakhoz - a gazdaság másodlagos, harmadlagos szintjein jelentkező megtérülésről lehet beszélni.

Jobbik: "eszement", "őrült" beruházást akar véghezvinni a kormány

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka a törvényjavaslatot gyalázatosnak, a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását pedig "őrültnek" és "eszementnek" nevezte. A legjobb lenne ez erről szóló terveket széttépni és szemetes kosárba helyezni - vélte.
Úgy értékelt: az átláthatóságot és a garanciákat is nélkülözi a javaslat, hiszen 10 évre titkosították a beruházás részleteit, a kínai fél pedig nem garantálja az áruforgalom növekedését.
Hangsúlyozta: a kormányoldal úgy állítja be, mintha ez a vasúti szakasz egy "féreglyuk lenne az egész univerzumra", mintha minden árut a világegyetemben ezen szállítanának majd a jövőben.
Kijelentette: nem hiszik, hogy ez a beruházás valaha is behozza majd az árát, hasznot, profitot termel a magyar emberek számára.
Bírálta, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor nem lehet tudni, meddig tart a járvány miatti válság, a kormány akár 1000 milliárd forintot "elégetne" erre a projektre. Szerinte ennek a pénznek lenne most máshol helye.

A frakciók vezérszónokainak felszólalásaival folytatódott a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló kormányzati előterjesztés általános vitája szerdán az Országgyűlésben.

KDNP: gazdasági és klímavédelmi szempontok is indokolják a beruházást

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka a beruházás megvalósítását gazdasági és klímavédelmi szempontokkal, illetve a balkáni országok európai integrációjának elősegítésével indokolta.
Kiemelte: a Budapest-Belgrád vasútvonalat fontos átjárhatósági folyosónak tekinti az EU, a fejlesztés pedig összhangban áll a magyar érdekekkel is, hiszen a magyar közlekedési infrastruktúra jelenleg elsősorban kelet-nyugati átjárási dominanciával rendelkezik. Fontosnak nevezte ezért az észak-déli vonal fejlesztését is, amely a visegrádi országok közös célja, de jelentős a nyugat-balkáni országok európai integrációja miatt is.
A beruházás üzleti modelljéről szólva kiemelte: az ajánlatkérési eljárások során a nyugat-európai beruházók nem jelentek meg, így alakulhatott ki, hogy egy kínai-magyar zrt. bonyolítja le a kivitelezést.
Felhívta a figyelmet arra: a szokásos üzleti modellekben alkalmazandó megtérülés nem vagy alig értelmezhető erre a projektre, hasonlóan az autópálya-építésekhez, de azt lehet valószínűsíteni, hogy hosszú távon a projekt megtérülése biztosított.

MSZP: a magyarok érdekét sérti a beruházás

Szakács László (MSZP) kiemelte: a magyar emberek érdekét sérti, hogy hitelből valósulna meg a Budapest-Belgrád vasútvonal. Nem az a probléma, hogy logisztikai központtá akar válni Magyarország, és az sem baj, hogy Kínával üzletelünk, de az igen, hogy titkosítják a feltételeket és hitelből finanszíroznák a beruházást - mondta.
Kifogásolta, hogy csak Mészáros Lőrinc tudott ajánlatot tenni, és ő költi el a kínai hitelből származó pénzt. A magyar emberek csak egy dologhoz fognak hozzáférni a projekttel kapcsolatban: a hitel visszafizetéséhez - vélekedett.
Megjegyezte: nem is lehet igazán vitatkozni a javaslatról, mert titkosítják a szerződési feltételeket.

DK: ezermilliárd forint közpénz elköltését titkosítanák

Varju László (DK) arról beszélt, hogy a projekttel ezermilliárd forintnyi közpénz elköltését tikosítanák, vagyis úgy döntöttek, hogy a magyar embereknek mindehhez semmi közük. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak legalább 100 ezer forintba kerül a beruházás - tette hozzá.
Elmondta: Magyarország szerezhetett volna európai forrást a projekthez, hiszen az Európai Unió támogatja a vasútfejlesztést. Alig van érv, amiért szükség lenne erre a beruházásra, de a kínai félnek annál inkább érdeke a megvalósulás, csak az a kérdés, miért a magyarokkal fizettetik meg ezen érdekek kiszolgálását - vetette fel.
Közölte: évek óta egy olyan projekten "dolgozgatnak", amelyről eddig is kevés információt adtak és a konkrét megvalósítás mellett "egyetlen épeszű érvet" sem tudtak felhozni.

LMP: nem szolgálja a nemzeti érdekeket a beruházás

Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette: nem a nemzeti érdekeket szolgálja a beruházás. Nem az a kérdés, hogy hasznos-e a vasút fejlesztése, de ennek akkor van értelme, ha valós közlekedési igényeket szolgálnak ki, ha biztosított a kihasználtság, és ha a magyar társadalmat, gazdaságot szolgálják - érvelt.
Közölte: óriási fejlesztési igények vannak, és az erre a beruházásra fordítandó forrást inkább a kihasznált vasúti elemek fejlesztésére kellene szánni. Nem tudni, miért kerül ennyibe ez a projekt, indokolatlan, hogy ilyen magas a költsége - tette hozzá.
A képviselő szerint azért döntöttek a titkosítás mellett, mert nincsenek valós érvek a megvalósítás mellett. A mostani járvány idején, amikor egy gazdasági válság felé haladunk, felértékelődik annak a jelentősége, hogy az alapvető javakat helyben állítsák elő, és nem kínai tömegtermékekkel kellene elárasztani a piacot - mondta.

Párbeszéd: meg nem térülő, szükségtelen beruházás

Tordai Bence (Párbeszéd) kifogásolta, miért került a parlament elé a törvényjavaslat, hiszen ez nemhogy nem szolgálja a járvány és negatív gazdasági hatásai elleni védekezést, hanem a védekezéstől és a kieső jövedelmek pótlásától von el forrásokat.
Hangsúlyozta: az idei költségvetésben szereplő, bő 2100 milliárd forintos fejlesztések felét el kellene halasztani vagy lemondani. Utóbbi csoportba sorolta a tárgyalt vasútfejlesztést is, majd azt kérdezte: hogyan illeszkedik a projektet finanszírozó kínai hitel felvétele ahhoz a kormányzati szándékhoz, hogy az ország ne adósodjon el külföldre.
Az ellenzéki képviselő azt hangsúlyozta: a beruházás csak a fölös tőkéjét kihelyezni akaró Kínának és a jelentős megbízást szerző Mészáros Lőrincnek és körének érdeke, ezzel a törvénnyel "a kínaiak saját érdekeiket védik, illetve védetik be", mégpedig úgy, hogy bármilyen felmerülő vita esetén az erőpolitika lesz a döntő.
Tordai Bence szerint csekély időveszteséggel vízi úton megkerülhető ez a sínszakasz, ha pedig a vasúti szállítás gyorsítása volna a cél, a Balkánon kellene jelentős pályafejlesztéseket végrehajtani.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszolt a frakciók vezérszónokainak felszólalásaira a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájában szerdán az Országgyűlésben. Az indítvány tárgyalása ezt követően képviselői felszólalásokkal folytatódott.

