A Bibó Szakkollégium alapítója szerint a vállalkozó időzített akna, aki nagyobb veszélyt jelent Orbánra, mint az ellenzéki pártok együtt.

A háborúban azonban valakinek bukni kell és szerinte az Orbán-rendszer stabilabb, mint a Simicska-féle erőcsoport.

„Ebben a meccsben Simicska vesztésre van ítélve” – jelentette ki az ATV Szabad szemmel című műsorában Kéri László az Orbán-Simicska konfliktusra utalva. A Bibó Szakkollégium alapítója elmondta, nem csodálkozna rajta, ha a vállalkozó veresége olyan pusztító erővel hatna a Fideszen belül, aminek a következményét még Orbán Viktor sem gondolta végig. „Ez egy nagyon tehetséges ember, a fejében ott van rengeteg olyan összefüggés, kapcsolatrendszer, időzített akna, hogy amíg él és mozog, nagyobb veszélyt jelent Orbán Viktorra, ha már ellenfél és nem szövetséges, mint az ellenzéki pártok együtt” – fogalmazott a szakértő. Nem tudom, van-e az a pénz, amivel leállítható lenne Simicska Lajos. A nyilatkozataiból azt vettem ki, hogy már átlépett ezen a ponton – tette hozzá Kéri.

Összefügg Merkel látogatásával

A politológus arról is beszélt, hogy a nyílt háborúskodás már majdnem egy éve tart Orbán és Simicska között. Ennek szerinte három színtere van: direkt politikai, gazdasági és a média területén folyó harc. Ezek néha összekapcsolódnak, néha szétválnak – magyarázta Kéri. Hozzátette: „nagy a gyanúm, hogy mindez összefügg a Merkel-látogatással”.

Közös szovjet-ellenesség

A Bibó Szakkollégium alapítója úgy fogalmazott: Orbán és Simicska korosztályában, amikor ’82 táján megjelent, közös volt a rendszerrel való szembefordulás, de Simicskában volt a legerősebb a szovjet-ellenesség. „Simicska kitart a zsigeri oroszutálat mellett. Valószínű, hogy találkozott két konfliktuszóna: egyrészt az oroszokhoz való közeledés Simicska hozzájárulása nélkül, másrészt az ott megkötendő hatalmas üzletekből való kizárása és az ebből adódó nyilvánvaló pozícióvesztése” – magyarázta Kéri László, aki felidézte, hogy a kormány megalakulása után sorra „kapcsolták ki a Simicska-övezeteket”.

64 ember világa

A rendszerváltás idejéről a politológus azt mondta: az Orbán köré épülő erős magnak nagy tekintélye volt a kortársaik között, a többségnek tetszett az az erős kohézió, ami összetartja őket. „Ez egy zárt világ volt, 64 ember világa” – mondta Kéri a 64 férőhelyes kollégiumra utalva. Hozzátette: ezek az emberek a Kádár-rendszer felbomló éveiben hihetetlen sok mindenen mentek keresztül. Teremtettek valami olyasmit, ami példátlan volt Magyarországon: megteremtették az autonómiájukat - magyarázta.

Megszűnt volna nélküle a Fidesz

Simicska Lajosnak a Fideszben betöltött szerepéről a szakértő azt mondta: 1994-ben, amikor úgy tűnt, hogy a Fidesz meg fog szűnni, akkor Simicska határozott hálózatépítő képessége és üzleti rutinja olyan értéket jelentett, ami nélkül a párt nem tudott volna talpra állni az első nagy vereség után. Simicska ezen túl megteremtette a Fidesz számára a független anyagi hátteret – mondta Kéri, aki szerint a vállalkozó nélkül nem lett volna meg a győzelem ’98-ban sem és a 8 éves ellenzéki lét sem. A „2010-2014-es rendszer sincs Simicska Lajos háttérmunkálatai nélkül” – tette hozzá a politológus, aki szerint ugyanakkor a létrejött rendszert nem lehet „Simicska-alapon működtetni, mert a minden konkurens kiszorítása egészen mást jelent a terjeszkedés fázisában, mint, amikor készen van az együttműködés rendszere”. Kéri úgy fogalmazott: most „gondolkodásnélküli végrehajtókra van szükség, eljött a Rogánok, Lázárok, Szijjártók ideje”.

„Valakinek bukni kell”

A szakértő szerint a konfliktus várható volt, „valakinek bukni kell”. Úgy fogalmazott: „az erőviszonyok azt sugallják, hogy az Orbán-rendszer sokkal stabilabb, mint a Simicska-féle gazdasági-média erőcsoport”. Kéri szerint a háború 10 hónapig úgy folyt, hogy egyik fél sem szólalt meg, egészen mostanáig. „A másik fél még hallgat, de nem biztos, hogy intelligensebben fog viselkedni” – fogalmazott Kéri László.

Közpénzből magánvagyon

A Szabad szemmel vendége volt Ungár Klára, a Fidesz egyik alapítója is, aki elmondta, egyértelmű volt a Fideszben, hogy „aki Simicskával nem barátkozik, az nem rendes fideszes”. Felelevenítette, hogy, amikor 1992 táján Simicskát nem segítette hozzá egy fővárosi üzlethez, akkor rövid időn belül megkérte Orbán, hogy a parlamenti frakcióból lépjen ki.

