Kéri szerint Lázár visszapusztult az imazsámolyok szintjére
Lázár János volt kancelláriaminiszter szerdai interjújában a többi között azt mondta: „Orbán Viktor örök”. Kéri László politológus szerint ez szomorú, mert Lázár, amikor második ember volt, „komoly szakpolitikai teljesítményt mutatott fel” a kormányzati szervek összehangolásában.
Ehhez képest „visszapusztul az imazsámolyok szintjére, egy bio-imazsámoly, amelyre a főnöke rátérdelhet” – fogalmazott, felidézve a fideszes politikusnak a nyilatkozatát is, amelyben 20 ezer magyar ember halálért a nyugati vakcinákat tette felelőssé. Szerinte Lázár „túlteljesítésben és ülepnyalogatásban megelőzi a többieket”.
Lázár János az mfor.hu-nak adott nagyinterjújában beszélt például arról, hogy szerinte Mészáros Lőrincből több kellene, vagy arról, hogy a Fidesz elvesztette a 2019-es önkormányzati választást, de legtöbbet idézett mondata az volt: „Orbán Viktor örök”.
Kéri László politológust kérdeztük erről, aki először azt hitte, hogy Lázár fölcserélte a mássalhangzókat és így nekibátorodott, de másodszor olvasva rájött, hogy nem erről van szó, hanem a volt miniszter kezét-lábát töri, hogy visszakerüljön az élvonalba, ahonnan megegyezéssel vagy valamilyen hiba okán kirakták „külső körletre”. Azóta elképesztő dolgokat mond, néhány napja közölte, hogy 20 ezer honfitársunk halt meg a nyugati vakcinák miatt, „túlteljesítésben meg ülepnyalogatásban megelőzi a többieket, csak a főnök mindig elrohan előle és nem hagyja befejezni ezt a fontos tevékenységet”.
Kéri Lászlót egyébként felháborította, hogy Lázár János az interjúban azt mondta, a magyar agrárgazdaság az elmúlt 30 év legnagyobb vesztese, és a rendszerváltás legnagyobb bűnének nevezte az agrárium leépítését. Mivel ebből a 30 évből 15-ben a Fidesz volt kormányon, szerinte a volt miniszternek a párttársait is kellene ostoroznia. Itt is Gyurcsány meg Soros lenne a felelős? – kérdezte ironikusan.
Orbán örök: ebből a mondatból Kéri azt szűrte le, hogy szerencsétlen fideszesek szellemi színvonala és időszámítása is ide egyszerűsödött le, a teremtés Orbánnal kezdődött és vele ér majd véget. A sorsuk olyan mértékben függ össze vele, hogy általa lesznek valakik vagy senkik. Szubjektíven, az ő helyzetükben ez érthető, de hol van az az ízléshatár, hogy ilyet valaki nem kürtöl világgá? – tette fel a kérdést. Műsorvezetőnk, Bolgár György említette Szijjártó Pétert, aki nem győzte visszautasítani, hogy esetleg magasabb posztra törjön, mint a külügyminiszteri, erre a politológus azt mondta: „ő a másik nagy ülepkergető, borzalmasak”. Kéri László közölte: ebben a közegben ezeknek az embereknek az anyagi jóléte, a boldogsága, a jövőképe Orbán Viktortól függ. És lehet látni a másik oldalt, Spéder Zoltántól Simicska Lajosig sokan a semmibe hullottak, ha ezt a főnök úgy gondolta.
Visszajönne tehát Lázár a ménes mellől, de ahhoz naponta kell hűségesküt tennie, mert ott van a gyanú, hogy ha esetleg nem imádja a főnököt, akkor valami más is az eszébe juthat, és az veszélyes. Kéri László úgy fogalmazott: nem szeretné a bizánci birodalmat ezer év távlatából megsérteni, de a történetírók a bizantizmushoz kötötték sokáig az európai kultúrában azt, ha a hűség a szigorú hierarchia élén álló aktuális császárhoz minden másnál fontosabb volt, és ennek a 20. századi diktatúrákban voltak újjáéledő változatai.
Volt arra kísérlet, hogy mi is a bizánci kultúrkörhöz tartozzunk, Magyarországra az első püspök Bizáncból jött. Orbán Viktor is azt a játékot játssza 1100 év után, hogy a keleti és a nyugati kultúra törésvonalán sasszézva ide-oda kacsintgat. Szerinte ez rossz értelmezése a magyar történelemnek, mert Szent István idejében eldőlt az alapvető tendencia, és kár azzal kísérletezni, hogy a tekintélytisztelő, a mindenkori főnököt félistenként imádó ember képét próbálják ráerőltetni az országra. Viszont akiket tényleg tisztel a népük, azok sosem szorulnak rá arra, hogy elvtelenül imádják őket.
Aki ebből él, az nem mer mást gondolni, rá függeszti a tekintetét, nem zavarja, ha Orbán este mást mond, mint reggel. Sőt, mindig a miniszterelnök a jó hírek hozója, ő mondja el, mi nyit ki, hány ember van beoltva. A rossz pedig hírek vagy nincsenek, vagy rábízzák másokra, „ez a szerencsétlen Gulyás Gergők dolga, de hát nem kell Gulyás Gergőnek se lenni”, azt is önként vállalja valaki. Lázár is ebbe a sorba akar bekerülni, és ezt nagyon szomorú nézni a politológus szerint. Kéri László úgy látja: Lázár János, amikor második ember volt, „komoly szakpolitikai teljesítményt mutatott fel” a kormányzati szervek összehangolásában. Ehhez képest „fiatal korában visszapusztul az imazsámolyok szintjére, egy bio-imazsámoly, amelyre a főnöke rátérdelhet” – fogalmazott.
Kéri László úgy látja, Orbán Viktor az országnak arra a részére nyomta rá a bélyegét, amely beéri ezzel, és noha nagyon sokan vannak így, nem a többség. A kormány egy hónapja azzal próbálja ellensúlyozni a járvány teremtette gazdasági-szociális válságot, hogy oltásban elsők vagyunk, és ezt még meg is toldják a politikusaik az ellenzék oltásellenesnek nevezésével. Erre fogékony lesz az országnak az a része, amely „bevette a migránsproblémát és akivel meg lehetett etetni, hogy egy 90 éves, öreg New Yorki-i zsidó ember Magyarország első számú ellensége”. De ez leginkább a saját tábornak, valamint a bizonytalanok egy részének szól, azoknak, akik nem tudják összeegyeztetni az ellentmondásos információkat. Kéri László nem marasztalja el ezeket az embereket, mert válság idején növekszik azok száma, akik szeretnének valami jó hírt hallani.
Úgy fogalmazott: láttuk ’89-ben összeomlani hónapok alatt összeomlani azt a rendszert, amely 33 évig kézben tartotta az országban a felsőoktatást, az ideológiai képzést, a rádiót, a tévét, a lapokat. Minden az MSZMP kezében volt, és pillanatok alatt foszlott szét. Ha valami sokáig hatékony, ugyanakkor lehet tudni, hogy minden eresztékében hazug, képmutató, tolvaj társaság terméke, és sokáig eltűri a társadalom abból, nem következik, hogy igaz, amit Lázár mond, hogy „Orbán örök, a lopás örök, a hazugság örök”. A politológus szerint bármikor, hetek alatt összeomolhat az egész, viszont ehhez erős nemzetközi mozgás kell, és nem tudni, az mikor következik be. (Klubrádió)