Független: titokban lehet sokat lopni

Titokban lehet sokat lopni - jelentette ki Szél Bernadett független képviselő, aki szerint se gazdasági, se közlekedési, se klímavédelmi oka nincs ennek a "virtigli politikai projektnek", amellyel "a Kínai Kommunista Párt kilóra megvette a Fideszt és a KDNP-t".
A legendás kínai korrupciót most már a világszínvonalon járó magyar korrupcióval egészítették ki, és utána ezt le akarják nyomnia a magyar emberek torkán - jelentette ki az ellenzéki politikus.
Hangsúlyozta: a beruházásra nincs szükség, mert éppúgy nem térül majd meg, mint a paksi erőműbővítés, a projekt indokolatlansága mellett érvelve arról beszélt, napjainkban minden európai állam újragondolja Kínához fűződő kapcsolatát, igyekszik rövidíteni az ellátási láncot, haza- vagy közelebb vinni a termelést.
Rendkívül kínosnak nevezte a Kínától való gazdasági függést és a járvány levonandó tanulságaként említette, hogy a nemzeti tőketeremtő képességet kell erősíteni.

Államtitkár: megfelelő az ár, jó a hitelkonstrukció

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta: a finanszírozásba bevont hitel kedvezőbb, mint bármely piaci konstrukció, és a kínai partnerekkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Kiemelte, a vasútvonal a kínai termékek Magyarországra és Európába jutását segíti elő, majd azt kérte a felszólalóktól, ne becsüljék le ezeknek az áruknak a jelentőségét, különösen most, amikor a kormányzat komoly energiát fordít arra, hogy megfelelő mennyiségű védőfelszerelés érkezzen az ázsiai országból.
A titkosításról szólva Schanda Tamás azt hangsúlyozta: azok az adatok kerülnek ebbe a körbe, amelyek szenzitív kínai üzleti információk vagy negatívan befolyásolnák Magyarország külgazdasági, külpolitikai érdekeit.
A beruházás ára kapcsán az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy itt teljes felújítás és dupla vágányok kialakítása történik, az uniós követelmények megfelelés mellett pedig akadálymentesítést is végeznek.
Számtalan helyen ráfér az országra a vasút fejlesztése - jelentette ki Schanda Tamás, utalva a kormányzat e téren tett lépéseire, majd arról beszélt, a válság nem a fejlesztés ellen, hanem a mellett szóló érv, hiszen a kormány azt gondolja, "amikor gazdasági nehézségek vannak, akkor nem megszorításra van szükség, hanem még több fejlesztésre".
Az államtitkár örömtelinek nevezte, hogy magyarok is részesei a projektnek, azt kérve, "legyünk arra büszkék, hogy magyar emberek vesznek részt magyarországi beruházásokban".

Jobbik: fordítsák a koronavírus-járvány elleni védekezésre a beruházás forrásait!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra szólította fel a kormányt, hogy vegye le a napirendről a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, az erre szánt forrásokat pedig csoportosítsa át a koronavírus-járvány elleni védekezésre.
Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, a Fidesz-kormány eddigi legnagyobb korrupciós beruházását készíti elő, miközben naponta több ezren veszítik el a munkájukat a járvány miatt.
Hangsúlyozta, a vonal felújítását nem indokolják a személyszállítási igények, az építkezés megtérülése így akár több száz év is lehet.
Z. Kárpát Dániel kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt nemcsak a Kínával folytatott kereskedelmet, de az egész globalizációs folyamatot újra kellene gondolni. Javasolta továbbá, hogy a magyar gazdaság minél több ágazatát tegyék önfenntartóvá.

Jobbik: miért titkosítják a beruházás részleteit?

Stummer János, (Jobbik) a beruházás részleteinek titkosítását kérte számon a kormányon. Most van itt az ideje, hogy a haverok 600 milliárdos gigaüzletét a szőnyeg alá söpörjék? - tette fel a kérdést.
A kormányoldalt arra kérte, szóljanak a miniszterelnöknek, hogy a "fürkészeit" ne csak Kínába küldje ki, hanem Magyarországra is, így a kormányfő észrevenné milyen problémákkal küzdenek a magyar családok a jelenlegi helyzetben. Hangsúlyozta: ezekben a napokban a kormánynak inkább azokkal kellene foglalkoznia, akik elvesztették a megélhetésüket.

KDNP: a segítségnek nincsen ideológiája

Nacsa Lőrinc (KDNP) a korábbi szocialista kormányokat tette felelőssé az ország eladósításáért, a rossz PPP-projektekért, és a vasútvonalak állapotának romlásáért.
A kínai árukat minősítő ellenzéki felszólalásokra reagálva azt mondta: jelenleg Kínából érkezik a segítség a járvány elleni védekezéshez. A segítségnek nincsen ideológiája - hangsúlyozta.
Egyetértett azzal, hogy fontos az ellátási láncok rövidítése, a lokális ellátásban való előrelépés, szerinte azonban a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás nem arról szól, hogy Magyarország ellátását biztosítsa, hanem arról, hogy a földrajzi helyzetünket kihasználva hazánk európai ellátó központ lehessen. A jobbikos kritikákat visszautasította, szerinte azért vádaskodnak, mert elmulasztották, hogy szavazatukkal részt vegyenek a koronavírus elleni védekezésben.

A Budapest-Belgrád vasútvonal-újjáépítési beruházásról szóló törvényjavaslat után az Országgyűlés szerdán megkezdte az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében történő részvételről szóló előterjesztés módosításának vitáját.

