Itt az ideje, hogy valaki kicsit a helyre tegye a felháborítóan pimasz és szervilis Harangozó Attilát.

A magyar bíróságokat ért - BKV-üggyel és a vörösiszap-perrel is összefüggő - bírálatokra reagálva tartott sajtótájékoztatót a Szegedi Ítélőtábla elnöke, Harangozó Attila és helyettese, Hámori Attila. Szegedi Ítélőtábla elnökének nyilatkozata azonban merőben vérlázító, és több helyen is bele lehet kötni.

1. Az állam érdekében?

Harangozó Attila azt nyilatkozta, hogy “a bíróság állami szervezet, az állammal harmóniában kell működnie, az állam érdekében.”

Az állam érdekében? Nem inkább a vonatkozó törvényeknek megfelelően kellene működnie?

2. Handó a kenyéradó gazdája?

A név nélkül nyilatkozó bírákkal kapcsolatban Harangozó azt mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéről, Handó Tündéről, hogy “az ember a saját munkáltatóját, kenyéradó gazdáját nem támadhatja meg, elég furcsa lenne, ha az lenne az ellenség, aki a munkájának a feltételeit biztosítja.”

Jól értjük, hogy a szegedi bíróság elnöke a fideszes Szájer József feleségét nevezi kenyéradó gazdájának? Gazdájának? Komolyan azt érzi, hogy Handó a gazdája? Mert akkor itt tényleg nagy a baj.

Csak csendben jegyezném meg, hogy a bíróság munkájához szükséges feltételeket, amúgy nem Handó Tünde, hanem az adófizetők biztosítják.

3. Nem tudják befolyásolni az ítéleteket?

Harangozó szerint a bírósági vezetők nem tudják befolyásolni az ítéleteket.

Vajon, még akkor sem, ha az a bírósági vezető a “kenyéradó gazdája”?  Úgy tűnik itt egy kis önellentmondásba keveredett.

4. Jogszerű a peráthelyezés?

A BKV-ügyet másodfokon a - köztudottan politikailag elfogult - Szegedi Ítélőtáblán fogják tárgyalni. Harangozó szerint az OBH elnöke a hatályos jogszabályok alapján jelölte ki a Szolnoki, illetve a Kecskeméti Törvényszéket, és ha az első fokot jogszerűen végigtárgyalhatták a kijelölt törvényszékek, akkor Szolnoknak és Kecskemétnek jogszerűen a másodfoka a Szegedi Ítélőtábla.“Ezt minden lehetséges jogi fórumon megtámadták, de kiállta a jogszerűség próbáját” - fogalmazott.

Milyen próbát állt ki a kenyéradó gazda döntése? Mégis milyen jogszerűségről beszél? Az elnök úr talán nem értesült arról, mit döntött az Alkotmánybíróság a peráthelyezések kapcsán? Ráadásul a strasbourgi emberi jogi bíróság januárjában - egy a BKV-perhez hasonló ügyben - már

elmarasztalta Magyarországot a bíróság kijelölése miatt.

Mint indokolták, a kijelölt bíróság nem tekinthető törvényes, független és pártatlan bíróságnak, az így lefolytatott eljárás nem tisztességes. Megállapították továbbá azt is, hogy bár az Ab megsemmisítette a bíróság kijelölésének jogát, annak nem lett jogkövetkezménye, hiszen még mindig területen kívüli bíróságon tárgyalják az ügyet.

5. Milyen úri klub Strasbourg?

Harangozó Attila a strasbourgi döntésre úgy reagált, hogy az Európa Tanács strasbourgi bíróságát “úri klubnak” titulálta, valamint kifejtette, hogy Strasbourg“rosszallását fejezheti ki, megbüntetheti néhány ezer euróra a magyar államot, de a Luxembourgban működő Európai Bírósággal ellentétben a magyar jogrendet nem írhatja felül.”

Úgy tűnik, az európai jogrendben sem túl tájékozott az elnök úr. Valószínűleg nincs tisztában azzal sem, mióta és mi is a szerepe a strasburgi bíróságnak. Betöltött hivatalából adódóan Harangozó egyszerűen nem engedhette volna meg magának, hogy ilyen felháborítóan pimaszul csak úgy foghegyről úri klubnak nevezze az emberi jogok bíróságát.

Helyette is ég az arcunk.

egyenlito.blog.hu