A másik meghatározó élményem Simicskáról az úgynevezett székház-botrány – mondta Ungár.

Az 1992/93-as botrány során az MDF és a Fidesz eladta a rendszerváltás után közös használatba kapott székházukat, miközben módosították a párttörvényt, így nem kellett az adásvétel után a két pártnak áfát fizetni. A székház ellenértékével kapcsolatos vita odáig fajult, hogy a párt több emblematikus alakja is elhagyta a Fideszt.

Akkor a közpénzből magánvagyonná vált az a pénz, aminek első lépése a törvénymódosítás volt – magyarázta Ungár. A Fidesz egyik alapítója hozzátette: ma számtalan esetben a kormánypárt ugyanezt teszi. Hosszú ideig ragaszkodtak ahhoz, hogy minden törvényes volt. Orbán úgy viselkedett, mint most: nem ment a mikrofon közelébe, Áder Jánosnak kellett nyilatkozni – mondta a történtekről Ungár, aki szerint a székház-ügy kapcsán világossá vált, hogy „azért kell kivinni a közpénzt, hogy csak akkor legyen pénze a Fidesznek, ha Orbán és Simicska van hatalmon”.

Paks 2 a határ

Ungár Klára az Orbán-Simicska közti háború okairól azt mondta: a szövetségük felbomlásának a hátterében gazdasági vita állhat. Orbán sokszor mondta, hogy a jó barátság alapja a pontos elszámolás - fogalmazott. De lehet eszmei-elvi alapja is, ugyanis Ungár szerint Simicska számára Paks 2 és az oroszbarátság a határ, amin nem lehet túllépni. Hozzátette: lehet egy harmadik ok is, eszerint „Orbán már senkitől semmilyen kritikát, beleszólást nem fogad el, csak végrehajtókkal akarja körbevenni magát”.

Épül az új média

Vásárhelyi Mária szociológus a Szabad szemmelben arról beszélt, hogy nem médiaháborúnak, hanem egy egyszerű hatalmi harcnak gondolja, ami Orbán és Simicska között zajlik, aminek a média a katalizátora. A szakértő szerint „Simicska nem annyira okos, mint gondoljuk” és teljesen logikus, ami történik. Elmondta: a Fidesz médiabirodalma rendkívül alacsony hatékonysággal működő média volt, amit semmi értelme nincs már fenntartani. Ahogy erre többször céloztak is, az állami média jobban megfelel ennek a célnak. Biztos vagyok benne, hogy a háttérben épül az új média, én elsősorban az internetre gondolok- magyarázta Vásárhelyi.

Nehéz lenne áthangolni

Gerényi Gábor, a Mandiner alapítója ezzel nem értett egyet. „Nem gondolom, hogy alacsony hatékonyságú lenne a Simicska-média” - fogalmazott. Arról, hogy miként működött a Simicska-média, a szakértő azt mondta: bár az újságíróknak a politikai eszközként való felhasználása egyértelműen látszott, nem rossz minőségű emberekkel töltötték meg a médiafelületeket. A jobboldali közösség teljesen egyben van 2002 óta és fegyelmezetten szavaz a Fideszre- magyarázta Gerényi.  

Lakner Zoltán arról beszélt, hogy a Simicska érdekeltségébe tartozó médiumok meg fognak maradni, a médiabirodalom irányultsága pedig nem változik meg. A szakértő elmondta: nehezen megoldható politikai feladat lenne úgy áthangolni, hogy a kormányt támogató, mégis kritikus médiumok jöjjenek létre. Nem hiszem, hogy a pénteki hangnem lesz a meghatározója az Orbán-Simicska párbeszédnek – tette hozzá Lakner.

Ha Orbán úgy dönt, ebből semmi sem marad

Ha Orbán úgy dönt, ebből a birodalomból semmi sem marad – fogalmazott Vásárhelyi Mária. El fogja veszíteni a forrásait és a közönségét, akik Orbánra kíváncsiak és nem Simicskára– tette hozzá. A Simicska-média vezetői Orbán zsoldjába szegődtek át, átigazoltak az állami médiához, ahol janicsárképzés folyik – fogalmazott a szociológus.

Gerényi Gábor szerint meg tud maradni és működtethető marad a médiabirodalom.  A szakértő elmondta: elég fontos ütőkártyái vannak Simicskának ahhoz, hogy akár egy másik párthoz csatlakozzon, vagy saját formációban gondolkozzon.

Egy út: a szélsőjobb?

Lakner Zoltán szerint ugyanakkor nem olyan könnyű belépni egy már létező párt mögé. Én azt hiszem, hogy Simicskának nehéz lenne úgy kitálalnia a Fideszről, hogy őt magát ne érintse – fogalmazott a politológus.

Vásárhelyi Mária elmondta: egy másik menekülési útvonalat lát: „ez a szélsőjobboldal, amitől eddig sem állt távon az ő médiája és ahol még van egy piaci űr”.

atv.hu