Független: Kína gazdasági előretörése káros Európa és Magyarország számára

Volner János (független) politikai hibának nevezte, hogy a törvényjavaslatot most hozta be a kormány a Ház elé. Felhívta a figyelmet arra: a most érkező kínai segítség nem ingyen, hanem pénzért jön, jelentős felárral. Kína semmit sem ad ingyen, lehet, hogy ezt éppen ezzel vasútszerződéssel fizetjük meg - mondta.
Úgy értékelt: a nyugati világnak, az Európai Uniónak és Magyarországnak is káros Kína gazdasági előretörése, világpolitikában betöltött szerepe, és geopolitikai szerepének felértékelődése, ezért ez ellen tenni kellene.
Jelezte: nem támogatja a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását, mert rendkívül sokba kerül és homályos a megtérülése.

LMP: van-e garancia arra, hogy megfelelő lesz a beruházás kihasználtsága?

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt kérte számon a kormányon, hogy kínai üzleti érdekekre hivatkozva akarja titkosítani az ügylet részleteit. Szerinte kérdéses, van-e garancia arra, hogy megfelelő lesz a vasútvonal kihasználtsága.
Részletes költségvetést követelt a kormánytól, hogy kiderüljön mi kerül 5 milliárd forintba egy kilométer vasútvonal megépítésén. Azt is tudni akarta, pontosan milyen formában részesedik majd Magyarország a keleti irányból érkező áruszállításból.
Hangsúlyozta: az LMP nem vagyunk vasút- és fejlesztésellenes, de ezt a beruházást a nemzeti érdekkel ellentétesnek, értelmetlennek tartja.

Fidesz: a jövőt szolgálja a beruházás

Bányai Gábor (Fidesz) visszautasította azokat az ellenzéki állításokat, melyek szerint a nemzeti érdek elárulását jelenti a beruházás. Azzal érvelt: egy olyan projektről van szó, ami a jövőt szolgálja, ami a közlekedési piacot, a magyar szállítmányozást fel tudja emelni, a hasznot pedig minden magyar állampolgár számára megteremti.
A beruházás költségeiről szólva arra hívta fel a figyelmet: jelentős, több mint két és félszeres árkülönbség van a 120km/órás és a 160 km/órás sebességet lehetővé tévő vasúti vonal megépítése között.

Jobbik: a kormány hogyan akarja felhasználni az elkülönített forrásokat?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) rákérdezett arra, hogy a kormány a koronavírus-járvány során pontosan hogyan kívánja felhasználni az elkülönített forrásokat. Ennek fényében lehet megítélni, hogy egy Budapest-Belgrád vasútvonalra jut-e pénz - közölte.
Ezt követően Hiller István levezető elnök az általános vitát lezárta.

Kormány: nem eltolni, hanem gyorsítani kell a fejlesztést!

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra felelve azt mondta, a kormány hisz a patrióta gazdaságpolitikában. Emellett arra is szükség van, hogy Magyarország a befektetési lehetőségek célpontjává tudjon válni, mert ennek a jelentősége a következő években még inkább fel fog értékelődni - szögezte le.
Ezt a fejlesztést nem eltolni vagy befagyasztani kell, hanem éppen, hogy fel kell gyorsítani - jelentette ki.
Már most is kapacitáshiány van a szállítmányozás területén és alapvetően ez lesz a legjobb és leggyorsabb szállítási mód - érvelt az államtitkár.

Kormány: kiemelten fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény módosításának vitájával folytatta munkáját a parlament.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarország számára kiemelten fontos, hogy minden szektor, így a légiközlekedés is hozzájáruljon az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.
A módosítás felhatalmazza a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot, hogy a légijárművek üzembentartóitól jogszerűen bekérhesse a szükséges információkat és ezzel biztosítja a jelentéstételi kötelezettséget - közölte.

Fidesz: Magyarország eddig is mindent megtett a klímavédelemért

Szabó Zsolt (Fidesz) is hangsúlyozta, hogy egy jogharmonizációs eljárásról van szó. Magyarország eddig is mindent megtett a klímavédelem területén és igyekezett meghozni a szükséges jogszabály-módosításokat - emelte ki.
A jogszabály egyrészt kötelezi a repülés területén dolgozó cégeket és szervezeteket az adatszolgáltatásra, az adatokat pedig 2020-tól egy olyan táblázatban kéri be, ami összehasonlíthatóvá teszi azokat - ismertette a javaslatot.

A Jobbik támogatja az indítványt

Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy egy tonna kerozin elégetésekor 3,1 tonna szén-dioxid keletkezik. Az iparág éves kibocsátása 800 millió tonna szén-dioxid, ami a globális kibocsátás két, százalékát jelenti, de Magyarország éves kibocsátásának a 14-szerese - tette hozzá.
A hatvanas évekhez képest az utaskilométerekre számolt kibocsátás 80 százalékkal csökkent - hangsúlyozta, hozzátéve: a Jobbik támogatja az indítványt.

KDNP: a javaslat üzenete pozitív

Aradszki András (KDNP) is megemlítette, hogy egy uniós szabályozásból fakadó jogharmonizációs előterjesztést tárgyal a parlament. Az indítvány technikai értelemben egy új fájlformátum használatát vezeti be és előírja a tagállamok számára a jelentéstételi kötelezettséget - közölte.
Emlékeztetett arra, hogy Európában minden órában harmincezer légijárat van a levegőben, aminek komoly hatása van a kibocsátásra és az éghajlatváltozásra is.
A javaslat pozitív klímavédelmi üzenet hordoz - foglalta össze mondanivalóját.

Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében való részvételről szóló kormányzati javaslat vitája után a parlament szerda délután megkezdte az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításának vitáját.

Az MSZP, a DK és az LMP is támogatja az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében való részvételről szóló javaslatot

Gurmai Zita (MSZP) elmondta, a jogharmonizációval az Országgyűlés EU-s kötelezettséget teljesít, az MSZP támogatja a javaslatot.
Varju László (DK) úgy fogalmazott, "életben akarunk maradni, és azt akarjuk, hogy a gyerekeink is életben maradjanak", ezért támogatni kell az élhetőbb környezetet elősegítő javaslatokat. A jogharmonizációt támogatják - közölte.
Ungár Péter (LMP) az LMP részéről szintén támogatásáról biztosította az indítványt.
Ezután Sneider Tamás levezető elnök az általános vitát lezárta.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosítása

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára expozéjában azt közölte: az EU audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvén belül a videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések jogharmonizációjáról szól a javaslat.
Az irányelv célja, hogy hatósági kontroll alá kerüljenek a videomegosztóplatform-szolgáltatók, ilyen például a Youtube és a Facebook videomegosztó csatornája. Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kap felügyeleti jogkört az itt letelepedettnek minősülő szolgáltatók felett, és konkrét jogvitákban is eljárhat. Minden tagállami hatóság nyilvántartást fog vezetni a joghatósága alá tartozó videomegosztóplatform-szolgáltatókról, így könnyen beazonosítható lesz, hogy mely szolgáltatóval szemben mely tagállam hatósága járhat el. Kialakítanak a tagállami hatóságok egy együttműködési mechanizmust is, hogy a több tagállam hatóságát érintő konkrét ügyeket is rendezni lehessen - ismertette.
Az EU-s irányelv elhatárolja a videomegosztóplatform-szolgáltatókat a médiaszolgáltatóktól, mégpedig azzal, hogy míg utóbbiak tényleges ellenőrzést gyakorolnak a műsorszolgáltatás felett, addig előbbieknek a tartalomszervezésen túl a tényleges tartalomra nincs befolyásuk. Azonban az új szabályok szerint kötelesek lesznek intézkedéseket hozni a videomegosztó-szolgáltatók a közönség, a gyermekek védelme érdekében. Így például a reklámokra vonatkozó előírásokat a feltöltőknek be kell tartaniuk, gyermekekre káros tartalmak pedig nem kerülhetnek fel a csatornára.
A szolgáltatók kötelesek panaszbejelentési rendszert is működtetni - közölte Schanda Tamás.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez nem eredményezheti a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét és a feltöltött tartalom általános szűrését sem.
Az NMHH-val kapcsolatban azt is elmondta, hogy a hatóság részére szankcionálási jogkört is biztosít a javaslat, ez lehet bírság - akár 100 millió forint is -, valamint a szolgáltatás felfüggesztése.

Fidesz: régen várt irányelv került a parlament elé

Szabó Zsolt (Fidesz) kiemelte, egy régen várt irányelv került a parlament elé.
Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a videomegosztóplatform-szolgáltatók kötelesek lesznek az általános szerződési feltételeikben rögzíteni például az egyes médiatartalmakkal szembeni követelményeket és a jogviták peren kívüli és bírósági rendezésére szolgáló igényérvényesítési lehetőségeket.
Médiatudatosságot kell tanítani a gyermekeknek, meg kell védeni őket a káros tartalmaktól - hangoztatta a kormánypárti politikus, aki azt is fontosnak nevezte, hogy a javaslat széles körben kiterjeszti az NMHH feladatkörét.

Jobbik: támogatandó az alapelv

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, hogy az előterjesztés alapelvét támogatandónak tartja, jelezte ugyanis, hogy maximális támogatója a Facebook és más óriáscégek megregulázásának tisztességes keretek között.
Szavai szerint ha egy egységes szabályozás a cél, akkor minden tagállamnak magáénak kell vallania a szabályozást.
Azonban - mondta - kicsit rossz a szájíze amiatt, hogy ezzel a javaslattal párhuzamosan a Fidesz-KDNP egy "iparszerű hazugsággyárat" működtet.

KDNP: médiatudatos gyermekeket kell nevelni

Nacsa Lőrinc (KDNP) fontosnak, előremutatónak nevezte a törvényjavaslatot. Úgy fogalmazott, a kérdés az, hagyjuk-e, hogy a sokszor önkényeskedő technológiai cégek átvegyék az irányítást felettünk vagy sem.
Kiemelte: sok energiát kell arra szentelni, hogy a gyermekeket, fiatalokat médiatudatos állampolgárokká neveljék.
Szerinte a mostani javaslat alapján hatékony szabályokat és szankcionálási rendszert lehet majd alkalmazni. Sok esetben nagyon káros tartalmak nagyon könnyen eljutnak a felhasználókhoz, ezért szükség van a hatékony fellépésre ezen a területen is - mondta.

MSZP: rendkívül fontos a kiskorúak védelme

Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a javasolt megoldások nem vezethetnek a feltöltött tartalmak előzetes ellenőrzéséhez, és ahhoz sem, hogy csökkenjenek a kreatív tartalmak.
Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a kiskorúakat védjék, szerinte egyébként még időkorlátra is szükség lenne a gyermekek esetében.
A javaslat hiánya, hogy nem kínál megoldást arra, hogy a szolgáltatók milyen módon gondoskodhatnak a felhasználók életkorának ellenőrzéséről - tette hozzá.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló törvénymódosítási javaslat megtárgyalása után az Országgyűlés szerdán megkezdte a felsőoktatási törvény módosításának vitáját.

DK: ne éljenek vissza a szabályozással!

Varju László (DK) a videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó szabályozással kapcsolatban az várta el, hogy a kormány győzze meg a szakmai szervezeteket, a közvéleményt és a képviselőket arról, hogy a mostani törvényjavaslat elfogadásával nem fog visszaélni, hanem képes lesz érvényesíteni az európai törekvést.
Úgy fogalmazott: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a Fidesz egy ilyen téma közelébe kerül, az komoly veszélyeket rejt magában.
Azt is kiemelte, hogy a tartalomválasztás szabadságát meg kell őrizni.

Jobbik: a közteherviselés felé kell a megacégeket elmozdítani

Z. Kárpát Dániel arra volt kíváncsi, hogyan gondolja a jogalkotó a megacégek megadóztatását. Azt mondta, nem látja a pontos víziót, hogy hosszú távon legalább a közteherviselés felé mozdítják el ezeket a társaságokat. Nemzetközi példákat hozott amelyek elhasaltak, és felvetette, hogy a járványt követő válság levonulta után gondolkozzanak el egy közös megoldáson az európai országokkal.

Államtitkári zárszó

Schanda Tamás államtitkár megköszönte a törvényjavaslat támogatását, egyúttal visszautasította a pártcsaládjukat ért rágalmazó kijelentéseket.
Egyetértett Nacsa Lőrinccel (KDNP), hogy további lépésekre van szükség. Nehezen szabályozható területről van szó, amely nagyban érinti a családok életét - mutatott rá. Gurmai Zitának (MSZP) azt jelezte, hogy az életkor ellenőrzésénél nem tudják megtenni, hogy technológiát írnak elő. Ez olyan gyorsan változik, hogy indokolatlan lenne törvényben rögzíteni kötelező jelleggel. Varju László (DK) felvetéseire azt mondta, nem kívánnak visszaélni a szabályozás lehetőségével. Rögzítette: jogharmonizációs kötelezettségnek tesznek eleget.

Az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta.

Módosul a felsőoktatási törvény

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért államtitkára expozéjában kiemelte: a magyar kormány folyamatosan dolgozik a felsőoktatás fejlesztésén és versenyképességének erősítésén. Rámutatott: soha nem volt még annyira szükség a felsőoktatási szféra fejlesztésére, mint ma. A koronavírus okozta kihívás a bizonyíték rá, hogy a magyar tudásbázis erősítése nemzetstratégiai érdek - jelentette ki az államtitkár.
Bódis József kifejtette: a felsőoktatás egész szervezetének világszintű átalakulása van folyamatban, a felsőoktatás irányításával összefüggésben nemzetközi trend a külső szereplők megjelenése, a nem hatékony irányítási formák átalakítása, az állami támogatásban a teljesítményelvűség, az indikátorok, rangsorok előtérbe kerülése.
A felsőoktatási intézményi modellváltással olyan működést alapoznak meg, amelyben az egyetemek a helyi, társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítják a képzési-kutatási-innovációs és művészeti, valamint sport és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez - mondta.
Az államtitkár a változásokat ismertetve rámutatott: a felsőoktatási intézmények alapítására jogosultak köre kiegészül a vagyonkezelő alapítvánnyal. A módosítás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy az érintett vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, Nemzeti Földalapba tartozó, de eddig is az intézmények vagyonkezelésébe lévő földek vagyonkezelői jogát.
Emellett új finanszírozási keretet határoznak meg a felsőoktatási intézmények támogatására - ismertette.
Osztrák mintára háromlábú finanszírozási modellt vezetnének be, külön támogatást biztosítva az oktatási, a kutatási, művészi tevékenységekre és az infrastruktúra fenntartására. Az a cél, hogy még inkább érdekeltté tegyék az intézményeket a hatékonyságra és minőségre. A finanszírozáshoz objektíven mérhető, számon kérhető minőségi, mennyiségi teljesítményelvárásokat határoztak meg - mondta.
A magyar hallgatók külföldi tapasztalatszerzése könnyebbé válik, ezáltal a nemzeti tudáskincs is bővül - közölte.
A nemzetköziesítés érdekében a javaslat a képzési és kimeneti követelmények meghatározását az Erasmus+ program keretében létrehozott közös mesterképzés esetében intézményi hatáskörbe helyezi, hasonlóan a szakirányú továbbképzésekhez. Ha egy adott oktatót külföldön egyetemi tanári munkakörben már foglalkoztatnak, akkor magyarországi intézménybe való egyetemi tanári kinevezése a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság külön véleményének kikérése nélkül történhet.
Az osztatlan pedagógus képzésben olyan egységes szerkezetet alakítanak ki, amely az általános és középiskolai tanári feladatokra egyaránt felkészítene.
A tanárképzés formáinak bővítésével könnyebbé válik a pedagógusképzésbe való bekapcsolódás, a már felsőoktatási tanulmányokat folytatók számára - mondta Bódis József.
Kitért arra is, hogy egy túlnyomóan agrárképzési profilú felsőoktatási intézmény jönne létre, amely hatékonyan szolgálja ki az ágazat szakemberigényét, technológiailag fejlett infrastruktúrára és tangazdasági bázisra alapozva. További átalakulás, hogy a Neumann János Egyetem pedagógusképző kara a Károli Gáspár Református Egyetemhez kerül - ismertette.

A felsőoktatási törvény módosításának vitájával folytatta szerdai munkáját a Ház.

Fidesz: igen a javaslatra

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka előzetesen jelezni kívánta, hogy a Nemzeti Földalapot érintő pont alapján nincs félelemre ok, az intézmények az eddig is használt, oktatáshoz kapcsolódó földterülethez szereznek vagyonkezelési jogot. Nem fog csökkenni az állami földterület - rögzítette.
Üdvözölte a pedagógusképzés területén várható változtatásokat, és azt, hogy a finanszírozással összefüggésben beemelik az értékelési szempontok közé a nemzetközi visszajelzéseket. Fontosnak tartotta, hogy ezen szempontok az intézményeken belül - az egyes karoknál, intézeteknél is - hangsúlyosan jelenjenek meg.
Hasznos az a pont, amely szerint az állami felsőoktatási intézményekkel megegyező feltételek mellett kapjanak állami finanszírozást az egyházi, és alapítványi felsőoktatási intézmények - mutatott rá Pósán László. Jelezte: a szakminiszter mellett az államháztartásért felelős miniszter egyetértésére is szükség lesz.
Pozitívnak tartotta, a pedagógiai alkalmassági vizsga jelen formában való megszüntetését, az ugyanis nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, 15-20 perces elbeszélgetésből sok minden nem derül ki. Az alkalmasság folyamatos kontrollja épüljön be a pedagógus képzésbe - szorgalmazta.

Jobbik: nincs koncepció az átalakításban

Brenner Koloman (Jobbik) kijelentette: ahogy az elmúlt tíz év egyetemi összevonásaiban sem látott koncepciót, úgy a mostaniban sem.
Közölte: elfogadja, hogy a magyar felsőoktatás rendszerében helye van a magánintézményeknek, de szerinte nem mindegy, ezek milyen állami támogatást kapnak. Sérelmezte, hogy mindez egy fenntartói döntéstől függ.
A tanárképzésről szólva igazat adott Pósán Lászlónak (Fidesz) abban, hogy az osztatlan képzés ismételt bevezetésekor az alkalmassági vizsga csak a legkirívóbb eseteket tudta kezelni. Ennek eltörlése ugyanakkor veszélyes - mondta.
Van pedagógushiány - jelentette ki, hangsúlyozva: egy kiemelt nemzetgazdasági ágazatban nem nézhető ez tétlenül. A technikai jellegű módosítások pedig szerinte nem kezelik a tanárhiányt.
Szerinte az európai szervezet véleményét is figyelembe kell venni az akkreditációkor.
Támogatható lehetne egy nagy agráregyetem - mondta -, azonban egy földrajzilag széttagolt intézmény nem lesz jobb vagy olcsóbb attól, hogy egybe forrasztják.
A finanszírozási rendszer átalakítását ugyanakkor üdvözölte, azt, hogy az oktatási, a kutatási és a fenntartási költségek is megjelenjenek abban.

KDNP: a felsőoktatás színvonala miatt fejlesztenek hazánkban a multicégek

Nacsa Lőrinc (KDNP) köszönetet mondott a tanároknak a magas szintű helytállásért a koronavírus-járvány alatt.
Rámutatott, a magyar oktatás színvonalának köszönhető, hogy számos multinacionális vállalat választotta Magyarországot kutatási területének.
Emlékeztetett a Gyurcsány-kormány időszakára, amikor iskolákat zártak be. A jelenlegi kormányzat alatt azonban az építkezés folyamatos, és mintegy 1200-zal több oktató van jelen a felsőoktatásban - mutatott rá.
A jelenlegi módosítás még hatékonyabbá és sikeresebbé teszi a működést - vélekedett.
Dicsérte az osztrák mintára megvalósuló "háromlábú" finanszírozási modellt, mert szerinte nem lehet csak a hallgatószám függvénye egy intézmény támogatása.
Szólt arról is, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság első pályázatra taggá válhatott az európai minőségbiztosítási rendszerben.
"Van keresnivalónk a nemzetközi felsőoktatási piacon", ezt bizonyítja a több mint 30 ezer külföldi diák is - mutatott rá.

Az MSZP élesen bírálta a javaslatot

Gurmai Zita (MSZP) szerint az előterjesztés arról árulkodik, hogy "a kormányoldal fejében nincs semmilyen egységek koncepció". Decentralizációról beszélnek, miközben a közoktatásban korábban nem látható centralizációt hajtottak végre - fűzte hozzá.
A Corvinus Egyetem még nincs egy éve alapítványi fenntartásban, így nincs kellő tapasztalat arról - mondta, kifogásolva, hogy az egyetem a hivatkozási alap az átalakításhoz. Számos intézmény összevonását is sérelmezte, és feltette a kérdést: mit keres Gödöllőn a kaposvári művészeti kar?
Elfogadhatatlannak nevezte azt a törekvést, hogy kevesebb hallgató járjon a felsőoktatásba. Szerinte bizonytalan helyzetbe sodorják a jelenleg közalkalmazotti státuszban dolgozókat is az alapítványi fenntartás által.
Úgy fogalmazott: a Fidesz célja "a lehető legteljesebb pártállami kontroll felállítása", hiszen az egyetemek mindig is a szabadság fészkei, a kritikus gondolkodás melegágyai voltak, ráadásul vagyonuk is van.
Felmérte-e bárki is mekkora állami vagyonvesztéssel jár mindez? - kérdezte, rámutatva, az intézmények jogosultak lesznek a vagyon értékesítésére, amelyre szerinte már "várnak a fideszes oligarchák". Arra sem látott garanciát, hogy az intézményeket független vezetők irányítják majd.
Hozzátette: az alapítványi forma nem segíti majd a társadalmi mobilitást sem, hiszen nincs garancia a nehezebb helyzetben lévők továbbtanulására.

Az ellenzék bírálta, míg a kormánypártok az előterjesztés hosszú előkészítését emelték ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításának szerdai parlamenti vitájában.

DK: veszélyes és káros a javaslat

Arató Gergely (DK) azt mondta: nem tartja támogathatónak a javaslatot. Átgondolatlannak ítélte azt, ami szerinte emiatt veszélyes és káros.
Szerinte az nem a felsőoktatás problémáit orvosolja, és az egyeztetést is hiányolta az átalakításról. Sérelmezte még, hogy a bevezetendő intézkedésekre akkor kell készülnie a felsőoktatásnak, amikor hatalmas teher van rajta.
Felhívta a figyelmet egy olyan felsőoktatási karra, amely húsz év alatt a negyedik helyre kerül, negyedik szervezeti formában fog működni. Hiányolta az előterjesztésből az átalakítás előnyeinek és hatásainak bemutatását is.
Szólt a "felsőoktatás jelentős részének privatizálásáról" is, szerinte hosszabb távon nem szoltálja az ország érdekét, hogy öttel csökken az állami intézmények száma.
Bár a Corvinus esetében számítani lehet, hogy lesz jelentős piaci bevétel - mondta -, a kecskeméti és a győri egyetem működtetésébe is beszállhatnak az autóipari cégek, ugyanakkor a soproni vagy a Miskolci Egyetemnél nem látszik, hogyan jelenik majd meg az ipari támogatás vagy a nagy számú hallgató. Úgy fogalmazott: a kormány szerencsejátékot játszik egy sor felsőoktatási intézmények működtetésével.
Emlékeztetett arra is: nem állami egyetemen nincs garancia az államilag finanszírozott helyekre, és ha gazdasági nehézségek lesznek, nem telik majd ösztöndíjakra.

LMP: a járvány miatt el kellene halasztani a törvényjavaslat tárgyalását

Keresztes László Lóránt (LMP) úgy látta, hogy a törvényjavaslatban vannak jó intézkedések, de a jelenlegi járványügyi helyzet - amelynek nem látni a végét - nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagy horderejű átalakítást elindítsanak.
Az lenne a bölcs döntés, ha a kormány igazodva a helyzethez, elhalasztaná a törvényjavaslat tárgyalását és amikor lehetőség nyílik rá, megadná a szakmai egyeztetés lehetőségét - javasolta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetemek nemcsak oktatási intézmények, hanem a társadalmi, a tudományos, a kulturális és a gazdasági élet fontos szereplői egy adott városban. Sok településen az egyetemek a vidék népességmegtartó erejének utolsó bástyái, az elmúlt évek kormányzati átalakításának azonban vesztese volt a vidéki felsőoktatás - részletezte, kifogásolva a Kaposvári Egyetem átalakítását.
Szóvá tette, hogy szerinte folyamatos a forráskivonás a felsőoktatásból, az oktatói és kutatói béreket a mai napig nem tudták rendezni, egy árufeltöltő többet keres, mint egy egyetemi oktató.
Elmondta, jelen állapotában nem támogatják a javaslatot.

Szabó Szabolcs: a módosítások nem enyhítenek a pedagógushiányon

Szabó Szabolcs (független) közölte, a törvényjavaslat sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a szakma és az ellenzék régóta szorgalmaz, de vannak benne olyan részek, amelyek elfogadhatatlanok. Előremutatónak nevezte az orvosok phd-képzésének átalakítását, a hallgatói jogviszony módosítását, az anyaintézményben előírt kötelező kreditszámra vonatkozó szabályokat.
A pedagógushiánnyal kapcsolatban közölte, a mostani módosítások - a felvételi könnyítés, az alkalmassági eltörlése - sem javítanak a helyzeten. Azt firtatta, miért jó, hogy az általános és a középiskolai tanári képzést "összetolják".
Az egyetemek átalakításával kapcsolatban hiányolta a koncepciót és azon a véleményen volt, hogy nem a Corvinus-modellt követi az átalakítás, hiszen a fenntartói jogok a miniszternél maradnak, csak ingatlanvagyont kapnak az intézmények és szerződésben kell garantálniuk a hallgatói létszámot. Hozzátette: nem ördögtől való ez az irány, de csak akkor tudná támogatni, ha szabályoznák a kuratórium összetételét.
Az egyetemi autonómiába történő beavatkozásnak látta a karátszervezéseket.

Fidesz: régóta érlelődik a javaslat

Pósán László (Fidesz) reagálva az ellenzéki felvetésekre azt mondta, a törvényjavaslat régóta érlelődik, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen már 2013-ban elkezdtek gondolkodni az átalakításról. Más egyetemek részéről 2018-ban a Corvinus átalakításakor fogalmazódtak meg ilyen igények - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy az osztatlan tanárképzés visszaállításával jelentősen megnőtt a tanárszakra jelentkezők aránya.
Szólt arról is, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban a magyar intézmények kifejezetten jól szerepelnek.
Egyetértett azzal, hogy rendezni kell az egyetemi oktatói béreket, de azt is javasolta, hogy az intézményen belül legyenek a minőséget, a teljesítményt differenciáltan kezelni képes kritériumok.
Szerinte az egyetemi modellváltás azt segíti, hogy az intézmények még jobban ki tudják használni a kapcsolataikat a gazdasági szférával.

Zárszó

Miután Hiller István levezető elnök lezárta a vitát, Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár zárszavában a Corvinusszal kapcsolatos megjegyzésekre azt mondta: az intézmény finanszírozása több lábon áll, és több évre való tartaléka van.
Azt is mondta az egyetemek teljesítményértékeléséről szólva, hogy ha sikerül ezt a rendszert meghonosítani, általánosan alkalmazandó eljárás lehet, és majdani támogatások is függhetnek tőle.
Az agrár-felsőoktatás koncepcióját illetően az államtitkár arról beszélt, hogy a Kaposvári Egyetemet senki nem akarja megszüntetni, nagy értéket képvisel az intézmény, és azzal, hogy egy nagy agráregyetem, a gödöllői részévé tud válni, egy más dimenzióba léphet.

Alapítványi fenntartásra válthat át hat felsőoktatási intézmény - ennek feltételeit tartalmazzák azok a törvénymódosítási javaslatok, amelyek együttes vitáját szerdán kezdte az Országgyűlés.

Alapítványi fenntartásra vált hat felsőoktatási intézmény

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára expozéjában kiemelte: a mai magyar felsőoktatás elérte fejlődése azon határát, amellyel markáns továbblépés a mostani működési rendben, hatékonyan már nem garantálható. Rámutatott: rugalmasabb és nem pusztán a közösségi forrásokból táplálkozó szisztéma kialakítása szükséges, a jól működő felsőoktatás ugyanis mindenütt a világban a gazdasági fejlődés katalizátora. A magyar felsőoktatási intézmények pedig akkor válhatnak a gazdaságfejlesztés fajsúlyos tényezőivé, ha a képzéseik a valós munkaerő-piaci igényekhez igazodnak.
Kitért arra, hogy be kell vonni az egyetemek életébe a vállalkozásokat, a későbbi munkáltatókat, akik a nemzetközi trendeket illetően naprakészek, és nem elszenvedői, hanem alakítói a világgazdasági folyamatoknak. Ezért az állami szerepvállalás újragondolása a felsőoktatásban megkerülhetetlenné vált - rögzítette az államtitkár.
Bódis József kifejtette: nyitottá kell válni a finanszírozás, a szabályozás és a tudásmegosztás új modelljeire. A kormány célja, hogy hat felsőoktatási intézmény részére nagyobb egyéni mozgásteret és dinamikus fejlődési lehetőséget biztosítson, hasonlóan a Budapesti Corvinus Egyetemhez.
A jelenleg működő, 27 állami fenntartású felsőoktatási intézmény nagyjából ugyanazon gazdálkodási-foglalkoztatási és működési sztenderdek szerint látja el feladatát, pedig minden intézmény más - hangoztatta.
Elmondta: a javaslattal a működési környezetet szeretnék rugalmasabbá tenni, egyúttal a nagyobb önállóság mellett több felelősséget és a szélesebb lehetőségek mellett komolyabb teljesítményt várnak el tőlük. Az érintett hat intézmény fenntartói jogait az állam átadja egy, az általa alapított, nyíltan működő vagyonkezelő alapítványnak. Az egyetemek alapítványi fenntartású, közhasznú felsőoktatási intézmények lesznek, és teljes körű jogutódjaivá a válnak a fenntartó váltás előtti egyetemeknek - ismertette. Teljes jogi és szervezeti folytonosság lesz a hallgatók jogviszonyában és a munkavállalók foglalkoztatásában is.
Az egyetemi képzések nem válnak mindenki számára fizetőssé, a legtehetségesebbek továbbra is ingyen tanulhatnak, az egyetemi autonómia megmarad, sőt kiteljesedik.
Az egyes intézményekről elmondta: az Állatorvostudományi Egyetem célja, hogy korábbi nemzetközi hírnevét visszaszerezze, a Miskolci Egyetem a borsodi térség társadalmi-gazdasági környezetét fejlesztő intézmény kíván lenni, illetve az acéliparhoz kapcsolódó igényeket szolgálná ki. A győri Széchenyi István Egyetem célja egy vállalkozó szemléletű intézmény kialakítása, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem design- és kreatív tudásközpontként erősödne tovább, e téren 2030-ra Európa meghatározó központjává válna. A Neumann János Egyetem regionális tudásközpontként és innovációs műhelyként funkcionáló felsőoktatási intézményként meghatározó szerepet töltene be Kecskemét és a régió életében. A Soproni Egyetem az erdő- és faipari mérnök képzésben, a környezet és klímavédelmi kutatásokban válna Közép-Kelet-Európa vezető tudásközpontjává.

Fidesz: az egyetemeknek állandóan meg kell újulniuk

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az egyetemi szféra kezdeményezésére, és többoldalú egyeztetés után nyújtották be a törvényjavaslatot.
Rámutatott: 2010 óta Magyarország gazdasági és pénzügyi stabilitása jelentősen javult, és így több forrást és több figyelmet tudnak a felsőoktatási rendszer működtetésére fordítani.
Vannak sikerek, de az egyetemi oktatás, kutatás és innovációs nemzetközi versenytéren zajlik, szereplői a globális trendnek megfelelően változnak - hangsúlyozta, kiemelve: ezért az egyetemeknek állandóan meg kell újulniuk. A jogalkotóktól elvárható, hogy más szabályozási, szervezeti keretet hozzanak létre, ami által az egyetemi szféra sokkal jobban tud reagálni a nemzetközi folyamatokra - összegzett a politikus.
Hozzátette: a hat egyetemnél hasonló a forgatókönyv, vagyonkezelői alapítványok működtetik őket, és ingatlanokhoz juthatnak hozzá. Az alaptevékenység, a feltételek megmaradnak alapvetően, de rugalmas és új szerkezeti keret alakul ki, ami a versenyképességet javítja - mondta.

Jobbik: a problémák nem biztos, hogy alapítványi formával kezelhetők

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a felmerülő problémák nem biztos, hogy az alapítványi formával kezelhetők a legjobban. Példaként a közbeszerzéseket hozta, szerinte az egyetemeket ki kellene venni a közbeszerzési törvény hatálya alól, és az időről-időre jelentkező problémák már meg is vannak oldva. Ugyanez vonatkozik a bérezésre is, ami véleménye szerint attól függ, mekkora finanszírozást kapnak az egyetemek.
A mostani javaslatban szereplő konstrukció ugyan jobb, mint a Corvinus modellje, de továbbra is felmerül az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság visszaszorítása.
Egy szak szerkezetének meghatározásakor azt sem tudják megmondani, hogy nyolc év múlva a végzett milyen állást kap majd - jegyezte meg, reagálva a valós munkaerő-piaci igényekre való hivatkozásra.

Egyetemek alapítványi formába szervezéséről szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal zárta szerdai ülésnapját az Országgyűlés.

KDNP: az egyetemeknek alkalmazkodóbbá kell válniuk

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint az elmúlt évek gyors világgazdasági dimenzióváltása bebizonyította, hogy ahhoz a felsőoktatásnak is alkalmazkodni kell, a jelenlegi intézményrendszer viszont nehezen tud reagálni a folyamatokra.
Ezért a kormány a Corvinus Egyetem után most hat további intézmény számára teszi lehetővé a rugalmasabb működést.
A gazdálkodás, a humánerőforrás és a tudománystratégia alakításában is nagyobb önállóságot kapnak az intézmények - hangsúlyozta -, de a felelősségük is nagyobb lesz, az átalakítás pedig együttműködési készséget követel tőlük. Az állam pedig fenntartóból partnerré és megrendelővé válik.
Hangsúlyozta: a hat intézmény modellje eltér a Corvinusétól, ezek nem szakadnak el az államtól, vagyonukkal azonban az intézmények gazdálkodnak majd.
Szerinte annak is teret kell adni az intézmények számára, hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodhassanak saját bevételeikre. A változtatás a teljesítményalapú bérezésre is lehetőséget ad - folytatta.
Szólt az intézmények társadalmi szerepéről is, arról, hogy a polgárság megerősödésének központjává kell válniuk. Ugyanakkor a piaci szereplőkkel is együtt kell működniük és nemzetközi kapcsolataikat is erősíteni kell - hangsúlyozta.

DK: nem megalapozott az előterjesztés

Arató Gergely (DK) egyetértett azzal, hogy kevesebb állami szabályozásra van szükség a felsőoktatásban, és azzal is, ha az intézmények jobban együttműködnek az üzleti szférával. Ehhez azonban szerinte nincs szükség az alapítványi működtetésre, "nem kell privatizálni az egyetemeket".
Csináljanak egy jó állami működésű modellt! - javasolta. Ehhez vissza kellene hívni a kancellárokat és vissza kellene adni az irányítást az akadémiai vezetésnek - sorolta -, és jó közbeszerzési szabályokat kellene alkotni.
Kijelentette azt is, a felsőoktatási fizetéseknek még mindig van hova fejlődniük. De mi akadályozza ebben az államot, ha van erre forrás? - tette fel a kérdést.
Megállapításait úgy összegezte, hogy a célok jók, csak az eszköz nem. Kifogásolta, hogy a kuratórium tagjait az állam nevezi ki, miközben a tagok később szabadon hozhatják meg döntéseiket.
Megjegyezte: nem látják azokat a világos modelleket, egyértelmű működési módot, tanulmányokat és egyeztetéseket, amelyek mutatnák, hogy ez a modell lenne a legjobb.
Feltette a kérdést: hogyan megy végbe az integráció a hátra lévő kilenc hónapban? Jelenleg még azt sem tudható, mikor fejeződik be az online működési mód.
Úgy fogalmazott, nem biztos, hogy rossz ez a működési mód, csak nem megalapozott.

Jobbik: nehéz helyzetbe kerülnek az alapítványok

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint az egyetemeknek két lépcsőben kellene átállniuk az új működési módra, a jogszabály ugyanis hatalmas terheket ró majd az alapítványokra. Az egyetemeknek nincs se forrásuk, se eszközük se személyi állományuk a vagyongazdálkodáshoz.
A kurátorokkal kapcsolatban hiányolta a javaslatból, hogy őket határozott vagy határozatlan időre nevezi-e ki a miniszter. Megjegyezte: Magyarországon egy kuratóriumi tagot szinte lehetetlen visszahívni tisztségéből.

Zárszó

Sneider Tamás levezető elnök lezárta a vitát, zárszavában Bódis József felsőoktatási államtitkár pedig azt mondta, az érintett egyetemek nagyobb mozgásteret kapnak, kiszámíthatóbb lesz a működésük. A kormány nem privát egyetemeket akar az új fenntartással, hanem dinamikusan fejlődő, komoly fejlesztési lehetőségekkel rendelkező intézményeket - hangsúlyozta.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásában Varga-Damm Andrea (Jobbik) a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, a kormány csak "propagandát" folytat.
Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés kedden folytatja munkáját. (MTI)